„A nemzetbiztonsági szféra innovációjáról tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), május 19-én. Az egész napos szakmai eszmecserén szó esett egyebek mellett a mesterséges intelligencia használatáról, az információbiztonságról és az NKE szerepéről a hazai kutatásokban.
Az NKE Nemzetbiztonsági Intézete tavaly szervezett konferenciájának témájául a nemzetbiztonságot érintő kihívásokat választották, a mostani tanácskozás pedig az ezekre adott innovációs válaszokat igyekszik megtalálni – fejtette ki bevezetőjében Szabó Hedvig nb. altábornagy, a konferencia levezető elnöke.
Az innovációhoz szükséges szervezeti háttér – a tudományos kutatásoktól a technológiatranszferig – sokat fejlődött az elmúlt években az egyetemen – jelentette ki köszöntőjében Kovács László vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese úgy fogalmazott: a fejlődésből a nemzetbiztonsági terület is részesül, mert az intézményben számos olyan kutatás zajlik, amelyek eredményeit nemcsak az oktatásban használják, hanem eljutnak a technológiatranszferig. Ehhez hozzájárul a 21. századi háttér is, az Innovációs és Technológiai Osztály pedig komoly munkát végez például a szabadalmak terén – tette hozzá.
Kovács László kitért a közelmúltban elkészült Közigazgatási Továbbképzési Portfólióra, majd kifejtette: az NKE öt karán 6500 hallgató tanul, emellett az intézmény közel 70 ezer közigazgatási dolgozó továbbképzését végzi, amely nem működhetne a folyamatos innováció nélkül. A tudományos rektorhelyettes beszélt még a nemzetbiztonság különböző területein (hírszerzés, kiberbiztonság, elhárítás) létrejött innovatív megoldásokról, amelyek a Nemzetbiztonsági Intézet és tanszékei, illetve a hozzá kapcsolódó kutatók által valósultak meg. „A NKE innovációs ökoszisztémája nem működhet a nemzet innovációs ökoszisztémája nélkül” – hangsúlyozta.
Palkovics László mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos a Mesterséges Intelligencia Stratégiáról tartott előadást, amelyben egyebek mellett felidézte, Amerikában, Kínában és Európában hogyan reagáltak a mesterséges intelligencia térnyerésére. Kiemelte, hogy Európában a kutatás, a versenyképesség, az oktatás és az adatvagyon is szerepet kapott ebben a folyamatban.
„Amíg Amerika innovál, Kína követ, Európa jogi eszközökkel igyekszik megoldani az ügyeket” – fogalmazott Palkovics László, aki szerint semmi nem gátolja, hogy hazánk is ugyanolyan sikeres legyen a MI területén, mint bármely másik ország. A kormánybiztos emlékeztetett: a magyar MI Stratégiát 2020-ban – amikor európai szabályozás még nem volt – hozták létre, de a terület olyan gyorsan fejlődik, hogy évente szükséges annak felülvizsgálata. Hangsúlyozta a nemzeti laborok szerepét, valamint a kutatások és a vállalatok digitális kompetenciáinak fejlesztését.
Palkovics László fontosnak nevezte, hogy az MI segíthet a közszolgálatatások hatékonyabbá és elérhetőbbé tételében. Példaként említette egyebek mellett a hazai fenntartható városokat és közlekedést, az okosotthont és az energiahatékonyságot, az egészségügyi és honvédelmi fejlesztéseket, a kormányhivatali ügyintézést, illetve a DÁP applikációt.
Tóth Bence, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséről tartott előadást, amelyben emlékeztetett a Neumann János Program négy fontos szakterületére, amelyek a digitalizáció, az egészséges élet, a körforgásos gazdaság és a biztonság. Kiemelte, hogy az NKFIH idén 214 milliárd forint értékű pályázatot ír ki vállalatok számára, kutatásra és a nemzeti laborok támogatására. Kitért az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programra, valamint a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programra is.
