„A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium élhetőségi konferenciáján öt polgármester ült le vitázni az önkormányzati rendszer helyzetéről. Böröcz László, a budapesti I. kerület polgármestere, Cser-Palkovics András székesfehérvári, Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Hanusi Péter mátészalkai polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és Márvány Péter kapolcsi polgármester beszélgettek Exterde Tibor műsorvezető moderálásával.
Nem elég a normatív támogatás
A beszélgetés rögtön a finanszírozás kérdésével indult. Gémesi György egyenesen kijelentette, hogy a kötelező feladatok ellátására az állam által biztosított normatív finanszírozás nem elegendő. A megyei városoknál a számítások szerint kevesebb mint 50 százalék érkezik az államtól a kötelező feladatokra. De más településeknél is komoly híja van ennek a pénznek – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül azt gondolja, hogy az államnak a kötelező feladatok költségeinek száz százalékát ki kellene fizetnie, de a feladat-hatáskör és források megosztásának rendszerét végig kell gondolni újra. Gémesi hozzátette, hogy probléma nemcsak a kötelező feladatokkal van, hanem az önként vállalt feladatok, mint a kulturális intézmények, a helyi közbiztonság megteremtése vagy a kamerák felszerelése is nagy teher. Ezeket mind nekünk kell kiegészítenünk. Ezek nem kötelező feladatok, hanem a helyi állampolgárok komfortérzetéhez kellenek, hogy a gyerek el tudjon menni sportolni jó körülmények közé, színházba vagy kórusba – sorolta.
Böröcz László, az I. kerület polgármestere a turisztikai helyszínek speciális problémáira hívta fel a figyelmet. Az I. kerületet négy és fél millió turista látogatja évente, miközben 25 ezer lakosa van. Az önkormányzat számára ez irgalmatlanul megterhelő, hiszen az összes karbantartási, köztisztasági és egyéb feladatot nekünk kell ellátni – mondta, hozzátéve, hogy az állami normatíva nem arányosul a rájuk nehezedő feladatok méretéhez. A budavári polgármester azt is elmesélte, hogy nemcsak a pénz jelent problémát, hanem a bürokrácia is. Példaként egy WC-telepítés történetét hozta fel. A Hegyalja úti játszótérnél van egy nem is túl nagy játszótér. Fővárosi tulajdon, első kerületi kezelés. A kerület WC-t akart telepíteni. Három évet vett igénybe. Olyan bürokratikus akadályok vannak, amiknek egyszerűen nincs értelme – jegyezte meg.
Cser-Palkovics András – akinek városa, Székesfehérvár a legtöbb élhetőségi mutatóban első helyen szerepelt – szerint bár ők nem állnak rosszul költségvetés szintjén, ő is látja, hogy más települések küzdenek. 18,5 milliárd mínusszal vettük át a várost, ma pedig már betétünk van. Ez pozitív. De rögtön mondom a negatívumot. A települések zöme ma már az összes forrását működésre költi, és egyre kevesebb jut fejlesztésre, ha egyáltalán jut bármennyi is – fogalmazott.
Nem a pénz a legfontosabb
Hanusi Péter azonban más megközelítésből indult. Elmesélte, hogy nemrég egy nemzetközi konferencián vett részt, ahol tíz városvezető ült az asztalnál, akik Portugáliából, Görögországból, Olaszországból és más országokból érkeztek. Amikor felmerült a kérdés, ki az, aki szerint az adott településen vannak anyagi problémák, pénzügyiforrás-hiány, kilencen felemelték a kezüket. Én nem akartam megszólalni, de két másodperc múlva ott ültem kezemben a mikrofonnal. Nem értették, miért nem emeltem fel a kezemet úgy, hogy Magyarországról érkeztem, miközben sokkal gazdagabb országok polgármesterei panaszkodnak. Azt mondtam, azért, mert mindig annyi pénzből kell kijönni, amennyi az adott településen van – mesélte. Hanusi szerint az országot járva azt látja, hogy a legszegényebb települések is tudnak csodát csinálni. Ha a közösség virágzik, akkor teljesen mindegy, mennyi pénz van. A pénz segít, a fejlesztés fontos, de nem elsődleges. Ha kevesebb a pénz, talán nagyobb a kreativitás is – jegyezte meg. Még azt is elmondta, hogy egy finnországi látogatáson találkozott olyan önkormányzattal, ahol 85 millió euró többlet volt a költségvetésben, és még ott is panaszkodtak, hogy nem elég a pénz. Nem mondom, hogy az önkormányzati finanszírozás rendben van. Navracsics miniszter úrral sokat beszélgetünk arról, hogyan lehetne ezt az önkormányzati rendszert finomhangolni. De ennek a konferenciának a témája az élhetőség, és az igazából nem pénzkérdés – mondta.
Decentralizáció vagy centralizáció
Hanusi Péter történelmi visszatekintéssel folytatta. Felidézte, hogy 1990-ben, amikor az önkormányzati törvény megszületett, nagyon decentralizált rendszert hoztak létre. Ennek voltak jó és rossz oldalai is. Aztán jött egy centralizációs időszak, ahol szintén voltak pozitív és negatív elemek. 35 év telt el az önkormányzati rendszer kezdete óta. Elég felelősek vagyunk már ahhoz, hogy végignézzük, mi volt jó, mi volt rossz, és mind a két helyzetből, mind a két gondolkodásmódból gyűjtsük össze a legjobbakat, és szervezzük át – mondta, hozzátéve, hogy mindenképpen vinné a decentralizáció irányába a finomhangolást. Átnézni, mi volt az, ami centralizálva lett, és esetleg mégiscsak jobb lenne az önkormányzatoknál. Viszont ez vice versa, fordítva is működik. A hatásköröket jól át kell nézni – fogalmazott.
