„Ezekben a hetekben döntenek véglegesen az érintett Békés megyei településeken is, hogy április 30-a után is vállalják-e az önkormányzati tulajdonú, járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését, fenntartását.
Május elsejétől a járóbeteg-szakellátást nyújtó, önkormányzati tulajdonban és működtetésben lévő egészségügyi szolgáltatók állami tulajdonba kerülnek, kivéve, ha az adott önkormányzat úgy dönt, hogy továbbra is ellátja ezt a feladatot.
A településeknek február 15-éig kell határozniuk a kérdésben, valamint tájékoztatni az egészségügyért felelős minisztert. Döntés és tájékoztatás hiányában az intézmény az állam tulajdonába, fenntartásába kerül.
Békésben egyelőre vegyes a kép, akadnak települések, amelyek átengedik az államnak az intézményeket, de többen a lakosság helyben történő ellátása miatt ragaszkodnak a létesítményekhez.
— Békés járási székhelyként is fontos szerepet tölt be a kistérségben, ezért és a lakosság kiszolgálása érdekében továbbra is folytatnunk kell a járóbeteg-szakellátási feladatokat – hangsúlyozta lapunknak Izsó Gábor, a megye névadó településének polgármestere. A helyi képviselő-testület ezért legutóbbi soros ülésén úgy döntött, hogy a jövőben is önkormányzati fenntartásban kívánja működtetni az Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézetet valamint a járóbeteg-szakellátást.
Mint elhangzott, a békési egészségügyi rendszer üzemeltetése csak úgy valósítható meg, ha a feladatok egy kézben koncentrálódnak. A közös szervezet és az azonos fenntartó lehetőséget ad az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás közötti szakmai és szervezeti együttműködésre.
A Sarkadi Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ viszont májustól állami kézbe kerülhet. Az intézmény létrehozását és működtetését is a kistérség kilenc települése – Biharugra, Kötegyán, Körösnagyharsány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta és Zsadány – által alapított Sarkadi Kistérségi Egészségügyi Fejlesztő Nonprofit Kft. végezte eddig, melynek több millió forint kölcsönt nyújtott a sarkadi önkormányzat is a községekhez hasonlóan.
A szakellátó központ közel 1 milliárd forintból, főleg uniós és hazai támogatásból épült, 2011 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Mint ismert, tizenkilenc szakellátás kapott benne helyet, illetve egy tízágyas fekvőbeteg részleg.
A gyomaendrődi képviselő-testület — tartózkodás és ellenszavazat nélkül — úgy döntött, hogy 2013. április 30-át követően is saját hatáskörben kíván gondoskodni az egészségügyi járóbeteg szakellátásról, vagyis a továbbiakban is vállalja a feladatok ellátását, a Városi Egészségügyi Intézmény fenntartását. Mint azt dr. Torma Évától, a gyomaendrődi Városi Egészségügyi Intézmény igazgató főorvosától megtudtuk, a lakossági szükségletek minél teljesebb körű kielégítése továbbra is elsődleges céljuk, és az intézet hitvallásához tartozik.
Mezőberényben a testület szintén úgy foglalt állást, hogy folytatni kívánja a tulajdonában álló járóbeteg-szakellátási feladatok működtetését, vagyis a klinikai kislaboratórium fenntartását. A grémium határozott arról is, hogy a járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásra szolgáló vagyonhoz kapcsolódóan a szemészeti és a fül-orr-gége szakrendelést működtető vállalkozó szakorvosokkal is fenn kívánja tartani a feladatátvállalási szerződést.
A laboratóriumi betegforgalom tavaly megközelítette a 11 ezret, a vizsgálatok száma pedig a 40 ezret. A mintákat helyben veszik le és szállítják Békéscsabára, így ezért senkinek nem kell a megyeszékhelyre utaznia. A másik két, szintén minőségi szakrendelés nem jelent költséget a városnak, de fontos a helyieknek, ezért is foglaltak mellettük állást.”
Forrás:
Dönteniük kell a településeknek a járóbetegekről; beol.hu; 2013. február 11.
