„A Meta, az Amazon, a Google, az OpenAI és más technológiai vállalatok tavaly dollármilliárdokat fektettek be mesterséges intelligenciába. Idén várhatóan még többet, mintegy 700 milliárd dollárt fordítanak több tucat új adatközpont építésére, amelyek fejlett modelljeik betanítását és működtetését szolgálják. Ennek ellenére a Goldman Sachs szerint az importált chipek és hardverek miatt az MI-beruházások nem jelennek meg érdemben az amerikai GDP-növekedésben.
Ez a költekezési hullám élénken tartotta a Wall Streetet, és erősítette azt a narratívát, hogy ezek a beruházások hozzájárulnak az amerikai gazdaság stabilizálásához, sőt növekedéséhez. Donald Trump elnök erre az érvre hivatkozva állította, hogy az iparágat nem kellene állami szintű szabályozás alá vonni. „Az MI-be történő befektetések segítenek abban, hogy az amerikai gazdaság a világ ‘LEGFORRÓBB’ gazdasága legyen – de az államok túlzott szabályozása veszélyezteti ezt a növekedési motort” – írta Trump novemberben a Truth Social platformon. „Egyetlen szövetségi standardra van szükségünk az 50 különböző állami szabályozási rendszer helyett.”
Több ismert közgazdász elemzése is alátámasztani látszott ezt az értelmezést. Jason Furman, a Harvard Egyetem közgazdász professzora az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az információfeldolgozó berendezésekbe és szoftverekbe irányuló beruházások az év első felében a GDP-növekedés 92%-át adták. A St. Louis-i Federal Reserve Bank közgazdászai pedig úgy becsülték, hogy 2025 harmadik negyedévében az MI-hoz kapcsolódó beruházások a GDP-növekedés 39%-át tették ki.
Most azonban egyes Wall Street-i elemzők újragondolják ezt a narratívát. „Ez egy nagyon intuitív történet volt” – mondta Joseph Briggs, a Goldman Sachs elemzője hétfőn a The Washington Postnak. „Talán emiatt nem is éreztük szükségét annak, hogy mélyebben megvizsgáljuk, mi is történik valójában.” Briggs kollégája, Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza az Atlantic Councilnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az MI-beruházások 2025-ben „gyakorlatilag nulla” mértékben járultak hozzá az amerikai GDP növekedéséhez.
„Mi nem tekintjük az MI-beruházásokat erőteljesen növekedésösztönző tényezőnek” – mondta Hatzius. „Valójában sok a félreértelmezés azzal kapcsolatban, hogy az MI-beruházások mekkora hatással voltak az amerikai GDP növekedésére 2025-ben, és ez a hatás jóval kisebb, mint ahogyan azt gyakran feltételezik.” Hatzius szerint ennek egyik fő oka, hogy az MI működtetéséhez szükséges berendezések jelentős része importból származik. Bár az amerikai vállalatok dollármilliárdokat költenek, a chipek és hardverek importja a GDP-számításban ellensúlyozza ezeket a beruházásokat.
„Az MI-beruházások jelentős része, amelyet az Egyesült Államokban látunk, valójában a tajvani és a dél-koreai GDP-t növeli, nem pedig az amerikait” – mondta. Emellett jelenleg nincs megbízható módszer annak pontos mérésére, hogy az AI üzleti és fogyasztói felhasználása milyen mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
Eddig számos vállalatvezető arról számolt be, hogy az AI nem hozott számottevő termelékenységnövekedést. Egy közel 6000 amerikai, európai és ausztrál vezető körében végzett felmérés szerint bár a vállalatok 70%-a aktívan használ mesterséges intelligenciát, mintegy 80% nem tapasztalt sem foglalkoztatási, sem termelékenységi hatást.”
Forrás:
A Goldman Sachs szerint az AI „gyakorlatilag nulla” mértékben járult hozzá az USA növekedéséhez; IT Business; 2026. február 24.
Eredeti cikkek:
AI Added ‘Basically Zero’ to US Economic Growth Last Year, Goldman Sachs Says; Bruce Gil; Gizmodo; 2026. február 23.
This economic idea transfixed Wall Street and Washington. It may be a mirage; Shira Ovide; The Washington Post; 2026. február 23.
Szerkesztői megjegyzés:
A GDP-be csak a belföldön előállított termékek és szolgáltatások végső értékét összegzik. Az importra és a külföldön gyártott alkatrészekre fordított kiadásokat levonják, mert ezek más országok gazdaságát erősítik, nem az Egyesült Államokét. Egy 50 000 dollár értékű amerikai gyártmányú teherautó eladása 10 000 dollár értékű külföldi alkatrésszel 40 000 dolláros lökést jelent az amerikai gazdaság számára.
