„Budapesten nagyon sok a lebetonozott felület, és folyamatosan csökken a többletvízmennyiség, ami a talajban eltárolódva segíthetné az erdőterületek táplálását – mondta az InfoRádióban Rittling István. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője hozzátette: ha erősödne az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lennének a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.
A klímaváltozás a városi erdőket sokkal gyorsabban és érzékenyebben érinti, mint más erdőterületeket, növényeket és fajokat, ezért a Pilisi Parkerdő szerint már most olyan fafajokat kell ültetni, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni a 30-50 év múlva várható körülményekhez, továbbá fokozni kell az erdők biodiverzitását. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője az InfoRádióban azt mondta, a fővárosban a klímaváltozás hatásai speciális jelleggel jelentkeznek, és az erdők védelme érdekében muszáj reagálni a különböző folyamatokra. Mint fogalmazott, már maga a nagyvárosi környezet is hatalmas terhelést jelent az erdők számára, és az éghajlatváltozással együtt még hamarabb mutatkoznak meg az aggodalmat keltő tünetek.
Rittling István úgy fogalmazott, a főváros tulajdonképpen egy hőszigetet képez a hatalmas beépített területekkel, amelyek a betonfelületeken keresztül rendkívül gyorsan és nagyon magas hőmérsékletre felmelegszenek, ami hatással van a közelben lévő erdőterületekre. Ha pedig az átlagoshoz képest tartósan magasabb a hőmérséklet, a párologtatás is sokkal nagyobb mértékben jelentkezik. Ez azért nagy probléma, mert Budapesten nagyon sok a lebetonozott felület, amelyen elvezetik a vizet, így folyamatosan csökken a többletvízmennyiség, ami egyébként a talajban eltárolódva segíthetné az erdőterületek táplálását. A fák pedig nyaranta egyre rosszabbul tűrik a nagy meleget és a szárazságot.
Az erdészetvezető nagyon fontosnak tartja, hogy legyen jól megalapozott jövőkép, ami alapján világossá válik, hogy mire kell felkészülni. A Pilisi Parkerdő az Erdészeti Tudományos Intézettel együttműködve különféle klímaszcenáriókat dolgozott ki arra, hogy milyen állapotok, körülmények lehetnek fél évszázadon belül, és ezekre hogyan kell reagálni. Arra számítanak, hogy a következő évtizedekben még az elmúlt években tapasztaltnál is jóval melegebb, szárazabb klíma lesz, ami a fővárosi erdőterületeket is jelentős mértékben érinteni fogja. Rittling István elmondta: várakozásaik szerint a pesti oldalon az eddigi erdősztyepp helyére valószínűleg sztyepp klíma fog bevonulni, és erre gondolva kell telepíteni fafajokat. Mint fogalmazott, a most vagy a közeljövőben ültetett facsemeték fogják „erdőként szolgálni” a főváros lakosságát 30-50 év múlva, ezért nem mindegy milyen elképzelések mentén végzik a telepítéseket.
Államtitkár: a városi erdők az élhetőség nélkülözhetetlen feltételei
A Pilisi Parkerdő Zrt. Kőbányán mutatta be városierdő-fejlesztési programját. A sajtótájékoztatón az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára azt mondta, az állam céltudatosan foglalkozik az erdőkkel, az állami erdőgazdaságok 22 ezer hektár parkerdőről gondoskodnak. Budapesten az erdők területe többszörösen meghaladja a parkokét, ezért nem mindegy, milyen kezelésben részesülnek. „Ma az egyik legfontosabb megoldás a folyamatos erdőborítottság, az örökerdő-gazdálkodás, amely Budapesten is kiemelt jelentőségű. A nagyvárosokban az erdő léte nem magától értetődő, hanem hosszas és tudatos munka gyümölcse” – fogalmazott Zambó Péter.
A Pilisi Parkerdő vezérigazgatója közölte: a városi erdők klímavédelmi pajzsok, a fenntartható erdőgazdálkodás laboratóriumai. Ezzel a felismeréssel kezdődött el a városierdő-fejlesztési program, amely hagyományos erdőgazdálkodási eljárásokat keresett a környezeti kihívásokra. Reinitz Gábor úgy látja, hogy az új stratégia a gyakorlatban is bevált, eredményeit a lakosok is elismerik. „A budapesti erdők kétharmada, több mint 3600 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll, ám a jövőjük nem csupán erdészeti, hanem társadalmi, gazdasági, közjóléti ügy is, amiért közösen kell tenni” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere pedig arról beszélt, hogy a főváros keleti zöld tüdeje a klimatikus viszonyok alakításában betöltött szerepét csak akkor képes ellátni, ha megfelelő gondozást kap. A X. kerületi önkormányzat ezért jelentős összegeket biztosított a helyi erdők megújításához, és hasonló projekt kezdődhet a nagyiccei erdőben is, mintegy 200 millió forintos állami támogatással.
A budapesti erdőfejlesztéseket a Pilisi Parkerdő a varosierdo.parkerdo.hu oldalon mutatja be.Az erdészetvezető kitért arra is, hogy a budapesti erdők „történelmi nyomokat viselnek magukon”, a pesti oldalon például első- és másodgenerációs, mesterségesen telepített erdők találhatók, míg a budai oldalon a második világháború idején nagyon jelentős tarvágások történtek, ami után sarjaztatott erdők jöttek létre a területen. Ebből kifolyólag nagyon fontosnak tartja az erdők természetességének védelmét, illetve fokozását, mert ez által lehet „javítani az erdők egészségét”.
Ha pedig erősödik az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lesznek a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.
Rittling István hangsúlyozta: a fővárosban az erdő teljesen mást jelent a lakosság számára, mint vidéken. Mint mondta, Budapesten egy főre 33 négyzetméternyi erdőterület jut, így sokkal erősebb a kötődés az erdőkhöz. Ebből adódóan a városi erdőket más módon kell kezelni. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője szerint a fővárosi erdőkezelésben kétmillió lakos szempontjait kell figyelembe venni. „Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az első az erdő mint természetes rendszer, melynek a szabályait nem tudjuk felülírni, de a lakosság igényeit, érdekeit is minél inkább igyekszünk érvényesíteni az erdőkezelésünkben” – magyarázta Rittling István.”
Forrás:
Erdészetvezető: jövőkép és alkalmazkodás nélkül nagy veszélybe kerülhetnek a városi erdők; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2025. október 18.
