„Komoly terheket ró a Humánpolitikai Főosztályra a magyar közigazgatás rendszerének megújítását célzó Magyary Program. Az jelenleg 50 fővel működő osztály feladata a reform teljes személyügyi vonatkozású anyagának kezelése, az új Etikai Kódex megismertetése a munkatársakkal, valamint az új Közszolgálati Életpályamodell is plusz feladatokat eredményez. A feladatokról Kiss Anikó, a főosztály vezetője számolt be a Rádió Orientnek.
A 2010-ben indult reform elsősorban a közigazgatási szervezeti rendszer racionalizálását , a meglévő hivatali szervek egységesítését célozta meg. Ennek során a kis létszámmal működő Fővárosi Kormányhivatalba integrálódó szervek jelentősen növelték a dolgozók létszámát: “Óriási változás volt, hogy minden erre épült rá, drasztikus növekedést jelentett, több mint 3000 kolléga került a hivatalba. Ezért történt, hogy a korábban nem önállóan működő személyügyi terület autonómmá vált 2011 márciusától.” – magyarázza a közigazgatási vezető. 40 fővel indult az osztály, jelenleg 50 fővel dolgoznak.
A változások folyamatosan plusz feladatokat generáltak az osztály számára. 2013 elején a járások kialakításával párhuzamosan létrejöttek a kerületi hivatalok, amikor közel másfél ezer önkormányzati köztisztviselőből lett kormányhivatalnok, tehát jogviszonyváltás következett be. Emellett elindultak az osztály közfoglalkoztatási programjai is. “Az első közfoglalkoztatási programunk 20 fővel indult és elsősorban fizikai munkakörű kollégák kerültek a hivatalba. Ők inkább üzemeltetési, karbantartási, műszaki feladatokkal foglalkoznak most is.” – mondja a humánpolitikai szakértő. E mellett még két program indul majd december 1-én: 87 embert hivatali, adminisztratív teendők intézésére, 90-et pedig hasonló műszaki munkakörben fognak alkalmazni. Így összesen 200 fős a közfoglalkoztatás. “Azért fontos ez, mert hivatalunk több mint 130 telephelyen működik, rengeteg épületet kell fenntartani.” – mutat rá a hivatal kiterjedtségére Kiss Anikó.
A reformprogram részeként nyáron lépett életben a TÉR, a teljesítményértékelési rendszer, ahol a közigazgatási hivatali dolgozók munkáját saját vezetőik értékelik. Az osztálynak fel kellett készítenie alkalmazottat és vezetőket egyaránt: “Feladatunk volt, hogy elfogadják ezt a rendszert, tudják, hogy miről szól. Egy belső motivációs rendszert is kidolgoztunk, amelyben igyekeztünk nem a negatív, hanem az ösztönző oldalát megmutatni az értékelésnek.” – magyarázza a vezető. A rendszer legfőbb kritikájaként a szubjektivitás kizárásának lehetetlensége hangzik el rendszeresen. Kiss Anikó úgy véli: “Ha nem is lehet szubjektivitást minden esetben kizárni, a jogszabályi és végrehajtási rendeletek mindenképpen az objektív értékelést teszik lehetővé.”
Szeptember 1-jével lépett életbe az új Hivatásetikai Kódex, amelynek ismertetése és elfogadtatása szintén az osztály felelőssége és feladata volt. A rengeteg adminisztratív feladat mellett egy izgalmas projektjük is volt, az úgynevezett MAR projekt, melynek keretében az osztály közel 500 kormányhivatali munkakört elemzett. Az új Közszolgálati Életpályamodell részeként létrejött kutatás azért lehet jelentős, mert akár egy egészen más illetményrendszerrel dolgozó, új modell bevezetését is elindíthatja.
A jövő is komoly kihívásokat tartogat. 2014. január 1-jétől ütemezetten nyílnak meg majd 19 fővárosi helyszínen az új kormányablakok. Ezeket kell szakképzett munkaerővel feltölteni, amelyhez új embert viszont nem vehetnek fel. “Ez komoly munkaerő gazdálkodási feladat, mert plusz létszám nem áll rendelkezésre, tehát csak belső átcsoportosítással fogjuk megoldani ezt.” – magyarázza Kiss Anikó. A kormányablakos ügyintézésen részt vevő, nagyjából ezer kolléga megfelelő tájékoztatása, a munkáltatói intézkedések elkészítése, és egyáltalán a munkaerő gazdálkodással kapcsolatos minden feladat a Humánpolitikai Főosztály kihívásai közé tartoznak a jövő évben”
Forrás:
Ember a rendszerben: a humánpolitika kihívásai; OrientPress; 2013. november 19.