„A NAV óriási mennyiségű adatot gyűjt be a gazdálkodóktól, de ez hatalmas felelősséggel is jár, hangsúlyozza Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke. Az adatokat úgy kell felhasználni, hogy abból az adózók számára hasznos információk álljanak elő, amelyeket fel tudnak használni üzleti döntéseikhez. Közben persze az is hasznos, ha maga az adózás is egyszerűbbé válik. Az informatikai fejlesztéseknél pedig a százszoros megtérülés az alap.
◼︎ Lehet élmény az adóbevallás?
– Az adózás digitalizálása már régóta zajlik, és akár a magánszemélyek, akár a vállalkozások részére számos tekintetben könnyebb lett az adók bevallása. Melyek a legfontosabb szempontok a fejlesztések során?
– A nemzetközi sztenderdekhez igazodva a NAV is alkalmaz bizonyos alapelveket, amikor kidolgozza a rendszerterveket. Nemcsak ránk, hanem az államigazgatás egészére is igaz, hogy nagy figyelmet kell fordítani az ügyfél digitális térben történő azonosítására. Bármilyen tranzakcióra, dokumentumváltásra kerül sor, annak úgy kell megtörténnie, hogy egyik fél se tudja letagadni, hogy azt ő küldte vagy kapta. Annál is fontosabb ez, mert itt óriási összegekről, az állami adóbevételek zöméről van szó.
Egy másik, már specifikusabb alapelv az, amelyet úgy szoktunk nevezni, hogy „tax just happens”, vagyis az észrevétlen adózás. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az adózó számára minél egyszerűbb, mondhatni, láthatatlan legyen az adóztatás, hanem azt is, hogy a hatóság valós időben értesüljön az egyes, adózási következményekkel járó gazdasági eseményekről. Az online pénztárgéprendszerből vagy az online számlázókból azonnal bejön az adat a NAV-ba, és azt nekünk azonnal fel is kell dolgoznunk, vagyis nekünk is át kell térni a valós idejű működésre.
– Miért, most nem így működik a NAV?
– Nem minden tekintetben. Ahogy mondani szokták, a tudás egyben nagy felelősség is. Ha egyszer látjuk a gazdasági eseményeket a maguk teljességében – és az online pénztárgépek meg az online számlázás miatt szinte mindent látunk –, akkor már a bevallás időpontjában rá kellene mutatnunk, hogy diszkrepancia van az események és a bevallás között. Ha ezt azonnal észrevesszük, akkor egyből azt tudjuk mondani, hogy nem jó a bevallás, ezt így nem tudjuk befogadni, tehát nem tettél eleget a bevallási kötelezettségednek.
– De ezek az eltérések most is kiderülnek, nem?
– Igen, csak nem cselekszünk azon nyomban. Mert mi történt régen? Az adózónak volt 100 egységnyi befizetendő áfája, abból adott hónapban bevallott 80-at, majd a következő hónapban, amikor már volt rá fedezete, bevallotta és befizette a maradék 20-at is. Nem akart ő adót csalni, csak éppen az állammal finanszíroztatta magát, nálunk meg nem feltétlenül jött ki az eltérés. Ha mégis rájöttünk, hogy átvert minket, akkor revíziót indítottunk.
Most az történik, hogy megint bevall 80-at, pedig tisztában van azzal, hogy a NAV is tudja, hogy neki 100-at kellene. És tényleg tudjuk is, mégis lekönyveljük az áfát. No, ezt kell megszüntetni, és erre született törvényi felhatalmazás alapján az adategyeztetési eljárás. Ha észleljük, hogy az adóbevallásban hiba van – és nem belső ellentmondás, hanem a saját vagy más szereplők adataival összevetve –, akkor felszólítjuk az adózót, hogy javítsa ki az eltérést, és adja be újra a bevallást. Ez nem a hivatalos revízió, hanem egy olyan eljárás, amely bevonja, partnerként kezeli a vállalkozót, és közben arra is jó, hogy a véletlen hibákat gyorsan és könnyedén orvosoljuk. De ehhez kellett az új jogszabály.
