„ Orosházi modellként emlegetik az ügyeleti ellátás új formáját. Miközben még folyik a nyomozás egy haláleset kapcsán, a több helyről kiebrudalt Sani-Med tavaly szép nyereséggel zárt.
…
A magyarnarancs.hu még májusban számolt be róla, hogy Békés megyében ügyeleti szinten káosz uralkodik. Részeg orvosok, csúszó fizetések, gyógyszerhiány, és működésképtelen eszközök – többek között ezek miatt rendült meg a helyiek bizalma a rendszerben. Pedig a Sani-Med nincs rossz anyagi helyzetben, vagyis a színvonal drasztikus esését nem pénzhiány magyarázza. 2013-ban például 302 millió 638 ezer, míg „betegszállítás” címszó alatt 12 millió 611 ezer forintot kapott az OEP-től. A Sani-Med üzemi eredménye 2010-ben az Opten szerint plusz 22, 2011-ben 23, míg 2012-ben 17 millió forint volt, amit tavaly 38-ra növelt a cég.Ám a Sani-Meddel nyárra olyannyira elégedetlenek lettek az egész megyében, hogy az önkormányzatok sorban felmondták vele a szerződést. Orvosi ügyeletre viszont továbbra is szükség van.
Íme az orosházi modell
Orosházán a gondok az év elején jelentkeztek, lényegében hasonlóak, mint a megye többi településén. (Néhány példa: a dolgozók nem kapták meg a bérüket, ezért nem akartak tovább a Sani-Meddel dolgozni, az eszközökben és a gyógyszerállományban pedig jelentős hiány volt.) Az orosházi kistérség szembesítette e vádakkal Piriczkyt, a cég ügyvezetőjét, aki akkor még pótolta az elmaradt fizetéseket.Augusztus elején azonban újra gondok merültek fel: délután 5-kor még nem volt orvos az ügyeletben; ekkor derült ki, hogy újfent nem kaptak fizetést a céggel szerződésben állók, ahogyan az is, hogy bár a szerződés szerint a Sani-Mednek Orosházán kettő, Tótkomlóson egy orvost kellett volna biztosítani, június–júliusban Orosházán csak egy volt, és előfordult az is, hogy orvos helyett mentőtiszt ügyelt. Ráadásul ekkor jutott a kistérség tudomására, hogy az Orosházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete nemcsak vizsgálta az ügyeletet, de meg is büntette. Megkeresésünkre Kelemen Éva járási tiszti főorvos arról tájékoztatott, hogy mivel a „szolgáltató ellátására – más telephelyre – 2014-ben több panaszbejelentés érkezett, ezért hatósági ellenőrzéseket végeztünk a kft. minden telephelyén”. Orosházán május 16-án, június 16-án és augusztus 5-én tartottak helyszíni hatósági ellenőrzést, amelynek során több hiányosságot találtak, valamint jogszabálysértő működési gyakorlatra derült fény, ezért a Sani-Medet 250 ezer forintnyi bírsággal sújtották. „A rendelkezésemre álló adatok alapján az egészségügyi bírság befizetése a mai napig nem történt meg” – tudtuk meg.
A kistérség tanácsa ezért a nyár elején napirendre tűzte a témát: akkor még úgy gondolták, december 31-ig meg tudják oldani a Sani-Meddel az ellátást. Augusztus után azonban világossá vált, hogy a kft.-vel nem kívánnak tovább együttműködni, és nem várhatják meg az év végét. „Ekkor döntöttünk úgy, hogy mi magunk, a kistérség vesszük át az ügyeleti ellátást, nem írunk ki közbeszerzési pályázatot, és nem hívunk meg külsős céget. Súlyos szerződésszegésre hivatkozva augusztus 13-án felmondtuk a Sani-Meddel a szerződést, és átvettük az ügyeletet” – mondta Zalai Mihály, az Orosházi Kistérség Többcélú Társulás akkori, októberben leköszönt elnöke. Hozzátette: ha a dolgozók hamarabb jelezték volna a problémákat, a kistérség is hamarabb tudott volna cselekedni. Szerinte az alkalmazottak attól féltek, hogy ha ezt megteszik, akkor nem tudják behajtani Piriczkyn a sokhavi elmaradt bérüket.
