„A külföldi tőke becsalogatását, sőt, akár egy mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó magyarországi kutatóközpont létrehozását is segítheti a terület fejlesztése. A Világgazdaságnak a terület koordinálására kijelölt kormánybiztos, Palkovics László nyilatkozott feladatairól, azaz az MI stratégia megújításáról, valamint a hazai MI prioritásairól, de arról is, hogy hamarosan a meglévőnél sokkal nagyobb tudású szuperszámítógép érkezhet.
Új lendületet kap Magyarországon a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, miután bő egy hete kormánybiztosként Palkovics László látja el a terület koordinálásával járó feladatokat. Teendőiről, a terület prioritásairól és eddigi eredményeiről Palkovics László a Világgazdaságnak nyilatkozott. Molekuláris ujjlenyomatról, önvezető autókról, szuperszámítógépről és a digitális oktatásról is esett szó.
Milyen konkrét feladatot kapott a mesterséges intelligencia terén?
Nagy területről van szó, a lényeg pedig az, hogy milyen legyen Magyarország viszonya a mesterséges intelligenciához (MI). Ezt eléggé meghatározza, hogy a most megkezdődő munkának már van előzménye. 2020-ban, amikor még technológiai miniszter voltam, elkészült az ország MI stratégiája, amelyet a kormány elfogadott, jelenleg is ez érvényes. A stratégia alapvetően technológia-irányultságú volt. Mivel azonban a terület gyorsan fejlődik, látszik, hogy a stratégiát ki kell szélesíteni. Az ezzel kapcsolatos feladatot 2022-ben Nagy Márton miniszter úr vette át tőlem. Tavaly értékeltük az érvényes stratégiát, de megállapításainkat, a változtatásokat még nem vezettük át. Tehát ebből bőven következnek új feladatok, továbbá nyilván meg kell határoznunk azokat a prioritásokat, amelyek a magyar közösséget leginkább érintik.
Messziről nézve a mesterséges intelligencia két dolgot jelent: az általa kínált lehetőségek kihasználását és a vele kapcsolatos veszélyek elkerülését. Az államnak mindkettőben van feladata, ez szerepel is a miniszterelnöktől kapott felkérésemben.
Mi tartozik például e két terület alá?
Magyarország számára sokféle és nagyszámú, például oktatási, tudományos, gazdasági vagy kutatási lehetőség kínálkozik az MI területén. Ostobaság lenne ezeket a lehetőségeket kihasználatlanul hagyni.
Ha pedig nem lépünk, ne legyenek illúzióink: megteszi majd helyettünk más.
Az MI kapcsán jelentkező veszélyek elkerülése viszont tipikus állami feladat, amelynek van egy jogszabályi oldala, az AIA (Artifical Intelligence Act). Ennek részeként már megtörtént a legmagasabb veszélyességi kategóriába tartozó tevékenységek tiltása. E kategóriába tartoznak például a személyességi jogok elleni sérelmek, vagy az emberek kategorizálása annak alapján, amit az MI fel tud ismerni, ilyen a bőrszín vagy a nem. Azonban a mesterséges intelligenciának még nagyon az elején vagyunk, messze van az elérendő, stabil állapot.
Tehát létre kell hoznunk a mesterséges intelligencia szervezeteit, azaz egy MI office-t és egy kutatási tanácsot. A tanács majd folyamatosan monitorozza, mi történik ezen a területen. Maga a kormánybiztosi feladat a két említett terület, tehát a jogszabályi oldal és a szervezeti keret koordinálása. Nem az állam felügyeli a hazai MI egészét (csak a jogszabályi részét), ez szabja meg a kormánybiztosi feladatokat is. Azzal viszont lesz dolgom, hogy megteremtsük például az MI-eredmények alkalmazásának lehetőségét, hogy az üzleti szereplők, a piac bekapcsolódhasson a hasznosításba.
Mire látszik most lehetőség?
Például a szuperszámítógép (HPC, High Performance Computer) kapacitásának biztosítása. Egy nagy nyelvi modell tréningezése ugyanis ilyen, nagy kapacitást igényel. A tudomány által igényelt területeknek is meg kell jelenniük a stratégiában, ilyenkor annak finanszírozását is biztosítanunk kell. Lényegében ennek a feladatkörnek a konkrét teendőkre, intézkedésekre bontásához kezdünk hozzá.
A 2020-as stratégiából miket kell megváltoztatni?
Akkor az első 4-5 ország között voltunk a mesterséges intelligencia stratégia megalkotásában. Ebből adódóan a stratégia nagyon fontos eleme volt, hogy az emberek ismerkedjenek meg az MI-vel. Célul tűztük ki, hogy az emberek legalább a 10 százaléka szembesüljön vele valamilyen formában, és az 1 százaléka vegyen is részt valamilyen MI képzésben. Azt is megfogalmaztuk, hogy oszlassuk el az MI-vel kapcsolatban megjelenő félelmet. Vannak ugyanis, akik a munkájukat féltik a mesterséges intelligenciától, mások attól tartanak, hogy egyes alkalmazások becsapják őket. 2020-ban még nem láthattuk, merre halad a terület, ezért a stratégiában különböző transzformatív projekteket mutattunk meg, hiszen egy új technológia úgy mutatható meg, ha készítünk hozzá alkalmazásokat.
Milyen alkalmazásokról volt szó?
Például az autonóm, vezető nélküli autó fejlesztése, egyes államigazgatási, továbbá nyelvi kommunikációra épülő alkalmazások. Ide tartozott az egészségügyben a leletek, képdiagnosztikai adatok értelmezése, elemzése is. A felsoroltak azonban most már nem új, hanem részfeladatok.