– Ez azt is jelenti, hogy az adóhatóság különféle szakrendszereit adatszinten összekapcsolták egymással?
– Igen, a belső rendszerek között teljes az integráció, ezért is tudjuk észlelni az eltéréseket, és ezeket az adózó tudomására is hozzuk. Láthatja az általa kiállított számlákat, nyugtákat, a neki kiállított számlákat, és így tovább. Ez teszi lehetővé például, hogy elkészítse az áfabevallását az eÁFA-rendszeren keresztül. Még egyedi szabályokat is tud beállítani, szóval jóformán semmi dolga nincs vele. Ezért is csodálkozom azon, hogy milyen sokan nem akarják igénybe venni, és inkább maguk számolnak, és jönnek be a hibás bevallások, még olyanok is, ahol a saját kárára téved az adózó.
– Mennyire nehéz lekövetni a gyakran változó adójogszabályokat, a kivételeket és egyebeket az informatikai rendszerben? Van-e lehetősége az adóhatóságnak arra, hogy egyszerűsítéseket javasoljon?
– Azt látni kell, hogy a politikai döntéshozók a társadalompolitikai céljaikat, például a családok vagy a vállalkozások támogatását értelemszerűen gyakran az adózási szabályokon keresztül érvényesítik. Így aztán különféle ágazati érdekek mentén első látásra bonyolultnak tűnő szabályok is lehetnek benne. Csak egy példa: az áfabevallásban van külön melléklet az elhullott haszonállatokra. Azt az adóhatóság nem látja, hogy ez milyen agrárpolitikai megfontolásból került be a szabályozásba. Az áfa már csak azért is nehéz eset, mert uniós szinten harmonizált adónem, tehát ahhoz, hogy érdemi változtatásokat tudjunk elérni, konferenciarészvételekkel, egyéb szakmai diskurzusokon keresztül be kell kerülni a nemzetközi vérkeringésbe.
Érdekes mellékhatása egyébként a NAV digitalizáltságának, hogy mivel sok adatunk van, és azokat fejlett módszerekkel elemezzük, számos probléma nálunk merül fel először. Ha nincs online számlarendszer, nem ugrik ki, hogy hibás adatok vannak az áfabevallásban. Szóval nem egy esetben mi jelezzük nemzetközi szinten is, ha valahol finomítani kell a rendszeren.
De visszatérve az eredeti kérdésre, szorosan együttműködünk az adójogszabályok kidolgozásában a nemzetgazdasági tárca adópolitikai államtitkárságával. Jelezzük, ha valamilyen szabály aránytalan terhet róna az adózókra vagy esetleg túlzott kockázatot vinne be a rendszerbe.
– Egy-egy új fejlesztés megjelenésekor mi alapján döntik el, hogy annak a használata csak ajánlott vagy kötelező is lesz?
– Három tényezőt veszünk figyelembe. Az első kettő a költségvetés és az igazságos verseny védelme, és ez a kettő gyakran összefügg. A modern világban az összesített adóterhek nem alacsonyak, de az állam működése is azon múlik, hogy ezeket mennyire hatékonyan szedi be. Ha tehát valamilyen szabály kijátszása veszélyezteti a költségvetési bevételeket vagy erősen torzítja a versenyt, akkor azt a kiskaput minél hamarabb be kell zárni.
Vegyük csak az áfát. A legtöbb termék, szolgáltatás értékesítése után a 27 százalék áfát be kell fizetni a költségvetésbe. Ha ezt egy gazdálkodó csalárd módon el tudja kerülni, ha ezt nem kell kifizetnie, akkor óriási versenyelőnyre tesz szert vetélytársaihoz képest, és előbb-utóbb odajutunk, hogy rengeteg csaló működik a magyar gazdaságban, az államhoz pedig nem folyik be adó.
