Skip to main content
energiaEurópai Uniófenntartható fejlődésgazdaságpolitikazöld átállás

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról (Clean Industrial Deal)

Szerző: 2025. március 2.No Comments

  1. Miért van szükség a tisztaipar-megállapodásra?

Az EU-nak egyszerre három kihívással kell sürgősen foglalkoznia: az éghajlatváltozással, a versenyképességgel és a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőséggel.

A dekarbonizáció kulcsfontosságú e kihívások kezeléséhez. Amint azt a Draghi-jelentés is jelzi, a dekarbonizációs intézkedések a növekedés erőteljes mozgatórugóivá válhatnak, ha kellőképpen beépülnek az ipar-, a verseny-, a gazdaság- és a kereskedelempolitikákba. Ezért Európának olyan átalakító erejű üzleti tervre van szüksége, amely egyetlen átfogó növekedési stratégia keretében kezeli az éghajlattal, a körforgásos jelleggel és a versenyképességgel kapcsolatos kihívásokat.

A versenyképes gyártók ösztönzik az innovációt, a minőségi munkahelyek létrehozását és a nyitott stratégiai autonómiát, de a vállalkozásoknak bizonyosságot kell szerezniük arról, hogy az energiaigényes iparágakba és a tiszta technológiákba történő nagymértékű klímasemleges beruházások nyereségesek lesznek. Ezért a tisztaipar-megállapodás célja, hogy az energiaárak csökkentése és a tiszta termékek iránti kereslet növelése révén megteremtse a megfelelő feltételeket az ipar számára ahhoz, hogy az EU-ban ruházzon be és termeljen.

  1. Mi a tisztaipar-megállapodás, és mit kíván elérni?

A tisztaipar-megállapodás olyan üzleti terv, amely megvalósíthatóvá és nyereségessé teszi a dekarbonizációt az európai ipar számára. Kötelezettséget vállal arra, hogy felgyorsítja a dekarbonizációt, előmozdítja a körforgásos gazdaságot, és támogatja az újraiparosítást mint a növekedés és a jólét forrásait az egész kontinensen. A megállapodás hosszú távú kiszámíthatóságot biztosít a vállalkozások számára az EU éghajlatvédelmi törekvései tekintetében, hogy beruházásokat hajthassanak végre és minimalizálhassák az azokkal kapcsolatos kockázatokat.

A megállapodás elsősorban két, egymással összefüggő ágazatra összpontosít:

  • Energiaigényes iparágak, mivel ezek sürgős támogatást igényelnek ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni a magas energiaköltségekkel, a tisztességtelen globális versennyel és az összetett szabályozással.
  • Tiszta technológia, mivel ez az ágazat lesz az ipari átalakulás, a versenyképesség és a dekarbonizáció mozgatórugója. A megállapodás célja, hogy növelje a tiszta termékek és megoldások iránti keresletet és azok elterjedését az EU-ban.

A megállapodás prioritásként kezeli a körforgásos jelleget. Kulcsfontosságú, hogy az EU a lehető legjobban kiaknázza a korlátozott erőforrásait, csökkentse a ritka anyagoktól való függőséget, valamint fokozza a rezilienciát. A megállapodás csökkenti a hulladékot, a termelési költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor fenntarthatóbb és versenyképesebb ipari modellt hoz létre, amely előnyös a környezet számára.

  1. Csökkenti-e a tisztaipar-megállapodás a zöld megállapodás törekvéseit?

Európa azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2050-re dekarbonizált gazdasággá váljon. A megállapodás folytatni fogja az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását, többek között a 2030-ra elfogadott 55%-os, és a 2040-re kitűzött 90%-os nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési cél tekintetében.

Különös tekintettel a jelenlegi instabil világra, az EU szabályozási biztonsága és kiszámíthatósága az egyszerűsített szabályokkal együtt nagy előnyt jelent a beruházások vonzásához. Az eddig hozott intézkedések eredményei már megmutatkoznak: gyors ütemben haladunk a dekarbonizáció felé, csökkentjük az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, és kezeljük a környezetszennyezést. Ez a megállapodás a dekarbonizációt az európaiak számára a növekedés és a jólét erőteljes hajtóerejévé teszi.

