„Veszprém vármegye kutatás-fejlesztés tekintetében az országos rangsor élén áll, ám a közlekedési kapcsolatok területén komoly elmaradások vannak a térségben – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken Veszprémben, a TOP 300 – Business Eminence 2025, Veszprém vármegye üzleti kiválóságai című kiadvány bemutatóján.
Navracsics Tibor rámutatott: elengedhetetlen a 8-as főút gyorsforgalmú úttá fejlesztése, valamint a 77-es út fejlesztése, ennek hiányában szavai szerint jelentős bevételektől esik el a térség, és nem képes kihasználni a kutatás-fejlesztés területén meglévő előnyét. Hozzátette: ha a közlekedés feltételei javulnak, akkor lehetővé válik majd a járáson belüli perifériák felszámolása is.
A tárcavezető előadásában arról beszélt, hogy a térségek fejlettségét mérve nem elegendő a vármegyei szintű GDP-t megvizsgálni. Példaként hozta, hogy 2019-ben még az egy főre jutó nemzeti össztermék a fővárosban több mint kétszerese volt a nemzeti átlagnak, Győr, Fejér és Komárom-Esztergom vármegye pedig elérte a nemzeti átlagot. Budapesttől délkeletre és keletre a legtöbb járás átlag feletti GDP-vel rendelkezett ekkor. 2022-ben az Észak-Dunántúl GDP tekintetében az átlagos szinten volt, miközben a Dél-Dunántúlon több elmaradottabb járás létezett, és minden területen voltak átlag alatti zárványok.
Szólt arról, hogy a Balaton térsége sem egységes gazdaságilag, kelet-nyugat irányban kettészakadt. A Balaton keleti medencéje gazdaságilag jól áll, és kialakulóban van egy Székesfehérvár-Veszprém-Balatonfüred erőzóna, amelyhez a jelek szerint Várpalota is csatlakozik a közeljövőben – jelezte.
A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt 35 év vándorlási egyenlege azt mutatja, hogy a szegényebb térségekből, keletről és délről a főváros felé és Észak-Dunántúl felé áramlik a lakosság. Megfigyelhető az is, hogy a nagy városokból kiköltöznek a környező kistelepülésekre, de visszajárnak dolgozni. Adatai szerint a munkavállalók 42 százaléka ingázik, elsősorban Budapestre, de Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Tatabánya, Szeged és Miskolc is célpont.
Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a TOP 300 – Business Eminence 2025, Veszprém vármegye üzleti kiválóságai című kiadványból kitűnik, hogy a járműipar és a vegyianyag gyártás meghatározó a vármegyében. Hozzátette, hogy az export árbevétel 98 százalékát a top 300 cég adta.
Ismertette, hogy a beruházási kedv 2024-ben csökkent, a kiskereskedelmi üzletek száma azonban stagnált. Szavai szerint a stagnáló GDP, a magas infláció, a vármegyei vállalkozások számának csökkenése, az ipari termelés visszaesése, a növekvő munkanélküliségi ráta mind komoly kihívás a térségben.
Baksay Gergely a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és költségvetési elemzésekért, valamint statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a geopolitikai konfliktusok és a globális kereskedelmi vita miatt bizonytalan a világkereskedelmi index. Rámutatott: 2010-hez képest valamennyi meghatározó régióban csökken a GDP növekedésének üteme, kiemelten az Európai Unióban. Ennek oka a magas energiaár, az alacsony versenyképesség és az, hogy a térség kimaradt az IT forradalom több köréből is.
Kitért arra, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék, ez uniós összehasonlításban kedvező. Szavai szerint a kutatás-fejlesztés növelésével, a termelékenység javításával lehet válaszolni a kihívásokra. A mesterséges intelligencia használata növelheti a termelékenységet a múltbeli ipari forradalomhoz hasonlóan, hiszen várhatóan több munkahelyet fog teremteni, mint amennyit megszüntet – vélekedett Baksay Gergely.”
Forrás:
Kutatás-fejlesztés tekintetében Veszprém vármegye az élen áll; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. december 8.