A harmadik tényező az érintettek digitális érettsége. A nagyvállalatoknak elő lehet írni, hogy interfészeken keresztül kapcsolják össze számlázórendszereiket a NAV rendszereivel, mert megvan hozzá az erőforrásuk. De nem követelhetem meg komplex megoldások használatát attól az őstermelőtől, aki évente két hónapon keresztül árulja a portékáját az országút mellett. Ha neki ehhez már könyvelőt kell fogadnia, akkor vagy hagyja az egészet a csudába, vagy csalni fog, akkor pedig a mi munkánk is felesleges volt.
– Számos fejlesztés valósult meg a NAV-nál az elmúlt 12 hónapban (Erről lásd a „NAV-fejlesztések 2025-ben” című részt!), de ezek közül ön melyiket tartja a legfontosabbnak?
– Hamarosan célegyenesbe fordul az úgynevezett Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform elnevezésű fejlesztésünk, az EPAM. Ez egy blockchain-technológiára épülő rendszer, amely a foglalkoztatási jogviszony adminisztrációját helyezi új alapokra, és kínál megoldást a jelenlegi adatszolgáltatási rendszer legfőbb hiányosságaira. A tervek szerint a foglalkoztatói adatszolgáltatási folyamatok a foglalkoztatók működéséhez igazodnak majd, szem előtt tartva az államigazgatási szervek igényeit is. Új adatokat csak valamilyen esemény alkalmával kell szolgáltatni – új munkaviszony, betegállomány, szabadság, bérváltozás stb. –, így csökkennek a munkáltatók adminisztrációs terhei. Lehetőség lesz az adatküldés előtti komplex ellenőrzésre, ezáltal kevesebb lehet a hibás adatszolgáltatás és az utólagos javítás. Minden adat egy blockchain-alapú rendszerbe kerül, ahol hosszú ideig biztonságosan megőrződik.
Az adattartalom alapján a NAV a munkáltatók számára el tudja készíteni az szja- és TB-bevallást, a dolgozó pedig azonnal látja, hogy milyen változás állt be a jogviszonyban, bejelentették-e, kijelentették-e. Összességében a szervezetek adminisztrációs terhei csökkennek, és az állami szervek folyamatai is egyszerűsödnek, ami a teljes közigazgatásban érzékelhető minőségjavulást eredményezhet.
Egyébként jó lenne ezt egész Európára vonatkozóan bevezetni, mert aki most kezd dolgozni, az a várhatóan 40-45 évnyi munkaideje alatt jó eséllyel több országban is alkalmazott lesz, tehát még bonyolultabb lesz követni a jogviszonyt.
– A NAV miként használja a mesterséges intelligenciát az informatikai rendszereiben?
– Régóta alkalmazunk már ilyen megoldásokat, még a generatív AI előtti időkből. Ezeket a hagyományos ellenőrzésekre lehet használni: meghatározunk olyan matematikai állításokat, amelyeknek mindenképpen igaznak kell lenniük, ha a gazdálkodó szervezetek törvényesen működtek. Ha tehát az ellenőrzés során az állítás nem bizonyul igaznak, a gazdálkodó valamilyen módon jogot sértett.
Egy másik módszer, hogy a felcímkézett vagy címkézetlen adatokat modellépítésre használjuk, majd a modell az újonnan beérkező adatokat besorolja olyan szempontból, hogy jogsértésre utal-e vagy sem. Itt nemcsak egyetlen adatforrást vesszük figyelembe, hanem korreláljuk az adatokat. Mondjuk, egy hajléktalan nevére és egy székhely-szolgáltató címére jegyzik be a céget, amely utána uniós belső határokat keresztező vásárlásokat hajt végre. Ilyenkor jelez a rendszer, mert nagy valószínűséggel csalást próbálnak végrehajtani. Ebben az esetben az áfa-visszatérítés aligha lesz automatikus.
– Végeznek-e ezzel kapcsolatban megtérülési számításokat, hogy megéri-e bizonyos esetekre rendszereket kidolgozni?
