„Több millió ügyfelével Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatója a Magyar Államkincstár, amely nem a hazai költségvetés tervezését és végrehajtását végzi, hanem nyugdíjakat és támogatásokat folyósít, bérszámfejti az állami alkalmazottak bérét vagy éppen kincstárjegyekkel kereskedik. Hogyan is működik az ezt kiszolgáló informatikai rendszer és milyen alapokon zajlik a fejlesztése – egyebek mellett erről is mesélt Tavaszi Zsolt, a MÁK államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese az ITBUSINESS és az SAP Hungary közös podcastsorozatában, a Boardroomban. Az alábbiakban a beszélgetés rövidített, szerkesztett változata olvasható.
– Hogy látja a digitalizáció térnyerését: most már végképp áthat mindent, vagy vannak olyan szegletei az életnek, ahova el lehet bújni előle?
– Mark Andreesen, a Netscape egyik társalapítója, aki később az egyik leghíresebb tech-befektető lett, mondta még jó régen azt, hogy a szoftver megesz mindent. Én is ezt vallom: az informatika a munka, az üzlet és a magánélet egészét áthatja, minden tekintetben rendkívüli hatással van az emberre.
– A saját magánéletében mekkora teret kap a technológia? Az a fajta ember, aki folyamatosan kipróbálja a legújabb eszközöket?
– Alapjában átlagos fogyasztónak mondanám magamat, de abba a generációba tartozom, amelyik még a ZX Spectrum vagy a Commodore révén ismerkedett meg a számítástechnikával. Zenerajongó révén leginkább a zeneipar technológiai fejlődését követtem le. Még a bakelitlemezekkel kezdtem, a 90-es évek elejétől tértem át a CD-k gyűjtésére, és azok közé tartozom, akik MiniDisceket és a hozzájuk tartozó lejátszót is vettek. Aztán jött az MP3-korszak, majd a streaming, tehát ezen a téren mindig az élen jártam. De egyébként az én életem minden területén, a szórakozástól a közlekedésig használom az informatikát.
– Beszéljünk akkor a munkáról. A beszélgetésre készülve megnéztem, mivel foglalkozik a Magyar Államkincstár, és meglepődtem, hogy mennyire széles a portfóliója. Milyen informatikai fejlesztéseket tettek szükségessé ezek a feladatok, amelyek egy része csak pár éve tartozik a MÁK hatáskörébe?
– Valóban sok mindennel foglalkozunk, például 830 ezer, a közszférában dolgozó alkalmazott bérszámfejtése, a nyugdíjak bérszámfejtése, a költségvetési támogatások folyósítása és nem utolsósorban az állami költségvetés pénzforgalmi lebonyolítása. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy 2021-22-ben az akkor már 25 éves, saját fejlesztésű költségvetési és pénzforgalmi rendszereket sikerült sztenderd, dobozos termékekre cserélni.
– Amikor ilyen fejlesztésekre szánják el magukat, melyek a legfontosabb mozgatórugók?
– A MÁK jogszabályok alapján végzi a munkáját, így számos esetben a jogszabályi követelményekhez való igazodás határozza meg a fejlesztéseket. De számos más tényező is közrejátszik. Szükségszerű, hogy egy 25 éves rendszert újra cseréljünk, tehát haladnunk kell a technológia fejlődésével. Az irányító szervek, a minisztériumok gyorsabb és pontosabb információszolgáltatást igényelnek. Ügyfeleink között megjelentek a magánszemélyek, akiknek állampapírokat értékesítünk: ők ugyanazt a felhasználói élményt várják, mint egy piaci szereplőnél. És nem utolsósorban a saját dolgozóink adminisztrációs terheit is csökkenteni akarjuk. Ezek együttese határozza meg a fejlesztések irányát.
– Említette a magánszemélyeket, mint ügyfeleket. Mennyire más szemléletmód szerint kell fejleszteni egy nekik szánt mobilappot, mint mondjuk egy hagyományos, csak az államigazgatás berkein belül használatos alkalmazást?
– Kevesen tudják, hogy Magyarország legnagyobb befektetési szolgáltatójává vált a Magyar Államkincstár, több mint egymillió ügyfelünk van. Ilyen számok mellett egyrészt rendkívül fontos, hogy a rendszer robosztus, üzembiztos legyen. A másik pedig amit már említettem, a jó felhasználói élményt. Felméréseket is végeztünk, de a használat is azt mutatja, hogy ezen a téren jól teljesítünk. Az ügyfeleink kétharmada ma már online nyit számlát, mobilon vagy weben, és az állampapírok adásvétele is több mint 80 százalékban online történik. A más banki vagy befektetési szolgáltatóknál jóval nagyobb arányban tudtuk az online csatornákra terelni az ügyfeleinket, amihez nyilván minőségi online szolgáltatások tartoznak.
– Amikor nem valami külső „kényszer” hatására fejlesztenek, akkor általában honnan érkeznek az ötletek? A felhasználók, mondhatni az üzleti területek felől, vagy az informatika kezdeményezi az újításokat?
