„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) falai között az Ereky István Közjogi Kutatóközpont és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közös szervezésében – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával – harmadik alkalommal került sor az „Adatnap” konferenciára. A 2026. évi rendezvény rávilágított: az adat már nem csupán informatikai, hanem szuverenitási kérdés is, egyben a gazdasági versenyképesség és a hatékony városvezetés alapköve.
A rendezvényt megnyitó Dr. Komáromi László dékán hangsúlyozta, hogy a jogtudománynak és az egyetemi szférának proaktív szerepet kell vállalnia a digitális robbanás keretezésében. Az Adatnap mára a hazai szakmai dialógus első számú platformjává nőtte ki magát, ahol az emberközpontú jövő zálogát kutatják. Ehhez szorosan kapcsolódva Dr. Gerencsér Balázs, az Ereky István Közjogi Kutatóközpont igazgatója felhívta a figyelmet arra a különleges alkalomra, hogy az idei konferencia egybeesik a központ névadója, a modern magyar közigazgatástudomány megkerülhetetlen óriása, Ereky István születésének 150. évfordulójával, amely jubileum méltó alkalmat ad a közigazgatási alapok és az adatvezérelt kormányzás kapcsolatának alapos újragondolására. Kiemelte, hogy a kutatóközpont és a társszervezők küldetése egy olyan élő szakmai híd fenntartása az elméleti kutatások és a gyakorlati adathasznosítás között, amely biztosítja, hogy a magyar adatvagyon kezelése ne csupán technikai folyamat legyen, hanem a nemzetstratégiai célokat és a közbizalmat erősítő, átlátható és fenntartható rendszer.
A történelmi távlatokat felvázoló Dr. Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője rávilágított, hogy az adatmenedzsment alapelvei ezer éve változatlanok, hiszen a levéltárakban őrzött analóg kincsek eredetileg jogbiztosító dokumentumokként születtek, amelyek a hitelesség és a rendszerezés révén váltak mára értékes történeti forrásokká. Kiemelte, hogy a jelenkor egyik legnagyobb kihívása ezen analóg adatok digitalizációja és az adatszenzitivitás kezelése, miközben a kutatói igények és a szakmai szempontok közötti kényes egyensúlyt is fenn kell tartani a múltunk megőrzése érdekében.
A technológiai ugrást, a konferencia másik nyitóelőadójaként Dr. Babos Gergely, az OTP Bank CDO-ja illusztrálta, aki szerint a banki vagyon mára fizikailag eltűnt az alagsori trezorokból, és a felhőplatformok adatközpontjaiba költözött, ami alapvető bizalmi és kontroll-kérdéseket vet fel a szervezeti vezetők számára. Úgy vélte, a felhőre való átállás nem csupán infrastrukturális csere, hanem egy új szemléletmód internalizálása, ahol a technológiai váltással párhuzamosan a biztonsági kontrollokat és a pénzügyi keretrendszereket is teljesen újra kell definiálni az üzleti haszon fenntarthatósága érdekében.
A szakpolitikai szekcióban Gaál Barna, a Digitális Magyarország Ügynökség nemzetközi igazgatója kiemelte, hogy Magyarország számára az integrált nemzeti adatarchitektúra kialakítása és a magánszféra adatmegosztási modelljeinek fejlesztése jelenti a legfontosabb stratégiai mérföldkövet. Dr. Tóth Andrea Katalin, az Európai Bizottság DG CONNECT (Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága), Adat Igazgatóságának munkatársaként ehhez kapcsolódva ismertette az új – 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó – európai uniós adatstratégia irányait, hangsúlyozva, hogy az adatok társadalmi közjavak, és az egységes európai adatpiac sikere azon múlik, miként tudják a tagállamok összehangolni a technológiai szuverenitási törekvéseiket a gyakorlati interoperabilitási követelményekkel.
