„Attól a pillanattól kezdve, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) és az automatizált döntéshozatali (ADM) rendszereket elkezdték alkalmazni a közigazgatási döntéshozatalban, a MI belépett a közigazgatási jog területére. A közigazgatási jog erős alkotmányos meghatározottsága és a jogállamiság általi meghatározása miatt ez az új körülmény indokolja a közigazgatási jog alkotmányos szempontból történő vizsgálatának szükségességét. Ez a tanulmány két szempontból vizsgálja: egyrészt, hogy a közigazgatási jog mely meglévő szabályai és elvei különösen relevánsak az ADM és a MI megjelenése szempontjából, és fordítva, mely új közigazgatási jogi szabályok és elvek indokolhatják a MI és az ADM fejlődését. Tanulmányunkban azonosítunk néhány olyan kérdést, amelyeket kulcsfontosságúnak tartunk a MI és az ADM, valamint a jó közigazgatási eljárás (tisztességes igazgatás) hagyományos elvei közötti kölcsönhatás szempontjából. Az emberi tényező áll a MI és az ADM alkalmazásának középpontjában: mennyire csökkenthető az emberi tényező a MI-n alapuló automatizált döntéshozatallal? Másrészt, elegendő-e az egyének felhatalmazása a döntéshozatali folyamatban a MI-rendszerek által támasztott kihívások kezeléséhez?”
Forrás:
A jó közigazgatási eljárás alapjogi és alapelvi szintű kihívásai a mesterséges intelligencia vonatkozásában; Patyi András, Váczi Péter; Jog, állam, politika; 17 (1).; 35-61. o.; DOI: 10.58528/JAP.2025.17-1.35; 2025
