„
- Az uniós helyreállítási alap új megközelítésként bevezette a költségfüggetlen uniós finanszírozást
- A számvevők számos hiányosságra figyelmeztetik a fontos költségvetési döntések előtt álló Uniót
- Az RRF nem összpontosít kellőképpen a teljesítményre, és gyenge az ellenőrzés
A Covid19-válság utáni uniós helyreállítási alap – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – kapcsán több hiányosság került napvilágra a teljesítmény, az elszámoltathatóság és az átláthatóság tekintetében – állapítja meg az Európai Számvevőszék a 650 milliárd euró összegű válságkiadások áttekintése nyomán. Bár az RRF döntő szerepet játszott az Unió világjárvány utáni helyreállításában, kevés információ áll rendelkezésre az eredményekről, a tényleges költségekről pedig még annyi sem. Ezért nem világos, hogy a polgárok ténylegesen mit kapnak pénzükért. A számvevők felkérik az uniós politikai döntéshozókat, hogy amennyiben a jövőbeli költségvetéseket a költségtérítés helyett a teljesítményre alapozzák, vegyék figyelembe az itt bemutatott tanulságokat.
A 2021-ben, a válság idején létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz olyan területeken finanszíroz intézkedéseket – reformokat és beruházásokat –, mint például a zöld vagy a digitális átállás. Hogy finanszírozásban részesüljenek, az uniós országoknak el kell érniük a nemzeti terveikben előre meghatározott mérföldköveket és célokat. Az Unió most első alkalommal alkalmazza ilyen széles körben a költségfüggetlen finanszírozás modelljét.
„Az uniós politikai döntéshozóknak le kell vonniuk az RRF tanulságait: a jövőben nem szabad anélkül bevezetni hasonló eszközt, hogy gondoskodnának a tényleges költségekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk beszerzéséről, és egyértelmű választ tudnának adni arra a kérdésre, hogy a polgárok ténylegesen mit kapnak a pénzükért” – jelentette ki Ivana Maletić, az áttekintésért felelős két számvevőszéki tag egyike. „A jövőbeli teljesítményalapú költségvetések esetében a finanszírozást jobban össze kell kapcsolni az eredményekkel, és egyértelműen meg kell határozni a vonatkozó szabályokat: ellenkező esetben nem szabad ilyen rendszert alkalmazni” – véli Jorg Kristijan Petrovič, az áttekintés társszerzője.
Az Unió 2027 utáni időszakra szóló hosszú távú költségvetéséről folyamatban lévő politikai tárgyalásokra reflektálva a számvevők több problémára is rámutatnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban. Először is úgy vélik, hogy az RRF nem igazán teljesítményalapú finanszírozási mechanizmus. Valójában az RRF a végrehajtás előrehaladására fekteti a nagyobb hangsúlyt. Emellett a kiadások hatékonysága és az ár-érték arány nem mérhető, mivel az Európai Bizottság nem gyűjt adatokat a tényleges költségekről, és kevés információ áll rendelkezésre az eredményekről.
A számvevők hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a jövőbeli kiadási programokat úgy alakítsák ki és működtessék, hogy az ne veszélyeztesse az elszámoltathatóságot. Bár a közelmúltban bekövetkezett némi javulás, az RRF kontrollbiztosítékai még mindig nem elég szilárdak. A Bizottság például elsősorban a tagállamokra támaszkodik a súlyos szabálytalanságok feltárása és korrekciója, valamint az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés biztosítása terén, de azok rendszereit hiányosságok jellemzik. Ezenkívül az uniós végrehajtó testület nem írhat elő pénzügyi korrekciókat – például nem rendelheti el a források visszafizettetését – a közbeszerzési szabályok egyedi megsértése esetén, kivéve ha súlyos szabálytalanság (például csalás) történik. Így ha elérik az elfogadott mérföldköveket és célokat, a Bizottság akkor is teljes mértékben teljesítheti a kifizetéseket, ha közbeszerzési szabálytalanságokat követtek el. Emellett a mérföldkövek és célok meghatározásának módja miatt egyes uniós országok már a projektek befejezése előtt jelentős forrásokat kapnak. Ez kockázatot jelent az Unió pénzügyi érdekeire nézve, mivel a tagállamok végül akkor is megtarthatják a pénzt, ha nem fejezik be a projektet.