A hatósági oldalt képviselő Dr. Vass Norbert (NAIH) leszögezte, hogy az adatvédelem nem az innováció gátja, hanem annak méltóságteljes keretrendszere, ahol az algoritmusok átláthatósága és az emberi méltóság megőrzése a mesterséges intelligencia korában is alapkövetelmény marad. Kajzinger Ervin, az NMHH nemzetközi igazgatója, továbbá Kása Katalin a KSH főosztályvezetője a kerekasztal során rámutattak, hogy a hiteles, statisztikai célú adatvagyon-gazdálkodás és a hírközlési szektor adatalapú felügyelete nélkülözhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet megteremtéséhez és az állami döntéshozatal racionalizálásához.
Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője az adatnap második panel beszélgetése előtt megtartott bevezető előadásában egy alapvető szemléletváltást hirdetett meg az állami adatkezelésben. Különös hangsúlyt fektetett arra a filozófiára, miszerint a Lechner Tudásközpont az adatgazdálkodási folyamatok során szándékosan kerüli a felülről jövő, kinyilatkoztató jellegű irányítást; proaktív partnerséget és szakmai együttműködést kínál a teljes hazai adatökoszisztémának. A jövőre vonatkozó tervek kapcsán kifejtette, hogy a Lechner Tudásközpont egy 2026-2030-ig terjedő új Téradatstratégiát készített elő, amelynek a fő beavatkozási területei: az elsődleges adathasznosítás javítása; a piacképes téradatalapú szolgáltatások köz számára történő elérhetővé tétele; illetve a Tudásközpont adatkormányázási rendszerének kialakítása. Szeretnék elérni, hogy a Lechner Téradatstratégia (TAS) előrehaladásával a Lechner Tudásközpont Magyarországon és Európában is ismert és elismert adatszolgáltató központtá váljon, amelyet példaként említenek arra, hogy hogyan lehet az adatokból értéket előállítani.
A 4iG Space and Defence szakterületét képviselő Dr. Sík András (Chief Geodata Officer) kifejtette, hogy a vállalatcsoport stratégiai fókusza a világűr-technológiák és a védelmi célú térinformatika integrálása, ahol a saját műholdas földmegfigyelési adatok (Earth Observation) feldolgozása forradalmasítja az elemzéseket. Úgy vélte, a modern hadviselésben és a nemzetközi űriparban a nagyfelbontású űrfelvételek és a mesterséges intelligenciával támogatott képelemzés jelenti azt a technológiai előnyt, amely Magyarországot a régió meghatározó űrgazdasági szereplőjévé emelheti.
A téradat panelben résztvevő Mikus Dezső (a HUNAGI, illetőleg a TRENECON szakértője) hangsúlyozta, hogy a térinformatika a társadalom láthatatlan gerince, amely összeköti a fizikai valóságot a digitális kormányzati térrel, segítve a különböző szakági adatbázisok közös nyelvre fordítását. Sikolya Zsolt (NHIT) adatpolitikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti téradat-infrastruktúra csak akkor válik valódi értékké, ha az állami és piaci szereplők közötti adatmegosztás akadálymentes és szabványosított keretek között zajlik.
Az önkormányzati jó gyakorlatokat bemutató harmadik panelbeszélgetést felvezető előadásában Olivier Colaisseau, Chanteloup-en-Brie polgármestere rávilágított, hogy a „Smart City” koncepció nem a méretfüggő, hanem a szemléletmódon múlik: még egy kisváros is jelentős hatékonyságot érhet el, ha az adatait a közművek és a közösségi szolgáltatások optimalizálására fordítja. Juhász Géza, a Lechner Tudásközpont igazgatója ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy a hazai települések számára a központilag biztosított módszertani segédletek és a nyílt adatkészletek használata jelentheti a kiutat az erőforráshiány okozta digitális lemaradásból.
