„A kutatási tájékoztató a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt hatását vizsgálja az Európai Unióban 2012 és 2022 között. Leíró és regressziós elemzéseket használ, adatai az EU Munkaerő-felméréséből (EU Labour Force Survey) származó 3 számjegyű foglalkozási adatok, valamint Felten és munkatársai (2021) által megalkotott mesterséges intelligencia-kitettségi mutatóból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának való kitettség a magasan képzett szakemberek körében a legmagasabb, különösen az analitikus munkakörökben, amelyeket többnyire nem rutinszerű kognitív feladatok jellemeznek. Például a matematikusok, a pénzügyi és a jogi szakemberek vannak a leginkább kitéve. Ezzel szemben a legalacsonyabb mesterséges intelligencia-kitettséggel rendelkező foglalkozások általában fizikai munkát végeznek, és alacsonyabb képzettségi szint jellemzi őket (pl. bányászati és építőipari munkások). A magasabb mesterséges intelligencia-kitettség azonban nem feltétlenül jelenti a munkahelyek helyettesítésének magasabb kockázatát. Valójában a regressziós eredmények azt mutatják, hogy átlagosan a mesterséges intelligenciának való kitettség pozitívan összefügg a foglalkoztatás növekedésével, ha minden más tényezőt változatlannak tekintünk.”
Forrás:
Artificial intelligence and employment in the EU; Dario Guarascio, Jelena Reljic; Publications Office of the European Union; 2025. szeptember 15. DOI: https://data.europa.eu/doi/10.2767/5958791
(rövid ismertető)
A teljes kutatási tájékoztató
