„Az Európai Bizottság ma közzétette az „MI-kontinens” cselekvési tervet, melynek célja, hogy globális vezető szerephez juttassa Európát a mesterséges intelligencia terén. Amint azt Ursula von der Leyen elnök felvázolta a 2025. februári, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fellépésről szóló párizsi csúcstalálkozón, ez az ambiciózus kezdeményezés az MI-innováció és az MI-alkalmazások felgyorsításának nagy teljesítményű motorjává kívánja tenni Európa erőteljes hagyományos iparágait és kivételes tehetségbázisát.
A mesterséges intelligencia terén betöltött vezető szerepért folyó verseny korántsem ért véget. Az MI-környezet dinamikus az EU-ban, legyen szó élvonalbeli alapmodellekről vagy speciális MI-alkalmazásokról. Az MI hajtóerejét a kutatás, a kialakulóban lévő technológiák, valamint az induló és növekvő innovatív vállalkozások virágzó ökoszisztémája adja. Az „MI-kontinens” cselekvési terv öt fő pillér köré szerveződő fellépések és szakpolitikai intézkedések révén fogja megerősíteni az Európai Unió MI-innovációs képességeit:
- Nagyszabású MI-adat- és MI-számítástechnikai infrastruktúra kiépítése
A Bizottság úgynevezett mesterségesintelligencia-gyárak hálózata révén fogja megerősíteni az európai MI- és szuper-számítástechnikai infrastruktúrát. Már folyamatban van 13 ilyen MI-gyárnak a kiépítése Európa világszínvonalú szuperszámítógépei közelében. E gyárak támogatni fogják az MI-vel foglalkozó induló uniós vállalkozásokat, az ipart és a kutatókat az MI-modellek és -alkalmazások fejlesztésében.
A versenyképességi iránytűben bejelentetteknek megfelelően az EU elő fogja segíteni az MI-óriásgyárak kiépítését is. Ezek olyan nagy méretű létesítmények lesznek, amelyek a jelenlegi MI-gyárakhoz képest négyszer több, azaz mintegy 100 000 csúcstechnológiás MI-chippel lesznek felszerelve. Hatalmas számítási teljesítményt és adatközpontokat fognak integrálni annak érdekében, hogy soha nem látott szintre emeljék az összetett MI-modellek tanítását és fejlesztését. Az MI-óriásgyárak vezető szerepet töltenek majd be az úttörőnek számító MI-modellek következő hullámában, és fenntartják az EU stratégiai autonómiáját a kritikus ipari ágazatokban és a tudomány területén; ehhez szükség lesz köz- és magánberuházásokra is. A Bizottság a mai napon pályázati felhívást tesz közzé az érdekelt konzorciumok számára.
Az óriásgyárakba történő magánberuházásokat tovább fogja ösztönözni az InvestAI kezdeményezés, amely Unió-szerte 20 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít majd legfeljebb öt MI-óriásgyár számára.
A felhőalapú kapacitásokba és adatközpontokba történő magánberuházások előmozdítása érdekében a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra is. A cél az, hogy a következő öt-hét évben legalább háromszorosára nőjön az uniós adatközpont-kapacitás, és a hangsúly a fokozottan fenntartható adatközpontokra fog helyeződni.
- A nagy mennyiségű és jó minőségű adatokhoz való hozzáférés javítása
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció megerősítésének további feltétele, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű adat álljon rendelkezésre. A cselekvési terv fontos eleme olyan adatlaborok létrehozása, amelyek egyesítik és kezelik az MI-gyárak különféle forrásokból származó, nagy mennyiségű, jó minőségű adatait. 2025-ben átfogó adatuniós stratégia indul annak érdekében, hogy létrejöjjön az adatok valódi belső piaca, ahol még inkább teret nyerhetnek az MI-megoldások.
- Algoritmusok kidolgozása és az MI alkalmazásának előmozdítása a stratégiai uniós ágazatokban
Az MI-ben rejlő lehetőségek ellenére az uniós vállalkozásoknak csupán 13,5%-a alkalmazza a mesterséges intelligenciát. A testre szabott MI-megoldások kidolgozása, azok ipari használatának fokozása, valamint az uniós stratégiai köz- és magánszektorban való teljes körű alkalmazása érdekében a Bizottság az elkövetkező hónapokban elindítja a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiát. Az európai MI-innovációs infrastruktúra, különösen az MI-gyárak és az európai digitális innovációs központok fontos szerepet fognak játszani ebben a stratégiában.