  1. Hogyan segíti a tisztaipar-megállapodás az uniós ipart?

A tisztaipar-megállapodás támogatja az ipar növekedését és prosperitását az értéklánc egészében. A következőkre összpontosít:

  • Az energia megfizethetőbbé tétele, mivel ez iparunk versenyképességének kulcsfontosságú feltétele.
  • Az ellátás megkönnyítése és a tiszta termékek és anyagok iránti kereslet megteremtése, mivel a vállalatoknak piacra van szükségük a beruházásokhoz.
  • Pénzügyi források rendelkezésre bocsátása a dekarbonizációba és a versenyképességbe való beruházáshoz az ipar támogatása érdekében, valamint a magánberuházások mozgósítása. Pénzügyi támogatás nélkül nem kerülhet sor beruházásokra.
  • Hozzáférés biztosítása a nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz a megbízhatatlan beszállítókkal szembeni kitettségünk csökkentése érdekében. A körforgásos jelleg stratégiánk középpontjába helyezése, mivel az EU-nak biztosítania kell az erőforrásokat, csökkentenie kell a kibocsátásokat, és fenntarthatóbbá kell válnia.
  • Partnerségek létrehozása a globális piacokhoz való hozzáférés érdekében, tisztességes feltételeket teremtve a vállalatok számára az uniós piacon. Az iparágak védelme a tisztességtelen globális versennyel és kapacitásfelesleggel szemben.
  • Olyan munkaerő létrehozása, amely megfelel a dekarbonizált ipar igényeinek, minőségi munkahelyeket teremt, és előmozdítja a társadalmi méltányosságot.
  1. Melyek a főbb jogalkotási és szabályozási kezdeményezések?

A tisztaipar-megállapodás számos jogalkotási és szabályozási kezdeményezést határoz meg az európai iparágak támogatására, például:

  • Az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály: felgyorsítja az ipar energiához való hozzáférésének engedélyezését és az ipar dekarbonizációját, például az acélgyártó létesítmények korszerűsítését. Emellett bevezet egy címkét az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékekre vonatkozóan, először az acél-, majd a cementiparban, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy pénzügyi előnyökre váltsák dekarbonizációs erőfeszítéseiket, és tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztóknak a termékek szén-dioxid-intenzitásáról. A jogszabály reziliencia- és fenntarthatósági kritériumokat is bevezet annak érdekében, hogy előmozdítsa az energiaigényes ágazatok tiszta termékekkel való ellátását Európában. Ezek a kritériumok – például a tiszta jelleg, a reziliencia, a körforgásos jelleg, valamint a kiberbiztonság – növelni fogják az EU-ban előállított tiszta termékek iránti keresletet.
  • A közbeszerzésről szóló uniós irányelv felülvizsgálata: lehetővé teszi a fenntarthatósági, reziliencia- és európai preferenciakritériumok bevezetését a stratégiai ágazatok uniós közbeszerzéseibe. Ezeket a kritériumokat a magánbeszerzésekre is kiterjesztik olyan intézkedések révén, mint az életciklus-alapú szén-dioxid-kibocsátási előírások.
  • A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály: létrehozza a hulladékok és az újrafelhasználható anyagok egységes piacát. Hozzá fog járulni az EU korlátozott erőforrásainak lehető legjobb kihasználásához, a megbízhatatlan beszállítóktól származó ritka anyagoktól való függőség csökkentéséhez és a reziliencia növeléséhez. Csökkenteni fogja a termelési költségeket, a hulladékot és a szén-dioxid-kibocsátást, valamint egy olyan fenntarthatóbb ipari modellt hoz létre, amely előnyös a környezet számára, miközben fokozza a gazdasági versenyképességet.
  • A tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó állami támogatások új kerete: lehetővé teszi a megújuló energia bevezetésére, az ipar dekarbonizációjának megvalósítására és a tiszta technológiák dekarbonizációjához szükséges megfelelő gyártási kapacitás biztosítására irányuló állami támogatási intézkedések gyorsabb jóváhagyását.
  • Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus: pragmatikus megközelítésben meghatározza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés feltételeit. Kiegészíti a hidrogénre vonatkozó átfogó szabályozási keretünket, fokozva a biztonságot és a kiszámíthatóságot az iparban, ami kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy a vállalatok beruházzanak.
  • Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus megerősítése és kiterjesztése: erre a CBAM-áruk exportőrei által tapasztalt problémák vizsgálata alapján és annak alapos felülvizsgálatát követően kerül majd sor, hogy szükség van-e az irányelv más ETS-ágazatokra és továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztésére. A mai napon az első szükséges lépésként egyszerűsítjük az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust.
  1. Hogyan fogja felgyorsítani a tisztaipar-megállapodás az engedélyezési folyamatot?

