„Tegnap megszületett az Európai Unió legújabb, átfogó szektorális szabályozásának az alapja azzal, hogy az Európai Bizottság előterjesztette a Digital Networks Act jogszabályt, melynek célja, hogy a régió versenyképességét javítsa, a piac széttagozódását pedig csökkentse.
Elkészült az európai távközlési infrastruktúrák és szolgáltatások versenyképességének javítását célzó, a szektor szereplői által régóta hangoztatott problémákra válaszolni hivatott Digital Networks Act (DNA) jogszabály tervezete, mely a Bizottság szerint számos olyan akadályt leküzdhet, melyek korábban a nagyobb ívű beruházások útjában álltak.
Egységes (távközlési) piac
A DNA egyik legfőbb, kifejezett célja az volt, hogy a távközlés területén is megteremtse az EU fundamentumát jelentő egységes európai piacot, illetve a szolgáltatások és termékek szabad áramlásának lehetőségét.
Az iparági szereplők álláspontja szerint részben éppen ez lehet a kulcsa annak, hogy más régiókkal, így elsősorban az Egyesült Államokkal és Kínával felvegye a versenyt az EU – ezekben a régiókban az európai, nemzetállamokra tagozódott céghálózat helyett mindössze néhány nagy szolgáltató látja el az előfizetőket, ez pedig (méret)gazdasági szempontok szerint óriási előnyt jelent számukra. A DNA ezért lehetőséget adna a távközlési iparág szereplőinek arra, hogy más szektorok szereplőihez hasonlóan az összes uniós tagországban nyújthassák szolgáltatásaikat úgy, hogy ehhez elég egyetlen tagállamban bejegyezni a szolgáltatócéget.
A jogszabálytervezet a spektrumharmonizáció és a spektrumlicencek kezelése kapcsán is bevezet számos könnyítést, változást, így például az európai műholdas szolgáltatóknak nem kellene tagállami szintű egyeztetéseket folytatniuk a licenchozzáféréshez, emellett a DNA a spektrumlicencek lejáratát és a spektrummegosztás szabályait is harmonizálná.
Míg a versenyszabályok korábban erőteljesen korlátozták, illetve nehezítették a szolgáltatók közti együttműködést, a DNA jóval támogatóbb megközelítést vezetne be, mely nem csak az iparági szereplők, hanem a tartalomszolgáltatók és felhőszolgáltatók közti kooperációt is támogatja.
Ez utóbbi volt az egyik legneuralgikusabb pontja a készülő jogszabálynak. Az operátorok hosszú ideje próbálták kilobbizni Brüsszelben, hogy a nagy tartalomszolgáltatók szálljanak be a hálózatok üzemeltetésébe és bővítésébe, ilyen kötelezettséget azonban végül nem írt elő a zömében amerikai hátterű multik számára a Bizottság.
Viszlát xDSL!
Előírta viszont a távközlési szektor szereplői számára a vezetékes infrastruktúrák európai szintű kötelező, minden végpontra kiterjedő modernizálását.
A jogszabálytervezet értelmében az egyes tagállamokban működő szolgáltatóknak 2030 és 2035 között mindenhol le kell cserélniük az elavult rézalapú (xDSL) infrastruktúrát, az erről szóló nemzeti szintű tervekkel pedig legkésőbb 2029-ig elő kell állniuk a tagállamoknak.
Az uniós tagországok vezetékes infrastruktúra-ellátottsága meglehetősen vegyes képet mutat. Németországban például még mindig jelentős kiterjedésű xDSL-hálózat üzemel, ezzel szemben Magyarországon már jóval előrehaladottabb az NGA-ellátottság, igaz, mindkét nagy hazai szolgáltatónak van még réz érpár alapú hálózata, melyek kiváltása a most zajló, jelentős összegű EU-s támogatást élvező Gigabit Magyarország Program egyik elsődleges célja.
A DNA-t a hatályba lépése előtt az uniós jogalkotási folyamat értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.”
Forrás:
Európa tíz éven belül leszámolna a rézhálózatokkal; Koi Tamás; HWSW.hu; 2026. január 22.
