„Sokáig úgy tekintettünk a Keletre, mint az olcsó munkaerő és a végtelen összeszerelő üzemek világára, ahol a nyugati innovációkat legfeljebb lemásolják, nem pedig megalkotják. Ez a korszak azonban véget ért.
A gazdasági után megérkezett a tudományos blokkosodás is, noha ez kevésbé látványos, mivel ennek a hatalmi harcait nem tankokkal, inkább részecskegyorsítókkal és rádióteleszkópokkal vívják. Akié a leggyorsabb kvantumszámítógép, az diktálja a jövő szabványait, és ezzel övé az ipari és gazdasági dominancia is. Ezt ismerték fel a BRICS-országok, amikor úgy döntöttek, hogy a szövetséget a gazdasági érdekérvényesítésen túl tudományos nagyhatalommá formálják.
A tudomány kinőtte az államot
A modern tudomány már rég nem a magányos zsenik játéka. A mai áttörésekhez, legyen szó fúziós energiáról vagy anyagkutatásról, olyan, úgynevezett mega-science projektekre van szükség, amelyeket egyetlen állam sem tud hatékonyan finanszírozni vagy kihasználni. Eddig az ebbe a körbe való belépést a nyugati intézményrendszer, mint a CERN vagy az egyes európai ügynökségek biztosították.
Legalábbis eddig ez volt a helyzet.
A BRICS Kutatási Infrastruktúrákért Felelős Munkacsoport teheráni találkozójának legfontosabb eredménye egy új digitális rendszer, a BRICS GRAIN élesítése. Ez a platform összeköti a tagállamok több mint harminc stratégiai jelentőségű kutatóközpontját. A rendszer célja, hogy az indiai, orosz, kínai vagy iráni tudósok közvetlen hozzáférést kapjanak egymás laboratóriumaihoz az energetika, a nanotechnológia, a biológia és az asztrofizika területén, azaz ezzel a blokk gyakorlatilag kiiktatja a nyugati közvetítőket. Az adatok és a szürkeállomány szabad áramlása immár a nyugati tűzfalon kívül, egy zárt, de belsőleg nyitott ökoszisztémában valósulhat meg.
Az iráni modell
A sors fintora, hogy a tudományos együttműködés mintájává a leginkább szankcionált tagállam modellje vált. A tárgyalások egyik legérdekesebb fordulata az volt, amikor a felek elfogadták, hogy az iráni Nemzeti Laboratóriumi Hálózat legyen a közös rendszer alapja.
Ez a modell a szükségből született előny iskolapéldája. Mivel Irán évtizedekig nem jutott hozzá szabadon a nyugati csúcstechnológiához, kénytelen volt a meglévő erőforrásait a végletekig optimalizálni, melynek keretében egy központi rendszeren keresztül minden kutató láthatja és használhatja az ország bármely pontján lévő szabad kapacitásokat. A BRICS most ezt a megosztáson alapuló megoldást emeli nemzetközi szintre.
Vagyis a szankciók nem megfojtották, hanem innovatív túlélési stratégiákra kényszerítették a rendszert, amely most az együttműködés alapjává vált.
Sok lúd disznót győz
Stratégiai szempontból a teheráni megállapodás éles kontrasztot jelent és versenyt támaszt az európai modellel szemben. Az Európai Unió ugyanis a Horizon Europe programmal a centralizációra, a hatalmas, közel 100 milliárd eurós központi költségvetésre és a szupranacionális jogi keretekre épít. Ezzel szemben a BRICS egy decentralizált, alacsony tranzakciós költségű hálózatot épít.
Vagyis nem presztízsberuházásokra, hanem a meglévő kapacitások radikális megnyitására építenek. Bár a közös nagy kassza hiánya első látásra hátránynak tűnhet, valójában rugalmasságot ad, hiszen a nemzeti szuverenitást féltve őrző tagállamok számára vonzóbb egy olyan rendszer, ahol nem kell Brüsszel helyi megfelelőjéhez fordulni minden egyes euróért, hanem a nemzeti alapok és az Új Fejlesztési Bank eseti bevonásával finanszírozhatják a projektjeiket.
A munkacsoportot még 2015-ben alapították, és tíz év alatt jutott el oda, hogy a mechanizmusok kidolgozásáról érdemben tárgyaljon. A következő időszak nagy kérdése tehát az, hogy az Új Fejlesztési Bank képes lesz-e felnőni a feladathoz. Ha igen, azzal a blokk megkezdheti leválását a dolláralapú finanszírozásról. A BRICS többé nem elégszik meg azzal, hogy a világ nyersanyagraktára és gyártósora legyen, ehelyett a saját szabályai szerint, a saját hálózatán keresztül akarja kutatni a jövőt. És ha a teheráni tervek megvalósulnak, a nyugati tudományos világ hamarosan egy nagyon erős versenytárssal találhatja szemben magát.”
Forrás:
A szankciók visszafelé sültek el – a BRICS tudományos fénykora; Sárközi Dániel; Makronóm; 2025. december 13.