A fővárosi tapasztalatokat megosztó Vámos Krisztina (CDIO, Budapest Főváros) leszögezte, hogy a Városháza Adatvagyon-gazdálkodási osztályának feladata az adatok visszaszolgáltatása a polgároknak, hiszen a mérhető adatokra alapozott közlekedési és városfejlesztési döntések növelik a lakossági bizalmat és a transzparenciát. Dancs László (csoportvezető, EDC Debrecen Nkft.) és Horváth Zénó (informatikai vezető, BKK) egyetértettek abban, hogy a városfejlesztés vagy a közösségi közlekedés dinamikus irányítása ma már elképzelhetetlen valós idejű szenzoradatok és utasforgalmi elemzések nélkül, amelyek közvetlenül javítják a lakosság napi életminőségét.
A negyedik, záró konferencia panelben Halász Gábor, a DAMA Hungary elnöke rámutatott, hogy az adatmenedzsment valójában a jéghegy víz alatti része: bár az eredmények kevésbé látványosak, mint egy dashboard, ezen háttérmunka nélkül sem az AI-fejlesztések, sem az intézményi stabilitás nem tartható fenn hosszú távon. Dr. Miskolczi Mátyás, az OTP Adatstratégiai Csapatának képviselője bemutatta az OTP és a DAMA Hungary új adatmenedzsment-érettségi modelljét, amely objektív diagnózist ad a szervezetekről, segítve őket abban, hogy a fejlődési pályájukon felismerjék a küszöbön álló kihívásokat és ne érjék őket kellemetlen meglepetések a digitalizációs út során.
A nagy állami adatkezelők részéről Dr. Kruchina Vince, a NAVÜ ügyvezető igazgatója a nemzeti adatvagyon tudatos kiaknázásának nemzetgazdasági súlyát emelte ki, míg Ipacs László (igazgató, MNB) a hiteles statisztikai adatok szerepét hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fenntartásában. Végül Gunyits Zakariás (Adatmenedzsment és Üzleti Intelligencia Vezető, MVM), Demjénné Gyöngy Judit (stratégiai és adatirányítási vezető, Generali) és Szalai Gergely (Business Data Director, Graphisoft) közös konzekvenciaként vonták le, hogy legyen szó energetikai zöld átállásról, biztosítási kockázatkezelésről vagy építészeti tervezésről, a rendezett és tisztított adatvagyon ma már minden szektorban az üzleti folytonosság és a nemzetközi versenyképesség legfontosabb fundamentuma.
A konferencia ünnepélyes zárásaként, a maratoni szakmai nap végén Dr. Sántha György, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnöke összegezte a rendezvény legfontosabb tanulságait, hangsúlyozta, hogy az Adatnap valódi ereje az összefogásban és a különböző szektorok közötti szinergiában rejlik, hiszen a nap folyamán sikerült egy asztalhoz ültetni az európai uniós döntéshozókat, a hazai hatóságok képviselőit, valamint az önkormányzati és piaci szereplőket. Rámutatott arra, hogy a rendezett és módszertanilag megalapozott adatvagyon-gazdálkodás nem csupán technológiai versenyelőnyt jelent, hanem a modern állam stabilitásának és a közbizalom fenntartásának is elengedhetetlen feltétele a digitális korszakban. Sántha György kifejtette, hogy a Magyary Egyesület és a társszervezők elkötelezettek a megkezdett munka folytatása mellett, mivel az adatvezérelt közigazgatás és a hatékony közszolgáltatások kiépítése egy olyan folyamatos, interdiszciplináris fejlődési pálya, ahol a jogi szabályozásnak, a technológiai innovációnak és a társadalmi igényeknek szoros egységben kell megjelenniük a nemzeti szuverenitás és az élhető jövő megőrzése érdekében.
Az „Adatnap 2026” konferencia ismételten bizonyította, hogy a magyar szakmai közösség készen áll az adatgazdaság és a mesterséges intelligencia által támasztott komplex kihívások közös megvitatására és válaszok megfogalmazására.
Forrás:
A jövő záloga és az állampolgárok szolgálata – Beszámoló az Adatnap 2026 konferenciáról; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2026. március 1.
