„A Shopline és a Libri egyesülésével minden eddiginél erősebb és szerteágazóbb cégcsoport jött létre a hazai e-kereskedelemben. És az új cég a digitális tartalomszolgáltatásban is jelentős szereplővé válhat. Starcz Ákos, a Shopline Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint a közeljövőben elindítják a saját márkás – a Netflixhez hasonló – előfizetéses filmcsatornájukat, bár a saját gyártású tévésorozatoknak még nem jött el az ideje. De hogyan lesznek képesek felvenni a harcot a magyar piacra hamarosan belépő Amazonnal, illetve a már jelen lévő Deezerrel, Spotify-jal? És lehetnek-e olcsóbbak a könyvek az egyesüléssel?
hvg.hu: Három éve azt mondta, hogy a digitális tartalmak elterjesztése stratégiailag fontos, de idehaza még igen fejletlen piac, jó néhány évre van szüksége, hogy üzletileg értelmezhető legyen. Hogy látja most a piacot?
Starcz Ákos: Azt gondolom, hogy jól láttam a piac akkori fejletlenségét. Sok komponense volt, hogy akkor miért nem ment a dolog. Megemlíthető a papírkönyvekétől eltérő magas áfa, az e-könyvek forgalmi adója ugyanis 27 százalék, szemben a papírkönyvek 5 százalékával – ez az eltérés egyébként továbbra is fennáll. Komolyabb gát volt, hogy a kiadók nem adtak digitális tartalmat. Ebben történt előrelépés, mert egyre több kiadó látja be, hogy ez nem megúszható történet. És bár akkor és most sincs olyan univerzális eszköz, ami képes valamennyi digitális tartalmat fogyaszthatóvá tenni, ezek az eszközök jóval olcsóbbak lettek. Most már néhány 10 ezer forintért lehet jó minőségű, független olvasót kapni. Ezeknek az eredője az, hogy az idén volt az első olyan év, amikor ugrásszerű növekedést tapasztaltunk az e-könyvek piacán. Idén az e-könyves piac forgalma elérheti az 50-100 millió forintot is, ami persze még mindig alacsony egy 60 milliárdos hazai könyvpiacon. Viszont dinamikus növekedés indult meg, aminek mindenki örül.
…
hvg.hu: Az Amazon piacra lépése ugyanakkor előbb-utóbb elkerülhetetlennek tűnik. Ön szerint, mondjuk három év múlva, hol lehet majd olcsóbban ugyanazt a terméket megvenni, az Amazonon vagy a Shopline-on?S. Á.: Én biztos vagyok benne, hogy a könyveket a Shopline-on. Nem látom ugyanis az okát, hogy az Amazon mitől lenne olcsóbb. A könyveket ugyanattól a kiadótól fogják beszerezni, mint mi. Feltehetően ugyanabban az országban lévő logisztikai egységből, ugyanolyan benzináron fognak szállíttatni, mint mi. Folyamataink is nagyon hasonlóak, költségeink is azok.
…
hvg.hu: A Bookline e-könyvben piacvezető. Mi a helyzet a többi termék, film, zene, műszaki cikkek, élelmiszerek esetében? Hol lát gyengeségeket az új cégben?S. Á.: Ahol nálunk gond lehet, azok a műszaki termékek piaca. Itt az Amazon – méreténél fogva – még Európában is jó árakat tud kiharcolni, úgy is, hogy nem trükközik a helyi és a beszerzési ár áfájának a különbségével. Ezért mi minden további nélkül képesek vagyunk elengedni a műszaki üzletágat, ebben nem látok kockázatot. Hozzáteszem: árban, termékkínálatban versenyképesek vagyunk az Amazonnal, még úgy is, hogy az e-könyves ökoszisztémát, amit a Kindle-re felépítettek, gyakorlatilag lehetetlen másolni. Az Amazon abban nagy, hogy egy eszközt úgy tud dotálni, hogy a beszerzési ár alá megy, ezzel viszont nagyon sok felhasználót tud szerezni, akik ezen fogyasztják a tartalmat.
hvg.hu: Nyilvánvalóan a többi tartalomra is léteznek alternatívák. Zenében megjelent Magyarországon a Spotify, a Deezer, és filmcsatornában a Netflix is bejöhet. Ezek az új, globális játékosok hogyan fogják érinteni a Shopline-t?
S. Á.: Zenében abszolút partnerségben gondolkodunk ezekkel a szereplőkkel. Filmben viszont saját stream vállalatot szeretnénk. Keressük a partnereket, szeretnénk egy saját márkás – Netflixhez hasonló – előfizetéses (subscription video on demand) szolgáltatást indítani. Ezt a Porttal együtt tervezzük megvalósítani, úgy, hogy a Libri és a Shopline egyfajta „ráhordó” szerepet játszana a cégcsoporton belül. Ha valakinek van keresnivalója az önálló tartalomszolgáltatás témában, akkor azok mi vagyunk.
hvg.hu: Ez saját gyártású filmeket, tévésorozatokat jelent?
