„ Az Industry 4.0 a következő ipari forradalom. Az első volt közülük a történelemórákon tanult, hagyományos értelemben vett ipari forradalom (mechanizáció), amelyet másodikként a taylorizmus (futószalagos gyártás) követett, majd a számítógépek és informatikai rendszerek megjelenése után köszöntött be a Computer-Integrated-Manufacturinghoz (CIM) köthető, harmadik forradalom.
Az elmúlt évtizedek változásainak egyik fő hajtóereje az internet – mind a társadalmi, mind az ipari változásokat tekintve. A különböző fejlődési fokokon keresztül először a dokumentumok összekapcsolása vált lehetségessé (Web 0.0: „Connected Documents”), majd kb. 15 évvel ezelőtt következett be a Web 1.0 kora, amely a vállalatok összekapcsolódását („Connected Companies”) hozta magával. Ennek technikai alapját a webszerverek, a browser, a Java programnyelv és a XML teremtették meg. A fejlődés nyomán az üzleti szférában dolgozók milliói váltak elérhetővé és hálózatba szervezhetővé/kapcsolhatóvá az internet segítségével. A következő lépést az internet növekvő privát használata („Connected People”), és az ehhez kapcsolódó web-szolgáltatások jelentik – már napjainkban, a Web 2.0-ban is emberek milliárdjai aktívak az interneten, és a tendencia növekvő.
A Web 3.0 a „Dolgok internete”, amelyben lehetővé válik a digitális világ összekapcsolása a fizikai világgal, és ezáltal az üzleti modellek is összeköthetővé válnak az üzleti szolgáltatásokon keresztül („Connected Business Models”). A kommunikáció már nemcsak emberek közötti, hanem gépek, illetve emberek és gépek között folyik. Az elmúlt években számos ehhez kapcsolódó fogalom/jelenség kapott szárnyra: smart grid (intelligens áramhálózat), smart building (intelligens lakás / ház), smart product (intelligens termék), smart logistic (intelligens logisztika), smart factory (intelligens gyár), smart home (intelligens háztartás), smart mobility (intelligens közlekedés).
Vagyis az Industry 4.0-ban nyílik lehetőség az intelligens gyár (Smart Factory) megvalósítására, amelynek alapját az internet, valamint a rendszerek és gépek hálózatosodása képezi.
Az Industry 4.0 új követelményeket támaszt a vállalatirányítással, ezáltal a termelési controllinggal és a termelésirányítással szemben. Erik Rossmeissl, a Wittenstein AG (Igersheim) gazdasági vezetője és Prof. Dr. Ronald Gleich, a Horváth Akademie vezetője 8 pontban foglalták össze a legfontosabb trendeket:
- az automatizálás egyre kisebb szériákban válik lehetségessé – az emberi munka ennek ellenére a gyártási folyamat fontos része marad,
- a termelési flexibilitás (rugalmasság) továbbra is kulcstényező – arra kell felkészülni, hogy a jövőben még rövidebb időtávon belül kell tudni rugalmasan reagálni,
- a rugalmasság célirányosabb kell legyen („általános / általány-rugalmasság” már nem elég ),
- a jövő intelligens adatgyűjtést, -tárolást, -szétosztást foglal magában – a nagy mennyiségben előálló adatok (Big Data) különböző kiértékeléseket tesznek lehetővé,
- növekszik a decentralizált irányítási mechanizmusok szerepe és jelentősége – mindazonáltal önvezérelt objektumok teljes körű autonómiája belátható időn belül nem elképzelhető,
- a biztonsági szempontokat (safety & security) már az intelligens termelőeszközök dizájnja során figyelembe kell venni,
- a hagyományosan termelésben dolgozók és a tudásmunkások feladatai összenőnek. A termelésben dolgozók sokszorosan vesznek át termékfejlesztési feladatokat,
- a rövid távú, kevéssé tervezhető munkatevékenységekre a dolgozókat on-the-job kell képezni/alkalmassá tenni.
…”
Forrás:
Industry 4.0 – Kihívások a termelésirányításban és a termelési controllingban; IFUA Horváth & Partners; Controlling Portál; 2014. október 15.
[Az összefoglaló Erik Rossmeissl, a Wittenstein AG (Igersheim) gazdasági vezetője és Prof. Dr. Ronald Gleich, a Horváth Akademie előadása és publikációja alapján készült (in: Horváth-Michel: Controller Agenda 2017 – Trend und Best Practices, 2014 Schäffer-Poeschel Verlag, Stuttgart); az hivatkozott cikket ábrák kísérik, amelyek a fenti webcímen elérhetőek]
