„
- A tervezett hálózati beruházások jelenlegi üteme nem elegendő a jövőbeli villamosenergia-kereslet kielégítéséhez és az energetikai átálláshoz
- Az intelligensebb technológiának, a rugalmasabb hálózatoknak és a fogyasztók nagyobb szerepvállalásának köszönhetően csökkenhetnek a beruházási igények
- Nem könnyű a beruházások és a megfizethető számlák közötti egyensúly megteremtése
Az Unió energiafüggetlenségének megerősítéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez olyan korszerűsített villamosenergia-hálózatra van szükség, amely több megújuló energiát képes integrálni és készen áll a villamosítás bővítésére. Az Európai Számvevőszéknek az uniós villamosenergia-hálózatokról szóló új áttekintése szerint az Uniónak az eddigieknél többet kell tennie, ha ezt meg akarja valósítani.
„Az Európai Unió villamosenergia-hálózatának nagy része még az elmúlt évszázadból maradt itt: az elosztóvezetékek közel fele 40 évesnél idősebb. Az Unió versenyképességének és autonómiájának biztosításához modern infrastruktúrára van szükségünk, amely képes támogatni iparunkat és megfizethető szinten tartani az árakat – jelentette ki Keit Pentus-Rosimannus, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – Az Unió villamosenergia-igénye 2050-re várhatóan több mint megkétszereződik, ezért elkerülhetetlenek a jelentős hálózati beruházások, azonban minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnunk a beruházási igények minimalizálása érdekében: az új technológiák, a tárolási megoldások és a rugalmasabb hálózatok mind hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez.”
A nagyléptékű hálózati beruházások elengedhetetlenek az Unió elöregedő villamosenergia-hálózatának korszerűsítéséhez és a szénalapú energiáról a zöld energiára való átállás támogatásához. A hálózatüzemeltetők beruházási terveinek megvalósításához – amennyiben a jelenlegi ütem folytatódik – 2024 és 2050 között összesen 1871 milliárd euróra lesz szükség. Ez elmarad az Európai Bizottság által becsült beruházási igényektől, amelyek 1994 és 2294 milliárd euró között mozognak. A modernizációt fel kell gyorsítani, de ezt több dolog hátráltatja: a rossz hálózattervezés, a hosszadalmas engedélyezési eljárások és a korlátozott társadalmi elfogadottság, valamint a berendezések, az anyagok és a szakképzett munkaerő hiánya. A Számvevőszék enyhítő intézkedéseket javasol, mint például a hálózattervezési gyakorlatok jobb összehangolását és integrálását, az engedélyezési folyamat észszerűsítését és a modern technológia alkalmazását.
A számvevők megjegyzik, hogy a villamosenergia-rendszer optimalizálása hozzájárulhat a beruházási igények csökkentéséhez. A hálózatra nehezedő nyomás enyhíthető az energiafogyasztás és -termelés napi, heti és szezonális ingadozásához való rugalmasabb alkalmazkodással, amellyel csökkenthető a hálózat nagyléptékű bővítésének igénye. A technológia számos lehetőséget kínál ezen a területen (pl. új tárolási megoldások kifejlesztésével és bővítésével), bár néhány opció túl sokba kerülhet. A különböző uniós országok közötti összeköttetések megerősítése szintén érdemben segítene. Az intelligens fogyasztásmérők és más hasonló eszközök eredményesek lehetnek a keresleti csúcsok kiegyenlítésében, de néhány tagállamban még mindig lassú a bevezetésük. Ezenfelül fontos szerepet játszhatnak a megújulásban azok a fogyasztók, akik helyben villamos energiát állítanak elő, valamint az energiaközösségek, amelyek együttesen termelnek és fogyasztanak villamos energiát.
A szabályozási keretek döntő fontosságúak a beruházási döntések szempontjából. A finanszírozási megállapodások különösen lényegesek egy olyan helyzetben, ahol egyes üzemeltetők fokozott hitelkockázatokkal szembesülnek, és nehezen tudják megvalósítani a szükséges előzetes beruházásokat. A szabályok azt is meghatározzák, hogy az üzemeltetők mennyit kereshetnek és milyen díjazásban részesülnek. A felhasználóknak jellemzően hálózati díjak formájában számítanak fel díjat, amely általában lehetővé teszi az üzemeltetők számára hálózati beruházásaik megtérülését, és fedezi az eszközök értékcsökkenését és a működési költségeket is. Ugyanakkor kihívást jelent az egyensúly megteremtése a beruházási igények és aközött, hogy a villamosenergia-számlák megfizethető szinten maradjanak a fogyasztók, különösen a lakossági fogyasztók és az energiaigényes iparágak számára. Nemigen tudható előre, hogy a hálózati beruházások és a megújuló energiaforrások integrálása milyen hosszú távú hatást gyakorol majd a villamonyszámlákra (a hálózati díjak mellett a számlák ugyanis adókat és magának a villamos energiának a költségét is tartalmazzák).
Háttér-információ
Az elmúlt években több kezdeményezést és jogalkotási csomagot dolgoztak ki az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése érdekében. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt egyre nagyobb szükség van a gáz alternatíváira, beleértve az uniós gazdaság villamosítását is. A 2014–2020-as költségvetési időszakban mintegy 5,3 milliárd euró uniós finanszírozás állt rendelkezésre hálózati beruházásokra. A 2021 és 2027 közötti időszakban ez az összeg mintegy 29,1 milliárd euróra nőtt, főként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek (RRF) köszönhetően, amely a legnagyobb finanszírozási forrást jelenti.
Áttekintésük során a számvevők kifejezetten e célból gyűjtött nyilvánosan hozzáférhető információkat és anyagokat használtak fel. Áttekintették a hálózatfejlesztési terveket, és elemezték a hálózatüzemeltetők pénzügyi kapacitására vonatkozó adatokat. A számvevők emellett a jelenlegi helyzet, a bevált gyakorlatok és a kihívások elemzése céljából tájékozódó látogatást tettek Németországban és Olaszországban, és megbeszéléseket tartottak a Bizottsággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel.
Kapcsolódó hivatkozások
”
Forrás:
Az Európai Unió villamosenergia-hálózatának bővítése: bele kell még fektetnünk némi energiát; Európai Számvevőszék; 2025. április 1.
