„A Központi Statisztikai Hivatal 20 éve indított sorozatának 2013-ról szóló kötetében bemutatjuk a társadalom legfontosabb jellemzőit, demográfiai és munkaerő-piaci helyzetét, a megélhetési viszonyokat és az életkörülményeket, valamint a társadalmi jóllét néhány aspektusát. Kitekintünk a nemzetközi gazdasági környezetre, bemutatjuk helyünket, kapcsolatainkat a világ és Európa gazdaságával, és részletes áttekintést adunk a magyar gazdaság teljesítményéről. Emellett kitérünk a természeti környezet állapotára és az infrastruktúra legfontosabb elemeinek helyzetére is.[KSH]”
—————————————
„Ugyan hazánk és az unió közötti digitális szakadék az elmúlt évek folyamán csökkent, de a tagállamok között Magyarország a rangsor vége felé található.
A Központi Statisztikai Hivatal kiadta éves átfogó jelentését a társadalom és az infrastruktúra állapotáról. A 200 oldalas kiadvány végén található az IT-szektor jellemzése. Megállapítják, hogy a vezetékes telefonvonalak száma 2001 óta csökken, a fix telefónia visszaszorulása az uniós tagállamok többségére is jellemző. Viszont a VoIP-hangcsatornák terjedése továbbra is intenzív: 2013-ban már a vezetékes fővonalak 42, az összes hívás számának és idejének több mint 20%-át jelentette a technológia. (Ezek az arányok 2007-ben még 6% körüliek voltak.) A VoIP-telefonálás terjedését elősegítik a kábeltelevíziós társaságok által alkalmazott előfizetési konstrukciók, melyekben különféle módon kombinálva kínálják a kábeltelevízió, az internet és a vezetékes telefon előfizetését.
Napjainkra a mobiltelefonhasználat sokkal jelentősebbé vált, mint a vezetékeseké. 2012-ben a háztartások 51%-a rendelkezett vezetékes telefonnal, viszont szinte mindegyikben volt mobiltelefon. (Száz háztartásra 191 darab mobiltelefon jutott.) A mobiltelefon-előfizetések számát (2013-ban 11,7 millió darab) 2008-ig dinamikus növekedés, ezt követően pedig csökkenő tendencia jellemezte. A 2012. évi 0,9%-os mérséklődés után az előfizetésszám 2013-ben újra emelkedett (0,8%) az előző évihez képest. 2011 IV. negyedéve óta a havidíjas előfizetések száma meghaladja a feltöltő kártyásokét („prepaid”). Ezt erősíti, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók az eddig is kínált többféle kedvező havidíjas előfizetés mellett – jellemzően az okostelefonnal rendelkező ügyfelek részére – új díjcsomagokat vezettek be, amellyel többek között hálózaton belüli korlátlan beszélgetésre, SMS-küldésre és meghatározott nagyságú és sebességű adatforgalom igénybevételére nyílik lehetőség.
2013 végén száz lakosra 118 mobil előfizetés jutott. A lakosságszámot meghaladó előfizetésszám főként a lakossági és az üzleti előfizetések párhuzamos használatából adódik.
…
Az internet-előfizetések számának 2005 óta tartó erőteljes növekedése 2013-ban folytatódott: az év végén több mint 6,4 millió előfizetés volt, a megelőző évinél 19%- kal több. (Az előfizetések háromnegyede egyéni, egynegyede üzleti volt.) A bővülés hajtómotorja egyértelműen a – 2013-ban 28%-kal bővülő – mobilinternet volt, ami 2013 végén már közel kétharmadát jelentette az előfizetéseknek. (A mobilinternet- előfizetések nagyjából háromnegyedéről bonyolítottak le legalább 1 byte nagyságú internetforgalmat az utolsó három hónapban. A mobilinternettel szemben a széles sávú – kábeltévés és xDSL – internetre történő előfizetések száma kisebb mértékben, 4,0%-kal emelkedett.