A szélenergia-projektek akár 7–10 évig, az elosztóhálózati projektek 8–10 évig, az átviteli hálózati projektek pedig akár 17 évig is tarthatnak. Ennek ellenére csak hét tagállam alkalmazza a megújulóenergia-irányelv rugalmasabb engedélyezési szabályait. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen alkalmazzák ezeket az új szabályokat. A Bizottság meg fogja erősíteni a tagállamoknak nyújtott támogatását a bevált gyakorlatok és ajánlások megosztásával, valamint azáltal, hogy párbeszédet indít az energetikai engedélyezésről szóló végrehajtásról.

Az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló, küszöbön álló jogszabály konkrét intézkedéseket fog javasolni az ipar energiához való hozzáférésével és az ipar dekarbonizációjával kapcsolatos szűk keresztmetszetek kezelésére, a környezetvédelmi biztosítékok fenntartása és az emberi egészség védelme mellett. Az energetikai infrastruktúrára vonatkozó rövidebb határidők szintén csökkenteni fogják az energiaköltségeket.

  1. Hogyan biztosítja a tisztaipar-megállapodás a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést az uniós ipar számára?

Fontos biztosítani, hogy az uniós ipar jobban hozzáférjen a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz, mivel azok elengedhetetlenek iparunk számára a tiszta és digitális átálláshoz. Ennek érdekében a Bizottság prioritásként fogja kezelni a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet végrehajtását, és 2025 márciusában meghatározza a stratégiai projektek első jegyzékét a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó uniós kapacitás növelése, valamint a harmadik országokból származó uniós ellátás diverzifikálása érdekében. A Bizottság javasolja továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó uniós központ létrehozását a nyersanyagok közös, megnövelt piaci erő segítségével történő beszerzése és a stratégiai készletek koordinálása érdekében.

Emellett azáltal, hogy a körforgásos jelleget dekarbonizációs stratégiánk középpontjába helyezi, többek között a körforgásos gazdaságról szóló jövőbeli jogszabály révén, az EU nemcsak megfizethetőbbé és hozzáférhetőbbé teszi az alapvető anyagokat, hanem csökkenti függőségeinket is, mivel az anyagokat visszanyerik, újrafelhasználják, újrafeldolgozzák és hosszabb ideig a gazdaságban tartják. A Bizottság többek között a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljes körű bevezetése révén gondoskodni fog arról, hogy az értékes és ritka anyagokat tartalmazó termékeket hatékonyan és a lehető leghosszabb ideig (újra)felhasználják mielőtt hulladékká válnának.

  1. Hogyan fogja biztosítani a tisztaipar-megállapodás a beruházások fokozását? 

Az uniós iparnak késedelem nélkül tőkéhez kell jutnia. Ez az oka annak, hogy a tisztaipar-megállapodás (1) több uniós szintű finanszírozásról, (2) a magánberuházások mozgósításáról és (3) a megállapodás célkitűzéseinek támogatására nyújtott állami támogatások hatékonyságának növeléséről rendelkezik.

