„Információink szerint a „Facebook-törvény” bevezetése óta „repkednek a fegyelmik” a mentőszolgálatnál. Ráadásul már nemcsak a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetéséért” és a véleménynyilvánításért, hanem az OMSZ számára kényes cikkek, posztok megosztásáért, azokhoz történő hozzászólásért és olykor akár csupán lájkolásáért is figyelmeztetés jár.
Egy a lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő OMSZ-dolgozó szerint csak az elmúlt pár napban öt fegyelmit osztottak ki olyan bejegyzések miatt, amelyek többsége „nem a betegellátásról, sokkal inkább a jelenlegi vezetésről szólt”.
Két héttel ezelőtt azért kaptak az akkori műszak dolgozói közül többen szóbeli megrovást, mert „nem publikusnak” minősített információt szivárogtattak ki a sajtónak.
…
Mártai István, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója idén februárban alkotta meg az úgynevezett „Facebook-szabályzatot”, amely konkrét utasításokat tartalmaz a „bajtársnőknek és bajtársaknak” a közösségi média használatára vonatkozóan.A főigazgató az OMSZ „jogos gazdasági érdekei, jó hírneve védelme, valamint a beteg-, az adatvédelmi és a kegyeleti jogok maradéktalan érvényesítése érdekében” arról tájékoztatta valamennyi munkatársát, hogy szükség esetén betekint a közösségi oldalakon („facebook, iwiw, mentőállomások honlapjai, nyilvános fórumok stb.”) közzétett véleményébe, valamint „megosztott egyéb médiatartalmába”.
…
A szabályzatra – Győrfi Pál szóvivő szerint – azért volt szükség, mert „a mentődolgozók munkájuk során olyan adatok, információk birtokába jutnak, melyek közzététele, nyilvánosságra hozatala sértheti a betegek jogait vagy más érintettek személyiséghez fűződő jogait”.Ugyancsak fontos szempont, hogy a „hitelesség látszatát keltő, ám megalapozatlan, egyéni vélemények tényként való beállításával, közzétételével a mentőszolgálat közalkalmazottai ne gyengítsék a lakosság mentőkbe vetett bizalmát”. (Mint arról korábban beszámoltunk, néhány mentős az év elején magatehetetlen betegeket fényképezett, és a fotókat gúnyos kommentárokkal töltötte fel egy közösségi oldalra. A botrány kirobbanása után eljárás indult ellenük.)
Az utasítás egyebek mellett arra hívja fel a mentődolgozók figyelmét, hogy a közösségi oldalakon közölt vélemények nem sérthetik a munkáltató jó hírnévhez fűződő alapvető jogát, gazdasági érdekeit, nem tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek sérthetik a betegek személyiségi, kegyeleti jogait. A főigazgató szerint a jó hírnév megsértésének számít például a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetése, a munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása, egyéni vélemény, álláspont, minősítés közösségi véleményként vagy tényként történő beállítása”.
A mentődolgozók természetesen nem szivárogtathatnak ki szolgálati titoknak minősülő információkat, körleveleket, szabályzatokat, belső levelezéseket és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat.
…
A július elsejével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló munkaadója jó hírnevét, gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti; a passzus mindezt kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is. Vagyis nemcsak az irodában, hanem akár otthon, a négy fal között sem tanúsíthatunk olyan magatartást, amely alkalmas munkáltatónk helytelen megítélésére. A rendelkezés úgy is értelmezhető, hogy a munkavállaló nem írhat és oszthat meg semmi sértőt a munkáltatójáról például a közösségi oldalakon, különben a cége szankciót alkalmazhat.A korábban lapunknak nyilatkozó Soós Andrea Klára ügyvéd szerint valószínűleg egyre több olyan per lesz, amely arról szól, hogy a munkáltató azért válik meg az alkalmazottjától, mert az számára elfogadhatatlan megjegyzést tett közzé valamelyik közösségi oldalon vagy akár a blogjában.
Felmondási kockázat az őszinteség
Bár a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, ez onnantól kezdve megváltozik, hogy a munkavállaló nemcsak barátokat, hanem például ügyfeleket is felvesz ismerősnek, és így bejegyzéseit „mindenki” látja.„Amint kapcsolatba lépünk ezeken az oldalakon „külsősökkel”: ügyfelekkel, munkapartnerekkel, kilépünk a magánszférából. A munkaadó elméletben a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében figyelheti, de a gyakorlatban igazából mindent ellenőrizhet. Ez azonban azt a lehetőséget is magában rejti, hogy akár a munkavállaló is perelhet személyhez fűződő jogainak megsértése miatt. Például mondhatja azt egy pályázó, hogy a Facebook-oldalán feltüntetett nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés érte, amiatt nem kapta meg az állást” – magyarázta az FN24-nek az ügyvéd, aki szerint a közösségi oldalakon személyes profillal jelen lévő munkavállalónak olyannyira behatárolt a véleménynyilvánítási szabadsága, hogy kártérítési felelősséggel is tartozhat érte, és fel is mondhatnak neki.”
Forrás:
Röpülhet a lájkoló mentős; FN24; 2012. szeptember 15.
