„Bár közigazgatás rendszere az elmúlt években sokat egyszerűsödött, még mindig van mit csiszolni rajta – véli Gál András Levente, volt államtitkár, kormánybiztos. A szervezetfejlesztési alapítványt vezető Gál szerint az ügyintézést nagyban segítő feladatkataszter a közvetkező kormányzati ciklusban áll majd fel, a kormányhivatalnokok caffeteria-kártyája azonban előbbi is elkészülhet.
Gál András Levente a második Orbán-kormány első felében először közigazgatási államtitkárként, majd a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztosként igyekezett megvalósítani a magyar közigazgatás megreformáló Magyary Programot (MP) – jelenleg pedig mint a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumi elnöke foglalkozik a témával.
A Magyary-féle reformtervezet évről-évre megújuló program és jelentés; minden évben elemzi az előző év eredményeit, lefekteti és megvalósítja a következő év feladatait. Négy fő beavatkozási pontja van, melyek meghatározzák a hatékonyságjavító intézkedéseket: szervezet, feladat, eljárás, személyzet. Laikusként gondolhatnánk, hogy a közigazgatás olyan a terület, ahol a hosszú évek tapasztalata ténylegesen megtérül, tehát egyfajta állandóság jellemző az intézményekben – Gál azonban cáfol: “Nem minden szakterületen érték az állandóság. Ezt jelzi, hogy a Magyary Programban a magyar kormánytisztviselőnek négy archetípusa is van.” Ez lényegében munkaköri csoportosítást jelent: vezetői, végrehajtói, tervezői és tárgyalói munkakörök.
Az MP elmúlt három évében sok tervezett feladat megvalósult, azonban a válságnak és egyéb tényezőknek betudhatóan, van még miben fejlődni. Gál András Levente a négy beavatkozási terület mentén mutatta be, hogy hol tart a folyamat. Bár szervezeti szempontból a tervezett változások jó része megvalósult, forráshiány miatt az eszközrendszerek teljes beszerzése nem történt meg, de az intézményrendszer racionalizálása érdemben végbement. “Törzsig visszametszettük a háttérintézményi kört: egy év alatt feleannyi kormányzati szerv lett, mint egy évvel korábban.” A feladatkataszter végső megvalósítása már egy újabb ciklus feladata lesz, a tervezett kormánytisztviselői kártya várhatóan azonban még a mostani kormányzat alatt megvalósul.
Az eljárások területe a szakértő szerint a legfontosabb. “Komoly deregulációk és egyszerűsítések voltak, mégis nagyon sok ésszerűtlenség van még mindig. Sokszor félnek felelősséget felvállalni a tisztviselők.” – mondja. A közigazgatási ügyek intézése sokszor túlzott szakmaiaskodás, kényeskedés vagy éppen buta dogmatikai okfejtések miatt nem jut egyről a kettőre. Ígéretesen hangzik ugyanakkor a negyedik téma, a személyzet területe, ahol létrejött a közszolgálati egyetem, valamint év végére elkészül a munkakör alapú értékelés rendszere. E mellett a kormány három kitörési pontot lát: lakhatási támogatás, biztosítási formák lehetőségei a nem létező tartalékok orvoslására, és az említett kártya révén egyfajta cafeteria-rendszer.
A közigazgatásban dolgozók identitását erősítendő hozta létre az államtitkárság 2010-ben a Közszolgálat című magazint. Gál András Levente azon a nyáron a Magyar Honvéd mintájára egy olyan lapot képzelt el, amely megpróbálja visszaállítani a magyar közigazgatás régi presztízsét. Legyen büszke a kormánytisztviselő saját hivatására! – hangzik a gondolat. A közigazgatás megújulásának része volt a különböző díjak racionalizálása is: magas presztízsű a Magyary Zoltán-díj, amelynek jelentőségét egy bronz szobrocska átadása is kiemeli. Dr. Gál András Levente államalapításunk ünnepén, 2013. augusztus 20-án vehette át az elismerést.”
Forrás:
Gál András Levente: van még mit csiszolni a közigazgatáson; OrientPress; 2013. november 5.