Milyen határidők vannak az ön feladatában?
Az iroda felállítása és a kutatási tanács létrehozása nagyon rövid időn belül megtörténik, a határidő lényegében tegnapi. A meglévő stratégia módosítása, átdolgozása nagyobb közösséget igényel. Alapvetően a 2020-ban létrehozott, 370-380 tagú MI koalícióra alapoznánk. A koalíció cégekből, egyetemekből, kutatóintézetekből, állami intézményekből áll. Ehhez a munkához 1-2 hónapra mindenképpen szükség lesz, de többre nem, mert a 2020-as dokumentum nagyon jó alap.
Mi a stratégia megvalósulásának gyakorlati útja?
Az MI-nek vannak társadalmi, technológiai, gazdasági és jogi, politikai alkalmazásai. Az utóbbiak jogszabályalkotást takarnak, az, mint szó volt róla, a kormány dolga. Viszont a technológiai és a gazdasági alkalmazásokat alapvetően a piac szokta megoldani, itt a kormány teendője inkább az ösztönzés és a támogatás. A társadalmi alkalmazások – például az oktatás – terén megint van szerepe az államnak, de már a piacnak is. Szintén félig állami, félig piaci feladat mondjuk a közlekedés szervezése.
Az alkalmazások terén milyen ütemezésről lehet szó?
Itt nem tudunk sem túl gyorsak, sem túl lassúak lenni, hiszen az egész világon ugyanilyen munka folyik. Viszont, ha prioritásokat kell meghatározni, akkor az MI-vel kapcsolatos alapkutatások nem feltétlenül tartoznak ide, mert ezek terén már pozícionálták magukat más, nagy országok. De ezt sem kell kizárnunk teljesen, hiszen a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet hozhat új eredményeket a neurális hálók terén, vagyis ugyanolyan esélyünk van, mint bármely más országnak. Viszünk más, kiemelkedő témákat is:
Magyarországon, Zalaegerszegen működik a világ egyetlen olyan tesztpályája, amely önvezető járművek számára készült.
A Nobel-díjas Krausz Ferenc professzor most Magyarországon végez kutatásokat a molekuláris ujjlenyomat témájában,
vagy megemlítendők Roska Botond retinakutatásai,
és Peták István munkája, ő onkológiával foglalkozik, adott génhibák esetében használható gyógyszer-kombinációkat kutat.Más olyan területek is vannak, amelyeken már csak el kell végezni a feladatot. Először 1993-ban írtam cikket arról, hogyan használhatók a mesterséges neurális hálók a járműfedélzeti elektronikában, vagy a gumiabroncs-modellezésben. Vagyis csak csinálni kell, a hozzá szükséges kormánydöntés már megvan. Hamarosan indul az említett, Levente nevű szuperszámítógép beszerzése, amit az EU is támogat. (A gép teljesítménye 20 petaflops lesz, vagyis négyszer nagyobb a 2023 elején üzembe helyezett szuperszámítógépnél, a Komondornál.)
Mik lesznek az új stratégia prioritásai?
Például MI-alapú a digitális állampolgársági programunk, amelyet tovább kell vinni, ahogyan ilyen a digitális közigazgatás és az oktatási rendszerünkben a tananyagok más platformokra helyezése is. Ez utóbb alapjaként készítettünk egy 300 oldalas, PDF-ben elérhető információhalmazt, amelyből majd létrehozható egy különböző formában megjeleníthető adatállomány. Ha oktatási anyagként hasznosítjuk, akkor ez az adatállomány lehet prezentáció, tanulmány, és definiálhatók hozzá kérdések is. Például az oktatási anyag elmondható valakinek az avatárjával (digitális leképeződésével) úgy, hogy közben fut mellette a prezentáció, míg alatta, a harmadik streamen, a chatszobában pedig érkeznek a hallgatói, tanulói kérdések. Ha a kérdések alapján a rendszer azt állapítja meg, hogy valami nem teljesen világos a tanulónak, akkor visszalép az ismertetésben a kérdéses részhez.
Mibe kerül az új kormánybiztosi feladata elvégzése?
A költségek közvetlenül az én fizetésemet és a nyolcfős iroda működtetését jelentik a kormányhatározat szerint. Nyilván lesznek dologi kiadások is, például igénybe veszem az MI koalíció munkáját, és támaszkodni fogok az egyetemek, kutatóhelyek és más állami szervezetek (NAV, KSH) tevékenységére. Az más kérdés, hogy a magyar állami oldalán milyen költségek jelentkeznek, ha hozzálátnak például az oktatás terén megcélzott feladatokhoz. Fontosnak tartom, hogy az MI-alkalmazások elterjedése segíti a működő tőke becsalogatását is. Már 2018–2019 óta érkeznek Magyarországra olyan külföldi cégek, amelyek itt foglalkoznak mesterséges intelligenciával. Ennek folytatásaként, tevékenységünk eredményeként jó esélyt látok egy komoly technológiai partnerségeken alapuló, hazai MI-alkalmazásokkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttére is.”
Forrás:
VG-Exkluzív Palkovics László elárulta, hogyan futhat fel itthon a mesterséges intelligencia; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2025. március 4.
Lásd még:
Palkovics László bejelentette: egy hónapon belül jön Magyarország átdolgozott mesterséges intelligencia stratégiája ; Turzó Ádám Pál; Portfolio.hu; 2025. március 5.