A polgármester jogállásának problémái
Hanusi Péter rámutatott, hogy a polgármester jogállása Magyarországon nagyon erős, mert közvetlenül választják, ez viszont felelősség is, hiszen minden helyi lakó őket keresi a problémáival, ezért is lenne jó, ha decentralizálnák a rendszert, mert akkor több lehetősége lenne a településvezetőknek megoldani a felmerülő kérdéseket. „Tök mindegy, ki a fenntartó az iskolában, a kórházban itt-ott-amott vagy éppen a szakképzési centrumban. A végén úgyis a polgármesternél áll meg mindenki. A választópolgár nem nézi a feliratot, hogy most állami vagy önkormányzati, az a polgármester dolga” – mondta.
Cser-Palkovics egyetértett vele, és elmesélte, hogy amikor Soproni Tamással, a VI. kerület polgármesterével beszélgetett, akkor is előjött ez a téma. Azt mondta, valamelyik felmérésre hivatkozva, hogy két politikus nevét ismeri az átlagos választópolgár: az egyik a mindenkori miniszterelnök neve, a másik a saját polgármesterének neve. A polgármestereket keresik meg a gondjaikkal az emberek, a helyben lévő problémáikkal – fogalmazott.
Hanusi Péter felvetette, hogy szükség lenne egy önálló polgármesteri jogállási törvényre. Kifejtette, hogy munkajogilag olyan abszurditások vannak, amelyek méltatlanok a tisztséghez. Nem tudom a jelenléti ívet kitölteni, hogy 40 óra, meg hogy 8 óra túlmunka. Mit csinálok a 13 eseménnyel, amire el kell mennem egy időben, hogy az munkaidő vagy nem munkaidő. Mit csinálok azzal, hogy ha van egy csőtörés, és akkor hajnalban mentek ellenőrizni a munkásokat – sorolta a problémákat. Még abszurdabbnak tartja a szabadság kérdését. A törvény szerint ha nem veszem ki a szabadságomat, nekem a következő testületi ülésen be kell számolnom, hogy miért nem, és át kell ütemezni. Ilyen egyetlenegy munkavállalónak sincs az országban, és ez méltatlan – fogalmazott. A legrégebb óta polgármesterként tevékenykedő Gémesi nem tudott jó hírekről beszámolni kollégáinak. Rossz hírem van a polgármester uraknak: soha nem tudtam mindet kivenni a szabadságomból. Maximum egyharmadát – jegyezte meg beszélgetőpartnereinek.
Hanusi Péter elmondta, hogy szeretnének előkészíteni egy önálló jogállási törvényt, akár az országgyűlési képviselői jogállás mintájára. Kell egy önálló jogállási törvény, ahol ezeket a dolgokat szépen helyre tesszük. Majd az állampolgár ötévente eldönti, hogy voltam-e eleget szabadságon, vagy nem voltam eleget szabadságon – mondta. Cser-Palkovics András megerősítette ezt a gondolatot. A polgármester olyan, mint egy csapatkapitány, kiemelt lehetőséggel és egyben felelősséggel. Nagyon kevés olyan tisztség van, nem is nagyon tudok a polgármesteren túl ilyet mondani közéleti tisztségről beszélve, ahol lehetősége van egy politikai szereplőnek nem az árkok mentén politizálni, hanem az árkokat nem figyelembe véve politizálni, magyarul közösséget építeni – fogalmazott.
Navracsics lehűti a kedélyeket
A konferencia záróbeszédében Navracsics Tibor összefoglalta a nap tapasztalatait, de egy fontos bejelentést is tett. Teljesen reménytelennek tartom, hogy a választások előtt lényegi változás történjen az önkormányzati rendszerben. A tárgyalásokat folytatjuk, de az ambíció azt mondja, hogy a választások utánra készítsünk elő egy esetleges megállapodást – jelentette be. Hozzátette azonban, hogy éppen azért, mert ez egy hosszú folyamat, januárban el kell kezdeni a tárgyalásokat. Egyetértett azzal is, hogy ha létezik olyan szabályozás, ami nem ismer szabadságot, nem ismer munkaidőt, és mégis magas presztízst ad, az az országgyűlési képviselőké, és ebben az irányban kellene elmozdítani a polgármesterek szabályozását. „Lehet, hogy a politika önmagában nem tudja megoldani az élhetőség problémáit, de politika nélkül biztos, hogy nem lehet megoldani” – fogalmazott, hozzátéve, hogy bízik benne, a konferenciát évről évre meg tudják rendezni, és el tudnak indulni egy olyan úton, amely végül valóban egy élhető országhoz vezet. Az idei konferencia pedig értékes alkalom volt arra, hogy a kormányzat és az önkormányzatok vezetői érdemi párbeszédet folytassanak arról, hogyan tehetjük településeinket még élhetőbbé.”
Forrás:
Navracsics Tibor: Reménytelen, hogy a választások előtt lényegi változás történjen; Budai Balázs; Index.hu; 2025. november 22.
