„Általában az amerikai média-trendekről áll a legtöbb adat a rendelkezésünkre, de óriásit tévedhetünk, ha ezek közvetlen lefordításával próbálkozunk.
Az információbőséggel mindig az a baj, hogy mindig másra vonatkozik, mint amivel éppen foglalkozom. Konkrétabban: Gyönyörű tanulmányokhoz, kutatási jelentésekhez férek hozzá, de ezek szinte kivétel nélkül az amerikai, esetleg a brit piacra vonatkoznak. Van, amikor elegendő kicsinyíteni, arányítani, de a legtöbb esetben valamilyen speciális átváltási kulcsra lenne szükség. (Ilyen persze nem létezik.)
Sovány vigasz, de ezzel a problémával nem vagyok egyedül. A Reuters Institute kutatói úgy gondolták, hogy ideje túllépni a búsongáson, és alaposan megvizsgálták, miben különböznek a brazil, az európai és a japán emberek digitális médiafogyasztási és hírmegosztási szokásai a viszonylag jól ismert amerikai szokásoktól. (A jelentés Brazília esetében hangsúlyozza, hogy csak a városias területekkel foglalkoztak, Európát vizsgálva külön megjegyzés nélkül is természetes, hogy a kutatás csak a „civilizált” országokra (Dánia, Franciaország, Anglia, Olaszország, Spanyolország) terjedt ki.)
A legerősebb trend mindenhol ugyanaz: a mobilos (telefonos és táblagépes) hírfogyasztás elképesztő sebességű és megállíthatatlan térhódítása. Itt igazából nincsenek nagy eltérések. Az USA-ban 11%-ról 16%-ra, Angliában (Egyesül Királyság) 8–ról 16-ra, Németországban 5-rő 10%-ra nőtt egy év alatt a táblagépes hírfogyasztás aránya.
Meglepően nagyok az eltérések a kommentelési hajlandóságban. Brazíliában az emberek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy szívesen kommentálja a híreket. A másik szélsőérték Japán (7%), de nem sokkal beszélgetősebbek a németek sem (8%). (Vajon mi hol lennénk, ha minket is kérdeztek volna?)
Minden jel arra mutat, hogy a kommentelés kultúrafüggő. A déli országokban, ahol barátságosabbak, közvetlenebbek az emberek, nagyobb a hozzászólási hajlandóság, mint a ridegebb, távolságtartóbb északi kultúrákban. (Megint kérdem, hol vagyunk mi, a „fél-ázsiai” népség?)
Az emberek ragaszkodnak megrögzött szokásaikhoz. Miközben a megkérdezettek 50 százaléka továbbra is vásárol halott fákból készülő sajtótermékeket, csak 5 százalékuk hajlandó digitális újságért pénzt fizetni.
A fizetési hajlandóság az Egyesül Királyságban a leggyengébb. Ez nem annyira a skótoknak, mint inkább az erős BBC-nek és az ingyenesség mellett elkötelezett, nagyon magas színvonalú Guardiannak köszönhető. ”
Forrás:
Trendetlenség; Pécsi Ferenc; Médiablog; 2013. június 27.
Reuters Institute Digital News Report 2013 : Tracking the Future of News; Nic Newman, David A. L. Levy (szerk.) ; Reuters Institute for the Study of Journalism; 2013. június 20 (pdf)