Az RRF végrehajtása folyamatban van bár, de késedelmet szenved, ami veszélyezteti célkitűzéseinek elérését. Az intézkedések nagy részét voltaképpen 2026 augusztusáig kell befejezni. Ugyanakkor ha az uniós forrásokat kifizetik a nemzeti költségvetéseknek, ez még nem jelenti azt, hogy a pénz valóban eljut a végső kedvezményezettekhez és a reálgazdaságba.
Az RRF-et szinte teljes mértékben piaci hitelekből finanszírozzák. A Bizottságnak gyorsan sikerült forrásokat gyűjtenie az eszköz számára. Az első néhány évben erre olyan helyzetben került sor, amikor a kamatlábak történelmileg alacsony szinten álltak. Azóta azonban a kamatlábak emelkedtek, így a finanszírozási költségek 2026-ra az eredeti becslések több mint kétszeresét is elérhetik. A törlesztésekkel együtt ez jelentős nyomást fog gyakorolni a jövőbeli uniós költségvetésekre. Amennyiben a jövőben további hitelfelvételre kerül sor, a számvevők fontosnak tartják, hogy az Unió megfelelően csökkentse a kamatkockázatokat, és előzetesen dolgozzon ki hiteltörlesztési tervet, amely meghatározza, honnan fogják előteremteni a szükséges összegeket. Az RRF esetében ugyanis ezt elmulasztották.
Háttér-információ
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt 2021-ben hozták létre egyszeri ideiglenes eszközként, hogy segítse az uniós országokat a Covid19-világjárványból való kilábalásban és a reziliens gazdaságok kiépítésében. Az RRF hat előre meghatározott területen finanszírozott tagállami intézkedéseket 2020 februárja, a világjárvány kezdete és 2026 augusztusa, az RRF lezárási éve között. Eredetileg 724 milliárd eurós költségvetéssel számoltak, de az uniós tagállamok ebből végül 650 milliárd eurót (359 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és 291 milliárd euró összegű hitelt) hívtak le. Az RRF céljára felvett hiteleket 2058-ig kell visszafizetnie a Bizottságnak (a vissza nem térítendő támogatások esetében), illetve a tagállamoknak (a hitelek esetében). A Bizottság 2025 második felében tervezi előterjeszteni a 2027 utáni időszakra vonatkozó következő pénzügyi keretet.
A „Teljesítményorientáltság, elszámoltathatóság és átláthatóság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiányosságaiból levonható tanulságok” című, 02/2025. sz. áttekintés a fő tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével együtt már elérhető a Számvevőszék honlapján. A dokumentum összefoglalja az RRF-fel kapcsolatos számvevőszéki ellenőrzéseket és véleményeket, amelyek egyébként ezen az RRF-fel foglalkozó külön oldalon érhetők el. A Számvevőszék 2025-re és 2026-ra vonatkozó ellenőrzési terve további jelentéseket is tartalmaz az RRF kapcsán, amelyek olyan területekkel foglalkoznak majd, mint az energiahatékonyság, a nyomonkövethetőség vagy a csalás.
Kapcsolódó hivatkozások
- Áttekintés 02/2025: Teljesítményorientáltság, elszámoltathatóság és átláthatóság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiányosságaiból levonható tanulságok
- Fő tények és megállapítások
”
Forrás:
A számvevők levonják a tanulságokat a 650 milliárd eurós uniós helyreállítási keret hiányosságaiból; Európai Számvevőszék; 2025. május 6.
