„…Jöhet-e plusz állami támogatás a várólisták ledolgozására?
Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász is egyetért azzal a megállapítással, hogy egyre többen veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. Mint mondta, az egyik legjobban kelendő szolgáltatás a magánszülészet, és ebben a tekintetben a főváros „szinte mindent visz”. A Budapesten élő édesanyák egyharmada-egynegyede hozza világra a gyermekét magánszülészeten. Vidéken természetesen mások az arányok, sokkal kevesebben gondolkodnak így, vagy kisebb számban engedhetik meg maguknak ezt a lehetőséget.
Az egészségpolitikai szakértő szerint egyértelműen koncentráció megy végbe a magánegészségügyi ellátási szektorban. Akiknek van pénzük arra, hogy megfizessék a magánegészségügyi szolgáltatásokat, inkább a megbízható, kiszámítható, átlátható ellátást biztosító magánorvosokat keresik fel. Ráadásul a magánszektor egyre több minőségi szolgáltatást tud nyújtani, akár egyszerre is.
Sinkó Eszter hozzátette: azáltal, hogy az állampolgárok egyre több magánszolgáltatást vesznek igénybe, komplexebb ellátási csomagra is vágynak. Tapasztalataik szerint az érintettek többféle járóbeteg-szakellátást, egynapos beavatkozást és kórházi ellátást igényelnének, amik a kiépített magánegészségügyben széles körben biztosítottak, szemben az „egy-két szakmás magánrendelőkkel”. Ez a trend azért is alakult így, mert az állami egészségügyi ellátásban hosszúak a várólisták. A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese elmondta: a 2024-es évben 5 milliárd forint állt a szakállamtitkárság rendelkezésre, hogy „ledolgozza” a várólistákat a közellátó rendszerben dolgozó intézmények számára, ehhez képest ebből az összegből 2 milliárdot nem is használtak fel. Úgy véli, ebben a helyzetben nem meglepő, hogy az egészségügyi szolgáltatók „nem hajlandók többletmunkát végezni azért a díjazásért, amit a kormányzattól kapnak”. Sinkó Eszter azt gondolja, ez jelzés, figyelmeztetés a kormány felé, hogy alacsony az a díjtétel, amit jelenleg a közszolgáltatásban lehet kapni.
Hozzátette: az állami egészségügyet jelenleg 110 százalékon finanszírozzák, vagyis az átlagos támogatáshoz képest ösztönzőleg még plusz 10 százalékot „dob rá” a kormány a közszolgáltatásokra, hogy az orvosok, dolgozók végezzék el a szükséges beavatkozásokat, ellátásokat. Az egészségügyi szakközgazdász szerint ez a támogatás „láthatóan kevés”, és legalább 130 százalékon kellene finanszírozni a közszolgáltatásokat, hogy a „dolgozók hajlandóak legyenek bevállalni a várólisták ledolgozását”. Mint fogalmazott, a kormányzat részéről „sürgősen korrekcióra lenne szükség, de egyelőre nem érzékeli ennek a fontosságát, vagy legalábbis másfajta prioritások mentén gondolkodnak a döntéshozók”.
Sinkó Eszter ugyanakkor kitért arra is, hogy az állam idén növelte a finanszírozási díjtételeket, havonta 12,5 milliárd forintot ad a közellátásnak, és ennek hatására arra számít, hogy az év második felében több műtétet lehet majd elvégezni. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor nem biztos, hogy a magánellátási kereslet olyan mértékben fog növekedni, mint az utóbbi időben. Az egészségpolitikai szakértő hozzátette: ha a díjtételek növelése mellett a kormány a várólisták ledolgozására nem csak plusz 10, hanem 30 százalékot fordítana a továbbiakban, akkor biztosan érezhető lenne, hogy az állampolgárok sokkal szélesebb köre férne hozzá a közszolgáltatásokhoz, mint eddig.”
Forrás:
Újra szárnyal itthon a magánegészségügy, de az év második fele váratlan fordulatot hozhat; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2025. augusztus 21.
Sinkó Eszter: legalább 130 százalékon kellene finanszírozni az egészségügyi közszolgáltatásokat (MP3)