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az innováció biztonsági dimenzióiról szóló előadásában úgy fogalmazott: a kutatásfejlesztés lehet fontos az innovációban, de nem azonos vele. Véleménye szerint innovációs szempontból szükség lenne a kkv-szektor erősítésére és arra, hogy több klasszikus magyar szabadalom legyen.
Csath Magdolna, az NKE kutatóprofesszora egy amerikai konferencia anyagát idézve hangsúlyozta: „nincs erős nemzetbiztonság erős és innovatív gazdaság nélkül”. Az oktató leszögezte: a kutatás mindig együttműködésen alapul, hazánkban viszont hiányzik az ehhez szükséges bizalom. Véleménye szerint a humán erőforrás és az intellektuális vagyon szempontjából Magyarország lemaradásban van, míg kiemelkedő helyen állunk azt vizsgálva, a kormányzat mennyit szán a vállalatok támogatására. Csath Magdolna kiemelte a katonai jellegű innovációk fontosságát is.
Kemény Gábor fejlesztési rektorhelyettes az NKE kutatási és innovációs területen betöltött szerepéről tartott előadásban egyebek mellett egy újfajta sérülékenységről értekezett, amit az okoseszközök használata jelent. Felhívta a figyelmet arra, hogy az okoseszközök ugyan megkönnyítik az életünket, de katonai célokra is használhatók, a kiberbűnözés által okozott kár pedig jelentős. Rámutatott arra is, hogy a közösségi médiumok hatására jelentősen csökkent a személyes kapcsolatok száma és az együtt töltött idő.
Kemény Gábor úgy fogalmazott: az NKE-n működő Rendészettudományi, illetve Hadtudományi és Honvédtisztképző Karhoz hasonló képzés nincs az országban, de az egyetem nemzetbiztonsági szakembereit sem lehet kihagyni a területtel kapcsolatos innovációból. Az NKE további előnyei közé sorolta az interdiszciplináris nyitottságot és a jó nemzetközi kapcsolatokat.
Az esemény második részében Takács Gergely nb. dandártábornok, az Alkotmányvédelmi Hivatal Elemző, Koordinációs és Nemzetközi Együttműködési főigazgató-helyettese az aktuális innovációs irányokról beszélt. Kiemelte: az új generációk megszólítása érdekében szükség van az innovációra és a digitalizációra a hivatalon belül is. Harmati Zsolt nb. dandártábornok, az Információs Hivatal igazgatási főigazgató-helyettese az intézmény digitális megújulásáról és a munkafolyamatok újratervezéséről számolt be.
Németh Attila nb. dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgató-helyettese a nemzetbiztonsági szolgálatások innovációjára ható tényezők között említette a technológiai, a biztonsági, a jogi, a gazdasági, a társadalmi és a politikai hatásokat. Az NBSZ innovációit főként a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi és a honvédelmi szervek használják – tette hozzá. Kenedli Tamás ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) Kutatás- fejlesztési és Innovációs Központ vezetője kitért azokra a kutatási formákra (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, tudományszervezési tevékenység) is, amelyeket a KNBSZ végez. Kiemelte a titoktartás fontosságát.
A záróelőadásban Szepsi-Szűcs Levente, az NKE Innovációs és Technológiai Osztály (ITO) vezetője úgy fogalmazott: az ITO – amely 2019-ben jött létre – a híd szerepét tölti be az egyetem és a cégek között. Feladatuk az innovációk felkutatása és támogatása a hallgatók és az oktatók részére, kapcsolatépítés a vállalatokkal és a közszférával, illetve szellemi tulajdonkezelés – részletezte. Beszélt az NKE kutatási kataszteréről is, amelynek kiemelt területei a drón alkalmazások, a kibervédelem és az additív gyártás. Kitért az NKE-n zajló innovációs képzésekre, hangsúlyozva: az ITO kutatási, oktatási, pályázati és TDK témakiadásban működhet együtt a nemzetbiztonsági szférával.”
Forrás:
Az NKE megkerülhetetlen a nemzetbiztonsági innovációban; Szabó Réka Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2025. május 20.
