„A közelmúltban megjelent Magisterium AI nagy nyelvi modell (LLM) eddig ismeretlen lehetőségeket kínál a katolikus egyház tanításának megismerésére. A Magisterium AI ugyanis egy specifikus katolikus egyházi teológiai tudásbázisra épített (RAG – Retrieval-Augmented Generation) modell. Értéke nem a teológusok helyettesítése, hanem a katolikus hit sokkal mélyebb megértését kínálja. A jelen blogbejegyzésemmel azt kívánom bemutatni miként vált a mesterséges intelligencia a teológiai kutatás és a katekézis szinergikus eszközévé, elősegítve a fides quaerens intellectum (a hit keresi a megértést) klasszikus elvének digitális megvalósulását.
A Magisterium AI modell tudásbázisa nem a nyílt hálózati adathalmazok heterogén forrása, hanem a hiteles és egyház által elismert a katolikus szakirodalom. A hiteles feltanító adatok ellenére sem lenne hatékony a modell, ha a hiteles források nem lennének rangsorolva. A fejlesztők három prioritást vezettek be. Az első a temporális prioritás, azaz a friss adatok elsőbbsége a régiekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy a kérdések megválaszolásakor a modellnek a frissebb egyházi dokumentumot kell előrébb rangsorolnia, mert az pontosabban tükrözi az egyház jelenlegi álláspontját. Így például a katolikus egyház 1992-es katekizmusa megelőzi a korábbi Baltimore-i katekizmust, amelyet 1885-ben adtak ki. A második a tanítóhivatali tekintély hierarchiája (gradus auctoritatis), azaz a tekintélyesebb szerző műveinek előre sorolása. Ez azt jelenti, hogy léteznek olyan szerzők és műveik, amelyek előrébb sorolandóak a többieknél. Például Szent Ágoston művei nyilvánvalóan előrébb soroltak, mint például ugyanabban a témában kevésbe ismert és elismert Sevillai Szent Izidor művei. Végül a harmadik és utolsó priorizálási szempont forma elsőbbsége. Ez azt jelenti, hogy a források közül előrébb soroltak azok az egyházi igazságok, amelyek a mai kor embere számára könnyebben érthetőek, illetve megvalósíthatóak. Az előbbi hármas priorizálási módszer mutatja, hogy a Magisterium AI megépítése korántsem csupán informatikai kihívást jelentett, hanem nagyon is hermeneutikai és pasztorális feladatot is.
Fejlesztése során a legfontosabb cél az volt a LLM-eket jellemző hallucinációk (meggyőzőnek tűnő, de valójában hamis válaszok) minimalizálása és a faktualitás növelése. A modell viszont nem csupán általános kérdésekre válaszol vagy adatokat keres, hanem forradalmasította a tudományos teológiai módszertanát. Ez a közeljövőben teljesen új tudományos eredményeket is hozhat. A modell technológiai alapja az ún. RAG (Retrieval-Augmented Generation) architektúra. Ez kulcsfontosságú: a modell nem a saját belső „emlékezetéből” generál válaszokat, hanem minden kérdésnél először a katolikus adatbázisban végez szemantikai keresést, és kizárólag a megtalált releváns passzusok alapján fogalmazza meg a választ. Ez a módszer radikálisan csökkenti a hallucinációk kockázatát. Az alábbi táblázat megmutatja melyek a legnagyobb különbségek az eddig ismert LLM-ekhez képest.
Általános célú LLM Magisterium AI Episztemológiai forrás Nyílt internetes adathalmaz Hiteles katolikus korpusz Transzparencia Esetleges forrásmegjelölés Forrásdokumentumok és idézetek (szigorú hivatkozási rend) Teleológia Valószínűségi szöveggenerálás Pontos dogmatikai válaszadás Etikai keret Kereskedelmi algoritmusok „Algoretika” és az emberközpontú innováció Forrás: A szerző szerkesztése
A katolikus egyház által alkalmazott mesterséges intelligencia tehát már nem csak a gyorsítja a kutatás folyamatát, hanem új összefüggéseket is megvilágíthat. Fr. Roberto Busa jezsuita szerzetes által IBM technológiát alkalmazva építette fel az Index Thomasticust. Az ő rendszere az ötvenhat kötetes konkordátum alapján csak annyit nyújtott a teológusoknak és kutatóknak, hogy egy-egy keresőszó alapján kereshettek az adatbázisban. Ez viszont a szemantikai megértés nélküli puszta lexikális keresés szintjét nem haladta meg. Ezzel szemben a Magisterium AI már szemantikai vektorokat használ, ami lehetővé teszi a fogalmi összefüggések felismerését akkor is, ha a keresett kifejezés szó szerint nem szerepel a szövegben. A Magisterium AI esetében a felhasználó ha azt promptolja, hogy a „hitoktatás során szükség van közismert példákra a mélyebb igazságok megértéséhez”, akkor a modell képes felismerni, hogy a a példabeszédek funkciójára utalnak. Éppen ezért az új modell elsődleges haszna éppen az, hogy a hatalmas katolikus szövegkorpuszok között képes eddig fel nem fedezett összefügéseket és rejtett utalásokat is felfedezni, amelyek egy teológus számára aránytalanul időigényes vagy egyenesen lehetetlen lenne.
Ez a képesség nem merül ki a tematikus összefüggések gyorsabb feltárásában, hanem a katolikus hit átadásában is új távlatokat nyújthat. A hitoktató a jövőben kötelezővé teheti a diákok számára a modell használatát egy által megjelölt feladat során, majd a kapott válaszok validálását szabhatja következő feladatnak. Ez fejlesztheti kritikus gondolkodásukat és hozzá is járulhatnak a modell tökéletesítéséhez is.
A Magisterium AI sikerén felbuzdulva felmerült a „szentekkel való mesterséges intelligencia alapú párbeszéd” ötlete is. Ez azt jelentené, hogy egy-egy modell egy szent stílusát, szemléletét és tanítását adná vissza. Ez valóban izgalmas ugyan, de félrevezethető lehet e mesterségesen teremtett „társas kapcsolat”. Összességében tehát a katolikus egyház feladata nem csak a mesterséges intelligencia adaptációja, hanem valódi küldetése az lehet, hogy tanításaival szentelje meg a mesterséges intelligencia vívmányát. Ebben a folyamatban az Egyház az ún. algoretika (algorethics) mentén jelöli ki az utat. Ennek megfelelően a mesterséges intelligenciának átláthatónak, befogadónak és elszámoltathatónak kell lennie. A Magisterium AI tehát a jövőben sem helyettesíti a teológus személyes mérlegelését és a hívő közösség hitérzékét, hanem egyfajta „digitális segédkönyvtárosként” szolgálja az igazság mélyebb feltárását, miközben megőrzi az emberi méltóság primátusát a technológiával szemben. Ez vezethet oda, hogy a jövőben is biztosított legyen emberek méltósága, az igazság keresése, valamint az evangelizáció sikere.
”
Forrás:
„Megkeresztelt” ChatGPT; Petruska Ferenc; Vallás és Társadalom blog, Ludovika.hu; 2025. december 22.
Lásd még:
Magisterium AI
(A cikkben említett specializált csetbot.)
