„A Hagyományok Háza első alkalommal adta ki a – rendszeres megjelenéssel tervezett – Népművészeti jelentést, amely képet ad a magyar népművészeti mozgalom jelenéről. Az InfoRádió Both Miklós zeneszerzőt, néprajzkutatót, a Hagyományok Háza főigazgatóját kérdezte a részletekről.
A Hagyományok Háza mint kiemelt kulturális intézmény a népművészet területén fontos szerepet tölt be; mind a művészet, mind a képzések, mind a kutatás területén nagyon nagy rálátása van erre a világra. Az intézmény vezetése sok éve érzi, hogy a táncházmozgalom indulása, vagyis a ’70-es évek óta virágzik a népművészeti mozgalom.
„Alulról szerveződő rendszer volt, de elérkezett az a pont, hogy életre hívjunk egy évente megjelenő összesítő adattáblázatot, értelmezéseket adjunk a terület szakemberei felé, amelyen adott esetben el tudja önmagát képzelni az adott ember” – vázolta az InfoRádió megkeresésére Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője, néprajzkutató, zeneszerző.
A szükségességre példát is hozott: egy kistelepülési táncegyüttes vezetője jól ismeri az adott környezetét, viszont a „nagy képbe” nem tudja elhelyezni a csoportot és magát, miközben láthatnák is azokat a tereket, amelyekben mozognak, ehhez pedig meg kell találni a szakmai párbeszéd útjait, irányait.
A jelentés fontos konklúziója, hogy a népművészeti területnek van egy hatalmas közművelődési része, „amatőr területe”, ami tehát a legtöbb kistelepülésen is jelen van a kézművességtől a néptánc területéig.
„A népművészet nagyon sokféle dolgot jelent különböző helyeken. Ha azt nézzük, hogy mit jelent a népművészet például egy erdélyi településen, Budapesten, vagy mondjuk Kárpátaljában, látszik, hogy teljesen mást. És azt is látjuk, hogy ezen a jelentésen keresztül tudjuk valójában összekapcsolni ezeket a közös tudásokat” – mondta Both Miklós.
A népművészetnek emellett megvan a „profi” része is; Budapesten a Hagyományok Házában működik a Magyar Állam Népi Együttes, amelyik a néptáncon, a zenén és bizonyos értelemben a viseleteken keresztül a népi kézművességnek is fontos területe. Both Miklós szemléltetése szerint ez az egész egy „piramisrendszer”, amelyet a csúcsától az aljáig próbálnak átvilágítani, teljes képet kapni róla.
Azt szerinte viszont nem igazán lehet meghatározni, hogy melyik a kulturális területek közül a legfontosabb, mert az akár tájegységenként, megyénként, járásonként is teljesen eltérő. Azt viszont ki lehet mondani, hogy vannak területek, ahol az utánpótlás problematikus, illetve már olyan is van, ahol nincs, aki továbbadja a kulturális tudást. Példaként említette a néptáncot, ahol sokkal több fiatal lép be a rendszerbe, mint amennyit győznének az oktatók, de még ezt sem lehet egységesen kijelenteni, mert van, ahol ezzel ellentétes a jelen.
„Egyértelmű elöregedés a kézművességet érinti, ennek virágzása egyes megyékre korlátozódik” – mondta még Both Miklós, megjegyezve, hogy nagyon komplex a kép.”
Forrás:
Népművészeti jelentés 2025: területenként teljesen eltérő, hogy mi virágzik; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2025. április 21.
—
„A Hagyományok Háza első alkalommal, 2025-ben adta ki a rendszeres megjelenéssel tervezett Népművészeti Jelentést, amely képet rajzol a népművészet területén kialakult revival mozgalom jelenéről. A Népművészeti Jelentés célja, hogy hosszú távon segítse a magyar népművészeti mozgalom fejlődését és hozzájáruljon annak nemzetközi elismertségéhez.
A HÉTFA munkatársai nagy örömmel segítették a Jelentés elkészítését a Hagyományok Házával és a Revival Kutatóműhellyel együttműködésben…”
Forrás:
Bemutatkozott hazánk első Népművészeti Jelentése; HÉTFA; 2025. április 10.
Népművészeti Jelentés 2025; Hagyományok Háza (a jelentés letölthető)