A kistérségnek mindössze 11 napra volt szüksége ahhoz, hogy felmérje a helyzetet, és kialakítsa az új rendszert. „2,5 millió forintért kellett eszközöket vásárolnunk, illetve a kórháztól is kellett felszerelést kölcsönkérnünk. Ráadásul augusztusra a Sani-Med már lehívta az OEP-támogatást, ezért a kistérségnek és a településeknek kellett megfinanszírozni ezt. Meg kellett oldani a megfelelő, a feladat ellátására alkalmas orvosgárda megszervezését” – tájékoztatott Zalai, aki elmondta azt is, hogy az átadott orvosi eszközök biztosítékaként 2 milliót követelnek a cégtől.
További 5 és fél millió forint követelésük van a hiányzó eszközök miatt, valamint 4 és fél millió forint erejéig polgári jogi igénnyel kívánnak élni a társulásuknál felmerült károk megtérítése iránt (ezek lennének dolgozók bérei, a járulékok, a bérleti díj, a dologi kiadások). Mivel a cégvezető Piriczkyvel azóta sincs kommunikáció, Zalai ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
A részletek
„Sikerült a nulláról egy olyan működőképes rendszert megalkotni, ahol sok ember összehangoltan tud együtt dolgozni” – mondta Dankó Alpár, a kistérségi társulás egészségügyi szakértője, aki egyként felel a jogi, a személyzeti és a finanszírozási ügyekért. Két célt tűztek ki: az egyik a jogszabályoknak, a másik egy bizonyos szakmai szintnek való megfelelés. A szakápolók és gépkocsivezetők között nincs külsős, mindenki a kistérség területéről érkezett, az orvosgárda magját alkotó 15-20 fő kivétel nélkül szakorvos, ráadásul sokan dolgoztak, dolgoznak háziorvosként vagy mentősként.„Az orvosgárdánk átlagéletkora 37 év. Azt hiszem, ha ezt a listát megkapná egy fejvadászcég, úgy, ahogy van, kivinné őket Angliába” – mondta Dankó, aki maga is egy egészségügyi szolgáltatónál volt szakmai vezetői beosztásban, van tehát tapasztalata mindegyik oldalról. „Mindkét rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. Mivel az ügyelet az alapellátás része, törvény szerint ennek a biztosítása az önkormányzat feladata. Ezt saját hatáskörében is rendezheti, de ha úgy véli, nem áll rendelkezésére a szükséges szakmai tudás és kapcsolatrendszer, akkor kiadhatja külső szolgáltatónak. Ez technikai értelemben véve egyszerűbb, hiszen a feladatot ezzel átadja. A másik út előnye, hogy bár pluszmunkával és -energiával jár, cserébe viszont ott a teljes mértékű kontroll és az anomáliák maximális kiküszöbölése.”
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint is üdvözölendő példa egy ilyen rendszer kiépítése, az egyetlen kérdés az, hogy a rendelkezésre álló anyagi támogatás elég-e az ügyelet fenntartására. „Ha a finanszírozás reálisan megoldható, akkor ez egy igen jó út. Olyan szempontból is, hogy a háziorvosi hálózat együttműködése jobb az ügyeleti rendszerrel, mint ha egy távolról odakerülő, ügyeleti ellátásra specializálódott szolgáltató látná el a feladatot.”
Úgy tudjuk, a lakosság egyelőre elégedett az ellátás színvonalával, a helyi kórház, a sürgősségi osztály és a mentősök szintén pozitívan nyilatkoznak az ügyeletről, többen pedig „orosházi modellként” emlegetik a konstrukciót. Zalai szerint működőképes a rendszer, és azt is előnyösnek tartja, hogy ez nonprofit ellátás, míg ha egy külsős cég viszi az orvosi ügyeletet, annak gazdasági eredményt is kell produkálnia. Zalai azt is elmondta, hogy a kistérségi társulás a jogszabály szerint ugyanúgy kap OEP-támogatást, mintha egy külsős cég szolgáltatna. Dankó szerint alapvetően alulfinanszírozott az egészségügy, de azt kell szem előtt tartani, hogy a kapott támogatás felhasználása hogyan lehet optimális. Ők erre törekednek… ”
Forrás:
Új egészségügyi modellt szült a Békés megyén végigsöprő ügyeleti káosz; Fülöp Zsófia; Magyar Narancs; 2014. nov. 13.