- Az MI-vel kapcsolatos készségek és tehetségbázis megerősítése
A mesterséges intelligenciával foglalkozó tehetségek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a Bizottság olyan kezdeményezésekkel kívánja támogatni a magasan képzett MI-szakértők és -kutatók nemzetközi toborzását, mint az uniós tehetségbázis, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében elindított „Choose Europe” (Válaszd Európát) és a hamarosan megalakuló MI-készségakadémia által kínált MI-ösztöndíjak. Ezek az intézkedések elősegítik majd a mesterségesintelligencia-ágazatban dolgozó, magasan képzett nem uniós munkavállalók legális bevándorlását, és Európába vonzzák a tudományterület legjobb kutatóit és szakértőit. A Bizottság emellett oktatási és képzési programokat fog kidolgozni a mesterséges intelligenciával és a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kulcsfontosságú ágazatokban, hogy felkészítse a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek következő generációját és támogassa a munkavállalók tovább-, illetve átképzését.
- A szabályozás egyszerűsítése
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály javítja a polgárok technológiába vetett bizalmát, továbbá jogbiztonságot nyújt a befektetők és a vállalkozók számára a mesterséges intelligencia bevezetéséhez és kiterjesztéséhez Európa-szerte. A Bizottság elindítja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát is, amelynek feladata az lesz, hogy segítse a vállalkozásokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelésben. Az ügyfélszolgálat lesz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos tájékoztatás és iránymutatás központi kapcsolattartó pontja.
Következő lépések
Az „MI-kontinens” cselekvési tervben foglalt kezdeményezések további alakítása érdekében a Bizottság a mai napon a cselekvési tervvel egyetemben két nyilvános konzultációt is indít, amelyek 2025. június 4-ig tartanak.
- Az egyik nyilvános konzultáció keretében valamennyi érdekelt fél felkérést kap arra, hogy ossza meg nézeteit a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabállyal kapcsolatban
- A másik nyilvános konzultáció a mesterséges intelligencia alkalmazására irányul, és célja, hogy azonosítani lehessen az érdekelt felek prioritásait, a mesterséges intelligencia térhódításának útjában álló kihívásokat, valamint a javasolt megoldások és szakpolitikai megközelítések relevanciáját, beleértve a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes és egyszerű alkalmazását biztosító további intézkedéseket is.
Májusban egy harmadik nyilvános konzultáció is indul az adatuniós stratégiáról.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság párbeszédeket szervez majd az ipar képviselőivel és a közszférával a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia kialakításának céljából. E párbeszédek és a nyilvános konzultációk célja az, hogy releváns példákat sorakoztassanak fel az MI-technológiák bizonyos ágazatokban történő bevezetésének eddig kiaknázatlan lehetőségeire, e lehetőségeknek az üzleti és termelési folyamatokba való jelenlegi integrációjára, valamint a szóban forgó ágazatokon és a tágabb értelemben vett gazdaságon belüli terjeszkedési lehetőségekre.
Előzmények
2024. augusztus 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, 2025. február 4-én pedig iránymutatások kerültek közzétételre a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozóan. 2024. január 24-én a Bizottság intézkedéscsomagot indított annak érdekében, hogy támogassa az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. 2024. július 9-én hatályba lépett az EuroHPC közös vállalkozásról szóló módosított rendelet, amely lehetővé teszi MI-gyárak létrehozását. 2024. december 10-én hét konzorciumot, majd 2025. március 12-én hat további konzorciumot választottak ki MI-gyárak létrehozásának céljával. A 2025. február 11-én Párizsban tartott, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fellépésről szóló csúcstalálkozón Ursula von der Leyen elnök bejelentette az InvestAI kezdeményezést, amelynek célja, hogy Európa-szerte 200 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson a mesterséges intelligencia területén.
További információk
„MI-kontinens” cselekvési terv
Pályázati felhívás az óriásgyárak számára
Idézet(ek
„A mesterséges intelligencia központi szerepet játszik abban, hogy Európa versenyképesebbé, biztonságosabbá és technológiailag szuverénebbé váljon. A mesterséges intelligenciáért folyó globális verseny korántsem ért még véget. Most kell cselekednünk. Ez a cselekvési terv felvázolja azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol fokozott fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa vezető MI-kontinenssé váljon. A Bizottság egy olyan jövő megteremtésén dolgozik, ahol a technológiai innováció előmozdítja az ipart és a közszolgáltatásokat, és a megbízható mesterséges intelligencia révén kézzel fogható előnyöket teremt polgáraink és vállalkozásaink számára. Milyen előnyökről van szó? Erősebb gazdaság, áttörések az egészségügy terén, új munkahelyek, nagyobb termelékenység, jobb közlekedés, magasabb színvonalú oktatás, a kiberfenyegetésekkel szembeni erősebb védelem, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”
Forrás:
„MI-kontinens” cselekvési tervet jelentett be a Bizottság, hogy megalapozza Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia terén; Európai Bizottság; 2025. április 9.
A hivatalos, angol nyelvű változat:
Commission sets course for Europe’s AI leadership with an ambitious AI Continent Action Plan; European Commission; Apr 9, 2025
