„A nyomonkövethetőség és az átláthatóság meghatározó szerepet játszik az Európai Unió pénzügyeinek védelmében és a gondos pénzgazdálkodás biztosításában. Ezek teszik lehetővé a finanszírozás nyomon követését a forrástól a rendeltetési helyig, és annak nyilvánosságra hozatalát, hogy a pénzeszközöket hol és milyen célra költik el. A hagyományos uniós kiadási programokban a nyomonkövethetőség egy régóta fennálló modellen, nevezetesen a mezőgazdasági termelőknél, a projektgazdáknál, a szolgáltatóknál és másoknál felmerült költségek megtérítésén alapul. Itt jön azonban a képbe az Unió Covid19 utáni helyreállítási alapja, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amely 577 milliárd eurót tesz ki, és költségfüggetlen finanszírozási modellt követ. Ennek lényege, hogy az uniós költségvetésből a tagállamoknak történő kifizetések előre meghatározott mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítésén alapulnak. Egy olyan időszakban, amikor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz modellje inspirációként szolgál az Unió következő, 2 billió euró összegű hosszú távú költségvetéséhez, az Európai Számvevőszék választ kíván találni arra a gyakran feltett kérdésre, hogy az RRF átlátható és nyomon követhető-e. Jelentésünket tavasszal tesszük közzé.
Az uniós finanszírozásra irányadó elvek célja a gondos pénzgazdálkodás, valamint az átlátható és a polgárokhoz közeli döntéshozatal biztosítása. Az uniós kiadások nyilvános ellenőrzése attól függ, hogy ki részesül a forrásokból, milyen célból, és mekkora összeget kapnak. Ehhez az szükséges, hogy ezeket az információkat ne csak összegyűjtsék, hanem nyilvánosan hozzáférhetővé is tegyék. Az uniós források felhasználásának átláthatósága elengedhetetlen a szabálytalanságok feltárásához és az uniós pénzügyek kezelésébe vetett közbizalom fenntartásához. E célból három elem döntő fontosságú: a finanszírozás nyomonkövethetősége, amely lehetővé teszi a pénzáramlás végigkísérését annak forrásától a végső felhasználásáig; a tényleges költségek szisztematikus beszedése és nyilvántartása; valamint ezen információk nyilvános közzététele.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt 2021 februárjában hozták létre egyszeri ideiglenes támogatási programként, hogy segítse az uniós országokat a világjárványból való kilábalásban és gazdaságuk reziliensebbé tételében, és 2020 februárjától 2026 augusztusáig finanszírozza a reformokat és beruházásokat. Az Eszköz vissza nem térítendő támogatásokat és visszafizetendő kölcsönöket egyaránt nyújt. 2026. január végén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó teljes finanszírozás 577 milliárd eurót tett ki.
Az RRF a költségfüggetlen finanszírozási modell szerint működik, és előre meghatározott mérföldkövek és célértékek teljesítése esetén folyósítja az uniós forrásokat. Bár a tagállamok különböző végrehajtási mechanizmusok alkalmazásával hajthatják végre nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, olyan kontrollrendszereket kell létrehozniuk, amelyek az összeférhetetlenség, a csalás és a korrupció megelőzése és feltárása révén védik az Unió pénzügyi érdekeit. Ezeknek a rendszereknek a végső kedvezményezettekre, a vállalkozókra, a tényleges tulajdonosokra és a finanszírozási forrásokra vonatkozó adatok gyűjtése révén biztosítaniuk kell a nyomonkövethetőséget is.
Az átlátható beszámolás – beleértve a tényleges költségekre vonatkozó információkat is – hozzájárul a döntéshozatal biztosításához és javításához, valamint az elszámoltathatóság előmozdításához. Az Európai Parlament, az európai ombudsman és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet azonban már korábban is felvetett kérdéseket az RRF átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.
Az Európai Számvevőszék értékeli az Európai Bizottság és a tagállamok által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás megfelelő szintű nyomonkövethetőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében bevezetett intézkedéseket.
Az ellenőrzési jelentés néhány hét múlva várható, a közzétételre a Számvevőszék honlapján kerül majd sor.”
Forrás:
Az 577 milliárd eurós kérdés: nyomon követhető-e a Covid19 utáni helyreállításra szánt uniós pénz?; Európai Számvevőszék; 2026. március 31.
