Anyakönyvi adatok: a rokonok sem kutathatnának?

„Az Orbán-kormány a Bajnai-korszak egykori törvényénél is radikálisabb változtatásra készül egyes anyakönyvi adatok kutathatóságának tilalmát illetően – írja e heti számában a HVG.

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesületet (Macse) a tiltakozás hívta életre. Az évtized legelső törvénye – a 2010. évi I. „lex” – drasztikusan meg kívánta nehezíteni sok száz hazai hely- és családtörténész dolgát.

A jogszabály egyetlen tollvonással 30 évről 90 évre emelte volna fel azt az időt, amelynek elteltével kutathatóvá válnak az elhunyt személyek polgári anyakönyvekben fellelhető adatai. A kormányváltás után az új Országgyűlés megszüntette az eleve csak 2011 elején hatályba léptetni kívánt törvényt.

A Mecse most újra protestál. A második Orbán-kabinet voltaképpen a Bajnai-korszak egykori törvényénél is radikálisabb változtatásra készül ugyanis. A tilalom egyfelől tehát „örök időkre” szólna, másfelől még a rokonok számára is lehetetlenné tenné a felmenőkre vonatkozó bejegyzések kibogarászását az 1895 óta vezetett állami matrikulákból.”

———————–

„Levél
Rogán Antal frakcióvezető úr részére
P a r l a m e n t

Tisztelt Frakcióvezető úr!
Tárgy: T/10902 számú törvénymódosítási javaslat.

Sok elkeseredett történész barátunk és családfakutató társunk nevében fordulunk Önhöz a következő kérésünkkel:

2013. május 7.-én tárgyalták a képviselők a Parlamentben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett T/10902. számú törvényjavaslatot az „Egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról.”

Ez a kitűnően elkészített, jövőbe mutató törvényjavaslat sajnos tartalmaz a 60. paragrafusában egy olyan javaslatot is a személy adatok védelmére való hivatkozással, ami jövőre nézve kereken megtiltaná a történészeknek, családfakutatóknak a levéltárak őrzésében lévő polgári anyakönyvekben a kutatást.

A történelmi múlt megismerése tudományos kutatás keretében történik. A tudományos kutatás alkotmányos alapjog. A személyes adatok védelme szintén alkotmányos alapjog. E két alapjogot a közlevéltárakról szóló törvény úgy hangolja össze, hogy főszabályként kimondja: a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá.

Ezt kívánja a 60. paragrafus úgy módosítani, hogy az 1895 utáni anyakönyvekben a levéltári kutatást senkinek (!) és soha (!) nem engedélyezi.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem ismerhetjük meg őseink sorsát, életét, hanem olyan fontos területek is kutathatatlanná válnának, mint:
a II. világháborús hősi halottak,
a holocaust áldozatai,
az 1950-es évek kényszermunka táborainak áldozatai,
az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei,
az 1956-ot követő megtorlások áldozatai stb.
Dr. Gyimesi Endre, Staudt Gábor, Gyüre Csaba, Korondi Miklós képviselők is felszólaltak a törvénymódosítási javaslat 60. paragrafusával kapcsolatban, részletesen kifejtve annak lehetetlen voltát, káros következményeit. Több képviselő módosító indítvánnyal is kíván élni.

Meggyőződésünk, hogy a történelmi kutatások, a települési monográfiák, családtörténetek hiteles adatokon alapuló megírásának a lehetetlenné tétele nyilvánvalóan nem lehet a jogalkotó szándéka.

Mivel Egyesületeink tevékenysége a kormány családtámogató szándékával, történelmi tudatunk erősítésével is összhangban van, számítunk Frakcióvezető úr támogató közreműködésére.

Budapest 2013. május 8.-án

Hunyady László elnök
Magyar Családtörténet-kutató Egyesület
1022 Bp. Bimbó u. 55.
www.macse.org
dr. Harmath Arisztid elnök
Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
1085 Bp József körút 50.
Dr. Balás István
a MEE egyházi közelmúltat kutató bizottságának jogász tagja
1111 Bp Karinthy Frigyes út 16. IV.33.”

Forrás:
Anyakönyvi adatok: a rokonok sem kutathatnának; HVG.hu; 2013. május 15.
Harcunk a törvénymódosítás ellen; Magyar Családtörténet-kutató Egyesület; 2013. május 11.

Tájékoztatásul:
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról:

„…78. § Az anyakönyvből a kizárólag a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető az arra jogosult

a) részére engedélyezi a betekintést,

b) részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy

c) kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

79. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő adattovábbításra – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az anyakönyvből történő adattovábbítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az anyakönyvi adat keletkezése óta kilencven év eltelt…”

T/10902. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról

„…59. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
…
(2) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányában nyilvántartott adatok tekintetében az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről.

60. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 79. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„79. § Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából a 78. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető. ”
…
A 60. §-hoz
Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek másodpéldányát a levéltár őrzi. Nem indokolt, hogy az ezekben tárolt adatok megismerhetőségét az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerinti szabályoktól eltérő rendelkezések szabályozzák, erre tekintettel a törvény kimondja, hogy ezekből az anyakönyvekből az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető tájékoztatáson kívül adattovábbítás nem teljesíthető…”