– Most vagyunk túl egy több éves transzformációs folyamaton, amelynek nagy része a belső bürokrácia csökkentését, a működési hatékonyság növelését célozta. Döntő részben az üzleti terület volt ezeknek a kezdeményezője, de az utóbbi időben az informatika is egyre aktívabb. Különösen azokon a területeken végez aktív evangelizációt, ahol az általunk használt rendszerek funkcionális vagy licenckihasználtsága nem százszázalékos.
– Milyen az együttműködés az informatika és az üzleti területek között, akár a stratégiaalkotás területén, akár a mindennapi munka során?
– Az informatika egy belső szolgáltató szerepét játssza a Magyar Államkincstárban. Azt mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a MÁK, mint minden pénzügyi szervezet, egyben egy informatikai üzem is. Több mint 200 rendszer működik nálunk, ezek közül 20-25 az, amelyik üzletileg kritikus, amelyek esetében elsőrendű prioritást élvez az üzembiztonság, a rendelkezésre állás. De minden meghatározott rend szerint történik, a már említett transzformáció során felállítottunk egy szolgáltatásleltárt, amelyekre SLA-kat állapítottunk meg, és ezek alapján zajlik az együttműködés a megrendelő, vagyis az üzleti terület, és a szállító, vagyis az informatika között. Így történik egyébként a fejlesztési igények becsatornázása is.
– Az informatikai újdonságok tekintetében mennyire bevállalós az Államkincstár? Igyekeznek minél hamarabb becsatornázni az újdonságokat, vagy inkább megvárják, amíg kinövi a gyerekbetegségeit?
– Az állam bankjaként nyilván egyfajta prudensebb, konzervatív megközelítést alkalmazunk, szeretünk kiforrott, nagyvállalati technológiákat alkalmazni. Ezzel együtt természetesen van egy nagyon lelkes fintech-csapatunk, akik foglalkoznak szoftverrobotokkal, mesterséges intelligenciával, blokklánccal. Az RPA-t már alkalmazzuk éles üzemben is, a többi kapcsán még csak kísérletezünk, proof-of-conceptek, prototípusok készülnek.
Ugyanez igaz a mesterséges intelligenciára is. Figyelembe kell venni, hogy ezzel kapcsolatban van munkavállalói ellenállás és a technológiához értők is megosztottak a kérdésben. Érzékeljük ugyanakkor, hogy ez valóságos forradalmat idéz elő a fehérgalléros munkakörökben, és vizsgáljuk is az alkalmazási lehetőségeket, elsősorban a belső tudásmenedzsmentben, illetve az ügyfelekkel való kapcsolattartásban.
– Mennyiben nehezíti az informatikai fejlesztéseket, hogy a MÁK esetében költségvetési intézményről van szó?
– Számos olyan szabálynak, előírásnak kell megfelelnünk, amelyeknek a piaci szereplőknek nem. Azzal, hogy a belső fejlesztésekről az elmúlt 10-15 évben nyitottunk a külső szállítók és a dobozos termékek felé, sokkal intenzívebb beszerzési és szerződésmenedzsmentre lett szükség, amelynek a közszférában megvannak a maga szabályai. Ehhez jön a közbeszerzésből fakadó eljárásrend, ami miatt az igények megszületésétől a szerződések megkötéséig hosszabb a folyamat, mint a piaci szektorban szokásos. De ezek ismert kötöttségek, a projektek menedzsmentje során ezeket is figyelembe vesszük, és ebből a feltételrendszerből igyekszünk kihozni a legtöbbet.
Van még egy terület, ahol számít, hogy költségvetési intézmény vagyunk, ez pedig a humán erőforrás menedzselése. A létszám- és bérgazdálkodásunk meglehetősen kötött, és az informatikai szakembereknek nem feltétlenül tudunk olyan csomagot kínálni, mint a versenypiaci végek. Ezzel együtt is sikerül jó szakembereket találni, hiszen a nálunk végezhető munka is tele van érdekességgel, kihívásokkal.
– Milyen rendszereket vezettek be, amikor lecserélték a régi, házon belül fejlesztett megoldásokat?
– Közbeszerzést írtunk ki, és azon az SAP lett a befutó, tehát annak a szoftverei alkotják a MÁK mai szoftverkörnyezetének a gerincét. Abban történik a költségvetési gazdálkodás nyomon követése, a főkönyvi könyvelés, a központi törzsadat-kezelés, az adattárház és az arra épülő üzleti intelligencia felület is. Tehát ha nagy szavakkal szeretnénk élni, a magyar költségvetés forrásainak az elköltése és ezek riportolása az SAP rendszerén keresztül történik, azaz a magyar állam pénze az SAP-n folyik keresztül.
– Mi döntött az SAP kiválasztása mellett?