A rövid távú segítségnyújtás érdekében a tisztaipar-megállapodás több mint 100 milliárd EUR-t mozgósít az EU-ban folytatott tiszta gyártásra, beleértve a jelenlegi többéves pénzügyi keretben (MFF) nyújtott további 1 milliárd EUR összegű garanciát is. A következő uniós költségvetésben a Versenyképességi Alap beruházási kapacitást kíván létrehozni a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel rendelkező európai projektek számára; ez a kapacitás a teljes beruházási ciklust lefedné a kutatástól és az innovációtól kezdve a léptékváltáson és az ipari bevezetésen át a gyártásig, és kiterjedne a tiszta technológiára és az ipar dekarbonizációjára is.

A Bizottság javaslatot fog tenni egy Ipari Dekarbonizációs Bank létrehozására, amelynek célja 100 milliárd EUR összegű finanszírozás biztosítása az Innovációs Alapban rendelkezésre álló források, a kibocsátáskereskedelmi rendszer egyes részeiből származó további bevételek, valamint az InvestEU felülvizsgálata alapján.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv 2026-os felülvizsgálata előtt a Bizottság 2025-ben egy 1 milliárd EUR összegű aukcióval kísérleti projektet fog indítani a kulcsfontosságú ipari folyamatok dekarbonizációjáról különböző ágazatokban, támogatva az ipar dekarbonizációját és villamosítását, az Innovációs Alap keretében rendelkezésre álló erőforrások és az „aukciók mint szolgáltatás” kombinációjának felhasználásával.

A közfinanszírozás egyik forrását a tagállami adókedvezmények jelentik majd, amelyekre vonatkozóan a Bizottság közös iránymutatásokra vonatkozó ajánlásokat fog kiadni.

Emellett a 2026–2027-es munkaprogram keretében mintegy 600 millió EUR összegű, a Horizont Európa keretében indított kiemelt pályázati felhívást tesznek közzé a megvalósításra alkalmas projektek támogatására.

A közpénzek azonban nem elegendőek. A Bizottság hamarosan javaslatot tesz a bank- és tőkepiacokra is kiterjedő európai megtakarítási és beruházási unió létrehozására. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy az innovációba, valamint a tiszta és digitális átállásba való beruházások érdekében kiaknázzuk az európai magánmegtakarításokban rejlő hatalmas lehetőségeket.

  1. Hogyan járul hozzá az állami támogatás a tisztaipar-megállapodás célkitűzéseihez?

A tisztaipar-megállapodás részeként a Bizottság 2025 júniusáig új keretrendszert fogad el a tisztaipar-megállapodás szerinti állami támogatásokra vonatkozóan a megújuló energia elterjedésének felgyorsítása, az ipar dekarbonizációjának megvalósítása és a tiszta technológiák megfelelő gyártási kapacitásának biztosítása érdekében. A Bizottság által végzett felmérés kimutatta, hogy a tagállamoknak nagyobb rugalmasságra van szükségük a dekarbonizáció támogatásához.

Az új keretrendszer megkönnyíti a tagállamok számára a támogatásnyújtást azáltal, hogy egyszerűsíti az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor megőrzi az egyenlő versenyfeltételeket.

A Bizottság mérlegelni fogja az állami támogatási szabályok további egyszerűsítését is annak érdekében, hogy prioritásként kezelje a leginkább torzító hatású támogatási intézkedésekkel kapcsolatos munkát, és felgyorsítsa az összeegyeztethető támogatások engedélyezését. Ez magában foglalja a közös európai érdeket szolgáló új fontos projektekre vonatkozó javaslatok felgyorsítását, valamint az általános csoportmentességi rendelet 2027-ig történő felülvizsgálatát.

További információk

Tisztaipar-megállapodás: A dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve

Sajtóközlemény

Tájékoztató 

Kérdések és válaszok a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervről

Audiovizuális szolgáltatások

Forrás:
Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról; Európai Bizottság; 2025. február 26.