„* 2024-ben az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje 3,6%
* A Covid19-válság utáni uniós helyreállítási mechanizmust is érintik szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok
* A növekvő adósságteher kockázatot jelent a jövőbeli uniós költségvetésekre nézveAz uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje csökkent, de az Európai Számvevőszék szerint továbbra is aggodalomra ad okot. Ma közzétett éves jelentésükben a számvevők rámutatnak a hitelfelvételi kötelezettségek miatt növekvő terhekből eredő kockázatokra és arra is, hogy ezek milyen hatással lehetnek a jövőbeli uniós költségvetésekre és fellépésekre. A 2028-tól kezdődő következő uniós költségvetési időszak kialakításáról jelenleg folyó viták fényében a számvevők hangsúlyozzák, hogy több figyelmet kellene fordítani a teljesítménymérésre, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra.
A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2024. évi beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy a bevételi tranzakciók hibamentesek. Felhívják ugyanakkor a figyelmet a vámilletékekkel kapcsolatos problémákra: fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az importőrök nem, vagy helytelenül jelentik be azokat. A tavalyi évhez képest csökkent az uniós kiadásokat érintő hibaszint (a 2023. évi 5,6%-ról 3,6%-ra). A számvevők megállapították továbbá, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – a NextGenerationEU (NGEU) világjárvány utáni uniós helyreállítási csomag fő pillére – keretében elköltött 59,9 milliárd eurós összegnek egy részét is érintették szabálytalanságok, amelyek pénzügyi hatása növekedő tendenciát mutat.
„Bár a hibaszint csökkenése a jó irányba mutat, még mindig túl sok a szabálytalanság az uniós kiadások minden területén – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. – Ezek oka a felügyeleti és elszámoltathatósági struktúrák makacs hiányosságaiban keresendő. Kívánatos lenne, hogy a szakpolitikai döntéshozók a 2027 utáni hosszú távú uniós költségvetés kialakítása során hasznosítsák megállapításaink tanulságait, és biztosítsák a jövőbeli uniós költségvetések fenntarthatóságát és átláthatóságát.”
Elutasító vélemény az uniós költségvetés kiadásairól
A számvevők megállapították, hogy a becsült hibaszint lényeges mértékű és általános érvényű, így – immár az egymást követő hatodik évben – elutasító véleményt adtak az uniós kiadásokról. A becsült általános hibaarányhoz ismét az uniós kohéziós politika kiadásaihoz kapcsolódó szabálytalan kifizetések járultak hozzá a legnagyobb mértékben, amelyek aránya 2024-ben 5,7%-ra rúgott (2023: 9,3%). Az uniós költségvetésben a leggyakoribb hibák továbbra is nem támogatható projektekhez és költségekhez, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartásához kapcsolódnak. A számvevők idén – 2016 óta először – az Unión kívüli régiók és országok támogatására elkülönített források hibaszintjéről is becslést adtak.
Korlátozott vélemény az RRF kiadásairól
2024 volt az RRF végrehajtásának negyedik éve: ezen eszköz keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. A hagyományos költségvetési kiadásokkal ellentétben a tagállamok részére az RRF-ből teljesített kifizetések nem az uniós és nemzeti szabályoknak való megfeleléstől függnek. Az RRF keretében 2024-ben a tagállamoknak folyósított 28 támogatáskifizetésből, amelyek összértéke 59,9 milliárd euró volt, hat kifizetés nem felelt meg az alkalmazandó szabályoknak és feltételeknek. Emellett az Európai Unió Bíróságának függőben lévő ítélete miatt a számvevők nem tudták megállapítani, hogy az egyik tagállamban az igazságügyi reformokkal kapcsolatos két mérföldkövet kielégítően sikerült-e elérni. E mérföldkövek kielégítő teljesítése előfeltétele volt az RRF-ből az adott tagállamnak folyósítandó kifizetéseknek.
A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor a mérföldkövek vagy a célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve visszatérő problémákat tapasztaltak a tagállamok által kiadott vezetői nyilatkozatokban szereplő információk megbízhatóságát illetően. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól. Hangsúlyozzák továbbá, hogy ilyen kiadási modelleket a jövőben csak akkor szabad alkalmazni, ha biztosítható, hogy a felelősségi körök egyértelműek legyenek, a finanszírozás közvetlenül kötődjön mérhető eredményekhez, és a kifizetéseket hozzá lehessen rendelni a tényleges költségekhez.
A növekvő költségvetési nyomással kapcsolatos aggályok
Az éves jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a hitelfelvétel milyen fokozott kockázatokat vonhat maga után a jövőbeli uniós költségvetések számára. A számvevők figyelmeztetnek: 2027-re a kintlevő uniós hitelállomány meghaladhatja a 900 milliárd eurót, ami közel tízszerese az NGEU járvány utáni helyreállítási csomag 2020. évi létrehozása előtti szintnek. Ráadásul a jelenlegi költségvetési időszakban az NGEU teljes kamatkifizetései meghaladhatják a 30 milliárd eurót, ami több mint kétszerese az Európai Bizottság eredeti 14,9 milliárd eurós előrejelzésének. A 2028 és 2034 közötti időszakban a kamatfizetések összege megközelítheti a 74 milliárd eurót. A számvevők hangsúlyozzák, hogy a jövőbeli uniós költségvetések fenntarthatóságának megőrzése érdekében komolyan mérlegelni kell a hitelfelvétellel kapcsolatos kötelezettségek növekvő terheit: ezzel összefüggésben emlékeztetnek a szilárd garanciák fontosságára és arra, hogy elegendő forrást kell biztosítani az uniós programok végrehajtásához.
Háttér-információk
Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálja, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A becsült hibaszint mérésénél a számvevők 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan kiadások efelett minősülnek lényegesnek. A becsült hibaszint nem csalásra, a hatékonyság hiányára vagy a források elpazarlására utal, hanem arról ad becslést, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően használtak fel. Munkájuk során ugyanakkor a számvevők 19 csalásgyanús esetet is feltártak és ezeket jelentették az illetékes uniós hatóságoknak. Az „elutasító” vélemény azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel. A „korlátozott” vélemény azt jelenti, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.
Kapcsolódó hivatkozások
Forrás:
Az uniós kiadások továbbra sem mentesek a hibáktól, miközben nő az adósságteher; Európai Számvevőszék (ECA); 2025. október 9.