– A historikus adatok azt mutatják, hogy mindenképpen érdemes. A NAV egy évben mintegy 26 ezer milliárd forint közterhet szed be, a működési költsége pedig 300 milliárd forint körül van. De ha a konkrét fejlesztéseket nézem: az online pénztárgép projektre 3,5 milliárd forintot költött az állam, majd már az első évben 216 milliárd forinttal több áfabevétel érkezett be az államkasszába. Olyan projektet el sem indítunk, amelynek az árát csak tízszeresen tudjuk beszedni – a százszoros már sokkal jobb aránynak tűnik. És ilyeneket bőven lehet találni.
– A NAV fejlesztői számára mennyire előnyös, hogy a hivatal elnöke programozó matematikusi végzettséggel rendelkezik, és nem közgazdász vagy jogász?
– Az informatikai és az adattudományi területen dolgozók számára pokol lehet… De félretéve a tréfát, manapság, amikor a közteherviselés működtetése az adattudományokra épül, ez végső soron hasznos lehet. És egyáltalán nem magyar sajátosság, a világon sok helyen így van. Hiszen mi az adóhatóság egyik fontos feladata? A valós időben, szinte végtelen mennyiségben, tranzakciószinten begyűjtött elemi adatot valós időben elemezze, majd szolgáltasson olyan információkat a gazdálkodóknak, amelyek versenyelőnyt jelentenek a számukra, amelyek segítik átlátni a működésüket, meghozni az üzleti döntéseket. Emellett a klasszikus szakmai szerepek elengedhetetlenek, és meg is kell jelenniük a hivatal vezetésben.
NAV-fejlesztések 2025-ben
DÁP
A NAV szolgáltatásai az Ügyfélkapu megszűnése után is elérhetők maradtak, a felületek – NAV-Mobil, ONYA és eSZJA – fokozatosan állnak át a DÁP-design elvei szerinti megjelenésreM2M kapcsolatok
A vállalkozások ügyviteli rendszerei emberi beavatkozás nélkül, közvetlenül kapcsolódhatnak a NAV-hoz. Ma már gép-gép csatornán keresztül is működik a csoportos adatletöltés, de ezek a megoldások a vámeljárásokban (eVÁM, eKer) is kulcsszerepet játszanak.Váminformatika
Két új váminformatikai rendszert vezetett be a NAV 2025-ben: az Új Számítógépesített Árutovábbítási Rendszer (NCTS-t) 5. fázisát és az Automatizált Kiviteli Rendszert (eVÁM AES-t). Ezen felül a NAV csatlakozott az uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere rendszerhez, a CERTEX-hez.Adategyeztetés
2025-ben indult az adategyeztetési eljárás. Ha a NAV kockázatelemzései során adateltéréseket talál, az érintett adózók saját rendszerükben javíthatják a hibákat, így elkerülhetik a hosszadalmas ellenőrzést.eNyugta
A nyáron elindult rendszernek köszönhetően az ePénztárgép által kiállított elektronikus bizonylat a vásárlók számára már az adóhatóság által engedélyezett mobilapplikációkban is elérhető lesz, így azokat nem kell minden esetben kinyomtatni.Ügyfélportál (ÜPO), NAV-Mobil
Mind a két platformon elérhetővé vált a könyvelésre váró tételek megjelenítése és az adóazonosító jelről szóló igazolás kiadása. Az ÜPO-n napi szinten követhetők a várható kötelezettségek és jóváírások. A mobilappon keresztül működik az egyszerűsített foglalkoztatás adatainak lekérdezése.Fejlesztési tervek 2026-ra
qvik
Hamarosan megvalósul a qvik-link alapú azonnali fizetés, amely a NAV-Mobilban elsőként a gépjárműadó befizetését teszi lehetővé.eSZJA
Új kérdés-válasz funkciókkal, az egyéni vállalkozók számára kiajánlott szja-tervezettel, ingatlanértékesítéshez kapcsolódó adatkiajánlással, adókedvezmények és kriptoügyletek kezelésével bővül a rendszer.”
Forrás:
Valós idejű adózás; Schopp Attila; IT Business; 2025. december. 22.