S. Á.: Kezdetben biztosan nem. Eleinte a nagy stúdióktól vennénk jogokat, ahogy egyébként mindenki teszi. A következő lépés az az, ahogy a Netflix és az HBO is csinálja, hogy saját műsorokat gyárt. De ehhez még el kell telnie egy kis időnek Magyarországon. Mi első körben például saját márkás fitnesz brand kialakítására gondoltunk. Vagy arra, hogy karácsonyra saját gyerek CD-t adunk ki. A klasszikus szórakoztató sorozatok szerintem még odébb vannak.
hvg.hu: Ön szerint egy induló kisvállalkozásnak van-e esélye most belépni a piacra webshoppal?
S. Á.: Azt gondolom, hogy nincs. A klasszikus e-kereskedelmi módszerekkel, hogy akkor áruljunk könyvet, cipőt, művirágot, mindent egy helyen nagykereskedőként, az biztosan nem fog menni egy kisvállalkozásnak. Ugyanakkor vannak sikeres ellenpéldák, amelyek szerintem kétfélék lehetnek. Az egyik, hogy valaki képes az adott célpiacra, szegmensre fókuszálni, például csak fotófelszereléseket árul. A másik pedig az, hogy saját gyártású terméke van, és nem árul máshol, csak a saját webshopján. Ilyen például a Tchibo vagy a Manna Natúrkozmetikumok.
hvg.hu: Miből látszik, hogy az olcsóbban veszem, drágábban eladom modell az e-kereskedelemben leáldozott?
S. Á.: A saját területünkön ez abból is látszik, hogy azok a nagy médiavállalatok, amelyek így próbáltak piacot szerezni, például a Sanoma vagy az Origo, érdemi dolgot nem tudtak letenni az asztalra. Tehát hiába van látogatóm, hiába építek egy szervezetet erre, néhány éve már nem lehet megkapaszkodni ezen a piacon.
hvg.hu: Ugyanakkor az utóbbi években egyre több mikrovállalkozás nyit saját webshopot, ők mind tévednének üzletileg?
S. Á.: Az valós üzleti logika, hogy az értékláncból kihagyjuk a nagykereskedő árrését. Az is, hogy az interneten nagyon alacsony a piacra lépés költsége. Tehát nem csoda, hogy mindenki webshopot akar nyitni. Mi is találkozunk azzal, hogy a kiadók nyakra-főre jelentkeznek webshopokkal. Ezt lehet csinálni, csak egy bizonyos üzemméret felett már nem lesz jövedelmező a vállalkozás.
hvg.hu: Mikortól válik beruházás-igényessé a csomagolás, kiszállítás egy webshopnál?
S. Á.: Kis cégek napi 100-200 rendelés esetén, házon belül meg tudják oldani a kiszállítást. Amikor már naponta 40 ezer terméket kell csomagolni és postázni, az már nagyon komoly logisztikai kihívást jelent. Tehát egy bizonyos méret után a logisztika rendkívül beruházás-igényessé válik. Háromdimenziós mérlegek, vonalkódolvasók, robotizált eszközök kellenek, mögötte integrált vállalatirányítási rendszer, és jelentős számú munkaerő, akik rakodnak, csomagolnak. Szerintem ugyanolyan nehéz mikrovállalkozásból közepes vállalkozássá válni, mint mondjuk a Bookline mostani állapotából nagyvállalattá válni.
hvg.hu: Milyen árréssel dolgoznak az e-nagykereskedők?
S. Á.: Jellemzően 50 százalékos árréssel dolgoznak. A könyv kvázi kötött áras termék, de ez inkább szokásjog, törvény még nincs rá. Tehát a kiadó ráírja az árat, és attól lefelé számítva kapjuk meg az 40-50 százalékot. A Librinek kicsivel magasabb az árrése, s ez nyilvánvalóan az egyesülésünk egyik mozgatórugója is volt. Van egyébként jutalékos modell is, például ajándékutalványok, előfizetések után.
hvg.hu: Ön szerint vége van a papíralapú könyvolvasásnak?
S. Á.: Ezen rengeteget vitatkozunk cégen belül. Szerintem az emberek nem olvasnak kevesebbet, csak más módon, és másmilyen tartalmat. Másrészt a papírkönyv soha nem fog kihalni, még úgy sem, hogy nagyobb részük digitálisan fog megjelenni. De például a szakkönyvek, művészeti albumok, antik dolgok papíron is megmaradnak, ebben biztos vagyok.
hvg.hu: Önnek hogyan változtak az olvasói szokásai az elmúlt években?
S. Á.: Ha összehasonlítom, hogy mennyit olvastam mondjuk tíz évvel ezelőtt, akkor azt látom, hogy most többet olvasok, de szinte csak digitálisan. Ma már nehezebben szánom rá magam, hogy elolvassak a neten egy-egy hosszabb elemzést, míg korábban ez még ment. Nyilván vannak könyveim is, de könyvtárnak azért nem csúfolnám a gyűjteményem. E-könyvolvasóm viszont többféle is van.”
Forrás:
Az üzlet, amelyben 50 százalékos árréssel dolgoznak; Ember Zoltán; HVG.hu; 2013. december 21.
