„Az üvegházhatású gázok kibocsátása és a légszennyezés csökkentése terén jelentős előrelépés történt, azonban az európai környezet általános állapota nem jó – különösen igaz ez a természetre, amelyet továbbra is sújt a károsodás, a túlhasználat és a biológiai sokféleség csökkenése. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett, a környezet állapotáról szóló legátfogóbb jelentése szerint a gyorsuló éghajlatváltozás hatásai is sürgető kihívást jelentenek. A kilátások a legtöbb környezeti tendencia esetében aggodalomra adnak okot, és komoly kockázatot jelentenek Európa gazdasági jólétére, biztonságára és életminőségére.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetlenül veszélyezteti Európa versenyképességét, amely a természeti erőforrásoktól függ. Hozzáteszi, hogy a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése a termőföld-, a víz és egyéb erőforrásokkal való jobb és felelősségteljesebb gazdálkodáson is múlik. A természeti erőforrások védelme, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a szennyezés csökkentése erősíteni fogja a természettől függő, alapvető társadalmi funkciók, például az élelmezésbiztonság, az ivóvízellátás és az árvízvédelem ellenállóképességét.
A jelentés sürgeti az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében már elfogadott szakpolitikák és a fenntarthatóságot elősegítő hosszabb távú intézkedések végrehajtásának felgyorsítását. Ezek az intézkedések összhangban állnak az Európai Bizottság versenyképességi iránytűjének az innovációra, dekarbonizációra és biztonságra vonatkozó prioritásaival.
Az európai környezet állapotáról szóló 2025. évi jelentés a kontinens környezetének, éghajlatának és fenntarthatóságának jelenlegi helyzetéről és
kilátásairól szóló legátfogóbb elemzés, amely 38 ország adataira épül. A jelentés kiemeli, hogy az Európai Unió világszinten vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni erőfeszítések terén: csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagok használatát, miközben 2005 óta megkétszerezte a megújuló energiaforrások részarányát. Az elmúlt 10-15 évben jelentős előrelépés történt a levegőminőség javítása, valamint a hulladékok újrahasznosítása és az erőforrás-hatékonyság növelése terén is. A fenntarthatóság felé való elmozdulást lehetővé tevő számos tényező – például az innováció, a zöld foglalkoztatás és a fenntartható finanszírozás – tekintetében elért eredmények szintén reményre adnak okot.
…
Összetett kihívások várnak ránkAz európai szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákban csökken a biológiai sokféleség a fenntarthatatlan termelési módok és fogyasztási szokások tartós hatása miatt, amely leginkább az élelmiszerrendszerben mutatkozik meg. Ami a jövőt illeti, a jelentés szerint az európai biológiai sokféleség és ökoszisztémák állapotának romlása várhatóan folytatódni fog, és az elfogadott szakpolitikai célkitűzések 2030-ig valószínűleg nem fognak teljesülni.
Hasonlóképpen komoly nyomás nehezedik Európa vízkészleteire is, és Európa lakosságának és területének egyharmadát vízhiány sújtja. A jelentés szerint az egészséges vízi ökoszisztémák fenntartása, a vízgyűjtő területek védelme és a felszín alatti vízkészletek feltöltésének biztosítása elengedhetetlen az európai vízgazdálkodás jövőbeli ellenállóképességének biztosításához.
Ami az éghajlatváltozást illeti, Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense. Az éghajlat riasztó ütemben változik, ami veszélyezteti a biztonságot, a lakosság egészségét, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát és a gazdaságot. Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák növekvő gyakorisága és nagyságrendje, valamint annak ismerete, hogy az éghajlat még az EU ambiciózus mérséklési erőfeszítései mellett is tovább fog változni, rávilágít arra, hogy az európai társadalomnak és gazdaságnak sürgősen alkalmazkodnia kell –ugyanakkor biztosítva, hogy senki se maradjon le.
A jelentés szerint ezek a főbb kihívások szükségessé teszik a gazdaság, valamint a természeti környezet, a föld, a víz és a természeti erőforrások közötti kapcsolatok újragondolását. A versenyképes gazdaságot és az európai polgárok magas életminőségét csak az európai természeti környezet helyreállítása révén lehet fenntartani.
Vertikális és horizontális léptékváltás
A jelentés szerint sürgősen szükség van a termelési és fogyasztási rendszerek átalakítására – a gazdaság dekarbonizációjára, a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásra, a szennyezés csökkentésére és a természeti erőforrások felelősségteljes kezelésére. Az uniós szakpolitikák, köztük a Zöld Megállapodás egyértelműen kijelölik a fenntarthatóság felé vezető utat. A jelentés különösen az élőhelyek természetalapú megoldások révén történő helyreállítására irányuló erőfeszítésekre hívja fel a figyelmet, amelyek ellenállóképességet építenek, és segítik az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseket is.
Hangsúlyozza továbbá, a kulcsfontosságú gazdasági ágazatok, különösen a közlekedés dekarbonizációjának szükségességét, a mezőgazdaságból származó kibocsátások kezelését. A körforgásosság fokozása csökkentheti Európa függőségét az energia és a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalától. Ezenfelül az európai ipar digitális és zöld átállásába való beruházás révén Európa növelheti a termelékenységet, és a zöld innováció globális vezetőjévé válhat, miközben technológiákat fejleszthet ki a nehezen csökkenthető iparágak, például az acél- és a cementipar dekarbonizációja érdekében.
…
HáttérAz EEA a rendeletnek megfelelően ötévente jelentést tesz közzé a környezet állapotáról. Az „Európa környezete – 2025” az EEA által közzétett hetedik ilyen jelentés 1995 óta. E jelentés megbízható, tudományosan megalapozott információkat közöl arról, hogy miként reagáljunk az előttünk álló hatalmas és összetett kihívásokra, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a levegő- és a vízszennyezés.
A jelentés az EEA európai környezeti információs és megfigyelőhálózatával (EIONET) szoros együttműködésben készült. A jelentés az EIONET kiterjedt szaktudásából merít, amelyhez az EEA 32 tagországának és hat együttműködő országának vezető környezetvédelmi szakértői és tudományos szakemberei járultak hozzá.
”
Forrás:
Európa környezeti állapota nem jó: a legfőbb kihívást a természetet fenyegető veszélyek és az éghajlatváltozás hatásai jelentik; Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA); 2025. szeptember 29. (PDF)
