„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, Gyergyák Ferenc az InfoRádióban elmondta, nem minden település adottságai felelnek meg ahhoz, hogy vállalkozások telepedjenek oda, és ennélfogva HIPA-bevétel keletkezzen. Ott, ahol az országban a legnagyobb ez a bevétel, több évtizedes munka és tervezés áll a háttérben.
A legutolsó, 2023-as KSH-adatok szerint lakosságarányosan Székesfehérvár önkormányzata szedi be a legtöbb helyi iparűzési adót. Utána Budapest, Veszprém, Győr és Kecskemét következik. Debrecen a tizedik, Szeged pedig a tizenhetedik a rangsorban.
„A tavalyelőtti statisztikát minden további nélkül figyelembe lehet venni, mert akkor lehet eltolódás a finom különbségekben, ha egy település kiveti a helyi iparűzési adót, vagy módosít valamilyen irányba az adókulcson” – mondta az InfoRádióban Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Leszögezte: nem az határozza meg a helyi iparűzési adó bevételének a nagyságát, hogy mekkora és milyen típusú településről van szó, hanem hogy „mennyire van megáldva vállalkozásokkal”, amik fizetik a HIPÁ-t.
A TÖOSZ főtitkára példaként hozta fel Székesfehérvárt, amely a KSH adatai szerint a legtöbb helyi iparűzési adót szedi be. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy amikor a rendszerváltáskor megszűnt a Videoton, az akkori önkormányzat Balsay István polgármester vezetésével iparterületi fejlesztésbe kezdett és vállalkozásokat telepített a városba, aminek alapjául az autópálya közelsége és a remek logisztika volt. Másrészt rendelkezésre állt a képzett munkaerő a megszűnt vállalat után, ráadásul adókedvezményt is kaptak a letelepedő cégek.
Vagyis az, hogy hol és milyen mértékű a fejlesztés, az függ egyfelől a településvezetéstől, másfelől az elhelyezkedéstől Gyergyák Ferenc szerint. Mert hiába akar egy település fejleszteni, ha megközelíthetetlen, vagy nagyon nehézkes ott egy vállalkozás üzemeltetése. Vannak persze kivételek, így Algyő és Tiszaújváros, ahol szénhidrogénekben gazdag terület van kitermeléssel, feldolgozással, vagy olyan jellegű logisztikai központ, ami sokat lendít az adóbevételen – mondta a szövetség főtitkára.
Budapest egy külön eset, ahol nagyon nagy a szórás HIPA szempontjából, hiszen a cégek alapvetően székhely alapján fizetik az adót, és nem telephely szerint – emelte ki Gyergyák Ferenc, hozzátéve, hogy éppen emiatt nagyon sok önkormányzat boldog lenne, ha mondjuk hozzá költözne a Telekom.
A HIPA-bevételek tízes ranglistáján szerepel Jászfényszaru is, egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kisváros, ahol a polgármester körülbelül 20 évvel ezelőtt iparfejlesztésbe és betelepítésbe kezdett, most pedig profitál belőle, nagyon magas az adóbevétele, ellentétben nagyon sok településsel, aminek egyáltalán nincs, vagy csupán minimális. A TÖOSZ főtitkára szerint a fővárost és kerületeit is beleszámítva 3178 önkormányzat működik Magyarországon, ebből mindössze 800-on éri el az iparűzési adó bevétele az egy főre jutó 25 ezer forintot.
Ahol van is valamennyi adóbevétel, ott sem fedezi a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának 100 százalékát, sőt, sok esetben jelentősen ez alatt a szint alatt van, a településvezetés pedig kénytelen pótolni a hiányzó összeget. Azaz, tette hozzá a főtitkár, a települések döntő többségében a HIPÁ-ból származó bevétel működésre megy el, nem fejlesztésre. Ez pedig csak erősödött, amikor a Covid-járvány alatt az állam az átengedett gépjárműadó egy részét visszavette.
Habár hamarosan Kecskeméten lesz az ország legnagyobb autógyára, a város mégis csak az 5. a listán. Gyergyák Ferenc ezt azzal magyarázza, hogy például az emlegetett Székesfehérváron már több mint három évtizede zajlik a folyamat. Megjegyezte, a 25 megyei jogú város közül csak 10 van HIPA-bevétel szempontjából az országos átlag fölött, Debrecennel az utolsó helyen, ami éppen csak átlépi a küszöböt. A TÖOSZ főtitkára leszögezte: nem lehet egzakt módon százalékosan kifejezni, hogy az iparűzési adóból származó bevétel mekkora részt tesz ki jellemzően egy település büdzséjében, hiszen az mindenhol más és más.
Eltérő feladatok vannak egy kistelepülésen, egy városban vagy egy nagyvárosban, plusz ehhez jönnek még hozzá az önként vállalt dolgok, amik nem csak lakhatóvá, hanem élhetővé is teszik az adott települést a lakosság megtartása érdekében, ahogyan az sem mindegy, hogy milyen színvonalon nyújtja ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat. Gyergyák Ferenc ennek ellenére úgy saccolja, hogy ahol érzékelhető nagyságú a HIPA-bevétel, ott átlagosan a befolyó pénz 70-80 százalékát teszi ki.”
Forrás:
TÖOSZ: sok helyen nem arra megy a legfontosabb bevételi forrás, amire kellene; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. augusztus 6.
HIPA-rangsor – Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára (MP3)