…
A háztartások internetellátottságának – az internet-előfizetések számában is tükröződő – növekedése töretlen, uniós összehasonlításban viszont az internet elterjedtsége továbbra is alacsonynak számít. 2013-ban a háztartások 71%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, ami 8 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások közül minden harmadik rendelkezik mobil szélessávú kapcsolattal.Az internetellátottság és az okostelefonok egyre nagyobb mértékű elterjedtsége miatt napjainkra könnyen elérhetővé vált a világháló. Hazánkban az emberek 71%-a legalább hetente egyszer, 62%-a pedig napi rendszerességgel használta az internetet 2013-ban. (Az arányok az uniós átlaggal nagyjából megegyeznek.)
…
A cégek internetellátottságának kismértékű csökkenése ellenére a vállalkozások egyre nagyobb aránya rendelkezik honlappal. A 2010. évi 57%-kal szemben 2013-ban a cégek 61%-ának volt internetes elérhetősége. Hazánk ezzel az aránnyal elmarad az uniós átlagtól (71%), mindössze öt országban alacsonyabb.A lakosság „digitális” tudása az információtechnológia fejlődésével párhuzamosan egyre magasabb szintű. Mindez az elektronikus kereskedelem bővülésében és szélesebb körű használatában egyaránt tükröződik. Az e-kereskedelemben rendszeresen (legalább 3 havonta) részt vevő lakosság aránya hazánkban folyamatosan emelkedik, 2013-ban 17% volt. (Az uniós átlag 2013-ban 38% volt.) 2013-ban tíz személyből három már rendelt valamilyen árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül, arányuk több mint megháromszorozódott 2005-höz képest.
…
Az információtechnológia fejlődésével párhuzamosan a közigazgatás is fokozatosan áttér az elektronizált ügyintézésre. A folyamatot az internetes alkalmazások fejlettsége, a takarékosság és a felhasználók részéről jelentkező növekvő igény egyaránt erősíti. Az egyre fejlettebb e-közigazgatás egyaránt idő- és költségmegtakarítást jelenthet az ügyintézési folyamat mindkét oldalán.A lakosságot érintő közigazgatási ügyek egy része (adóbevallás, útlevél igénylése) jellemzően szezonális vonásokat mutat. 2013-ban – a felmérést megelőző 12 hónapban – az internetezők 47%-a keresett információt közigazgatási szervezet honlapján, 32%-a letöltött űrlapot és 23%-a visszaküldte a kitöltött űrlapot. (Utóbbi már valóban elektronikus ügyintézést takar.) A használati arányok mindegyik esetben alacsonyabbak az elmúlt évhez képest. 2013-ban az internetezők 19%-a nyújtotta be az adóbevallását a világhálón keresztül, szemben a 2011. évi 27%-kal.
Az internetet használó lakosság az uniós átlagnál kisebb arányban él az e-közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokkal. 2012 folyamán az internetet használó vállalkozások elsősorban információszerzésre vették igénybe a világhálót a közigazgatási ügyeik intézése során. A letöltött űrlapot a cégek 91%-a küldte vissza elektronikusan. A vállalatok 86%-a – ezen belül a nagyvállalatok 97%-a – intézte teljesen elektronikus formában a közigazgatási ügyeit. Ezen belül az áfabevallását 96, a tb-járulékáét 94%-uk készítette el teljesen elektronikusan. A közbeszerzés terén a vállalkozások 21%-a érte el az interneten keresztül a tender dokumentumait és leírását, 13%-uk pedig az ajánlatot is elektronikusan nyújtotta be. A Központi Statisztikai Hivatal új elektronikus adatgyűjtési rendszerébe 2013-ban 131 ezer adatszolgáltató 831 ezer kérdőívet küldött be.[SG.hu]”
Forrás:
Magyarország, 2013; Központi Statisztikai Hivatal; ISSN: 1416-2768; 2014. június 12. (pdf)
A kiadvány kapcsolódó adatai: Táblák (STADAT) és Tájékoztatási adatbázis; KSH
Korábbi évek kiadványai a témában; KSH
Az EU átlaga alatti a hazai internetellátottság; SG.hu; 2014. június 13.
