„Bevezetés: A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a 21. század egyik legjelentősebb technológiai innovációja. Bár rendészeti célú alkalmazása jelenleg még korai fázisban van, hosszú távú stratégiai eszközzé válhat a rendészeti kutatásokban.
Célkitűzések: A tanulmány célja a GenAI-technológiák hazai adaptációjának elősegítése a rendészeti szektorban. Ennek keretében feltárja a GenAI-alapú kutatások hatékony megvalósításához szükséges legfontosabb technológiai összetevők – mint tanítóadatok, kontextusablak-méret, promptstratégia, hallucináció és validáció – sajátosságait. Emellett kitér a GenAI felelős alkalmazásának kérdéseire, a tudományos megbízhatóság szempontjaira és a kutatói szerepek átalakulására. A technológiai potenciált friss, nemzetközi rendészeti kutatási példák révén szemlélteti.
Módszertan: A tanulmány 2016–2025 közötti időszakból származó, több mint 40 tudományos és szakpolitikai dokumentum áttekintésén alapul, többnyelvű keresési stratégiát alkalmazva.
Eredmények: A kutatás során azonosítottuk a generatív mesterséges intelligencia felhasználhatóságát és megbízhatóságát meghatározó alapvető technológiai összetevőket. A GenAI rendészeti célú alkalmazása már megjelent a gyakorlatban, de a nemzetközi példák jellemzően pilotprojektekhez kötődnek, és inkább technológiai kuriózumként, mintsem rutinszerűen használati eszközként jelennek meg. A nemzetközi esettanulmányok a GenAI olyan innovatív alkalmazásait mutatják be, amelyekben e technológiát pszichológiai mintázatok – például manipulációs stratégiák, fenyegető vagy kényszerítő kommunikációs formák – azonosítására, érvelési struktúrák feltárására, valamint digitális nyomozati dokumentumok gyors feldolgozására alkalmazták.
Konklúzió: A GenAI-technológia valódi potenciálja akkor bontakozhat ki, ha a felhasználók megfelelő szintű ismeretekkel rendelkeznek a működéséről, és képesek azt tudatosan, szabályozott keretek között alkalmazni. A GenAI tudományos munkába történő sikeres integrációja megköveteli a módszertani szemléletváltást, valamint a kutatói szerepkörök kiterjesztését olyan irányokba, ahol a kutató egyszerre működik technológiai eszközhasználóként, kritikai validátorként és etikai döntéshozóként. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a GenAI által generált eredmények tudományosan megalapozottak, etikailag elfogadhatók és módszertanilag ellenőrizhetők maradjanak.”
Forrás:
A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása a rendészeti kutatásokban; Erdélyi Katalin; Magyar Rendészet; 2025/4.; 177–198. o.; DOI: 10.32577/MR.2025.4.10; 2025