– Nagyon sok nemzetközi példát néztünk meg, Skandináviától Csehországig, de igénybe vettük a Világbank szakértelmét is, mert ők számos fejlődő országban segítették ilyen kincstári rendszerek bevezetését. A példákból és a tapasztalatokból jól kiviláglott, hogy az SAP-nak óriási tapasztalata van kormányzati rendszerek fejlesztésében, testre szabásában és telepítésében, ráadásul hazai kormányzati, minisztériumi referenciákkal is rendelkezett. Mellette szólt az is, hogy külföldi kormányzatok számára már kifejlesztettek olyan megoldásokat, amelyekkel mi korábban nem rendelkeztünk, viszont a mi igényeinkre szabva kiváló szolgálatot tett nekünk.
Érdekes volt például a francia eset. Ott először azt próbálták meg, hogy teljes egészében a saját képükre akarták formálni az SAP rendszerét – amiből aztán sikertelen projekt lett. Másodjára már azt az utat választották, hogy ahol lehetett, a sztenderd megoldást választották, ahhoz szabták a folyamataikat, és csak azokon a területeken kértek fejlesztést, ahol elkerülhetetlen volt. Mi is ezt a második utat választottuk, és minél inkább igyekeztünk a „dobozos” változatnál maradni, és csak akkor kilépni belőle, ha nagyon muszáj. És bár voltak nehézségeink az indulásnál, mint minden nagy projekt esetében, de összességében rendkívül sikeres volt a bevezetési projekt, és most már a finomhangolás, a változó igényekhez való testreszabás zajlik.
– Milyen előnyeit élvezi az Államkincstár az új rendszernek, és mit érez ebből a magyar államigazgatás, és azon keresztül remélhetően a teljes magyar társadalom és gazdaság?
– Egyrészt átláthatóbbak lettek a belső folyamataink, egyszerűsödött a szervezet működése. Sokkal könnyebb előállítani a belső jelentéseket, például integráltan szemlélni a főkönyvi rendszert és az előirányzat-nyilvántartó rendszert. De nagymértékben javult a külső adatszolgáltatásunk is. A régi rendszerből nem tudtunk gyorsan adatokat kinyerni és azokat átadni az államigazgatás más szereplőinek. Most viszont akár napi szinten adhatunk jelentéseket a költségvetés végrehajtásának legapróbb részleteiről is.
– A MÁK számára mekkora terhet jelent az átállás az SAP S/4HANA-ra?
– Ezen a téren a későn jövők előnyeiből részesedünk. Mi már az S/4HANA alapokon vezettük be a rendszereinket, így emiatt már nem fáj a fejünk. A feladatunkból adódóan mi a helyben futtatott (on-premise) megoldást mellett tettük le a voksunkat, saját szerverparkunkon futnak a rendszerek, amelyek mellé a NISZ Zrt-től veszünk igénybe bizonyos infrastrukturális szolgáltatásokat. Ismerkedünk a felhővel is, de az egyelőre marginális nálunk.
– Merre tervezik a rendszer továbbfejlesztését?
– Két irányt tűztünk ki. Egyrészt, szeretnénk minél korszerűbb alapokon végezni az államháztartási tranzakciók kontrollját. Említettem a főkönyvet: mi végezzük például a NAV vagy az Államadósság-kezelő Központ számára a főkönyvi könyvelést, miközben az analitika továbbra is az egyes szervezeteknél maradt. De ez az előirányzati kör elég nagy részére igaz, hogy régebbi rendszerekben vagy akár Excelben végzik az analitikus nyilvántartásokat. Ezért szeretnénk egy analitikai modult is bevezetni az SAP-hoz, hogy integráltan végezhessük a könyvelést, paraméterezett kontírozással, ami révén automatizáltabbá tehetnénk a főkönyvi könyvelést.
A másik fő irány pedig a költségvetés tervezéséhez kapcsolódik. A Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve szeretnénk olyan megoldást bevezetni, amely fejlett előrejelzésekkel segíti a költségvetés tervezését. Voltak már kisebb pilotok, most venni kellene egy nagyobb lélegzetet, és ezt is meg tudnánk valósítani.
Tavaszi Zsolt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát közszolgálat és társadalompolitikai elemző-tervező szakirányon. Szakmai pályafutását 1996-ban a Pénzügyminisztériumban kezdte, majd egyre kiemeltebb és összetettebb feladatokat végzett az államháztartási- és költségvetési szabályozási területen. 2010-től a NGM Államháztartási Szabályozási Főosztályát vezette. A közigazgatás más szakterületein is jelentős szakmai tapasztalatot szerezve többek között dolgozott az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. Miniszteri biztosként 2013-ban előkészítette a Magyar Államkincstár középtávú stratégiáját, valamint közvetlenül irányította és felügyelte a kincstári kiemelt informatikai fejlesztéseket és beszerzéseket.
2014-től a Magyar Államkincstár államháztartási ügyekért, majd 2021-től a két szakterület összevonásával a pénzforgalmi szolgáltatásokért is felelős elnökhelyettese; ennek keretében irányítja az államháztartás információs rendszerének működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.”
Forrás:
Magyar Államkincstár: ahol az állam pénzét kezelik; Gróf József; 2025. december 19.
