„Ahogy más projekteknél, úgy a novemberig felújítandó, illetve megépítendő mentőállomások esetében is az európai uniós forrásokra pályázók felelőssége a fejlesztések végrehajtása. Mindemellett a kormány mindent megtesz azért, hogy a határidőig befejezhető projektek esetében felgyorsítsa a folyamatot – mondta Csepreghy Nándor európai uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az MTI-nek.
A politikus a Népszabadság csütörtöki cikkére reagált, amelyben azt írták: novemberig országszerte 21 új mentőállomást kellene építeni és 47-et felújítani ahhoz, hogy az ezekre kapott 11 milliárd forintnyi uniós forrás ne vesszen el.
Magyarország 2009-ben kapott 22 milliárd forint uniós forrást 22 új mentőállomás megépítésére és 60 felújítására, ebből azonban csak egynek az építése és tizenháromnak a felújítása valósult meg, és csak néhány másik településen kezdték meg az előkészületeket – áll a cikkben.
Csepreghy Nándor azt mondta: mind a 68 befejezetlen projekt végrehajtása folyamatban van, és ha a közbeszerzések, majd a kivitelezési munkák jól haladnak, akkor „meg lehet oldani”, hogy elkészüljenek határidőre. A helyettes államtitkár elismerte, hogy a mentőállomások kivitelezése is olyan projekt, amelyet jelentősen fel kell gyorsítani, ugyanakkor megjegyezte: vannak ennél nagyobb kockázatot jelentő, uniós forrásból készülő fejlesztések is.
Emlékeztetett: egy kormányhatározat alapján a minisztériumok jelenleg azon dolgoznak, hogy besorolják a függőben lévő uniós projekteket a biztosan megvalósíthatatlan, az esetleg megvalósítható, illetve a kockázatot nem jelentő kategóriákba, és az első kategóriába soroltak esetében kezdjék meg az elállást a projektektől.
Azoknál a fejlesztéseknél, ahol kockázatos a megvalósítás, de nem lehetetlen, a kormány minden gyorsító intézkedést meg fog tenni – hangsúlyozta.
Az MTI kérdésére, hogy ha a kivitelezést például régészeti feltárás lassítja – mint Zalalövőn -, a folyamat gyorsítása jelentheti-e a feltárás mellőzését, a helyettes államtitkár azt válaszolta: nem kérdés, hogy a feltárásnak meg kell lennie, de a határidejének csökkentése „járható út”.
Az uniós fejlesztésekkel kapcsolatban Csepreghy Nándor kiemelte: a kormánynak csak annyi a dolga, hogy kiírja a pályázatot, majd odaadja a nyertesnek a pénzt.
A pályázók – a mentőállomások esetében legtöbbször települési önkormányzatok – felelőssége a fejlesztés végrehajtása. Ha ők elmaradnak az általuk vállalt ütemezéstől, ha nem tudják garantálni, hogy lehívják az általuk megnyert pénzeket, „akkor azokat a pénzeket vissza kell venni” – szögezte le.
Csepreghy Nándor megjegyezte: a szóban forgó 11 milliárd forint „csak a jéghegy csúcsa”, hiszen az év végéig több száz milliárd forintnyi pályázati pénz lehívása forog kockán. Összesen tízezer pályázat van folyamatban, ezért arra számítanak, hogy idén nagyon sok kemény döntést kell meghozni annak érdekében, hogy „a költségvetési egyenleg meglegyen”. Példaként említette, hogy ha egy minisztérium neki felróható okból egy nála lévő projektből forrást veszít, akkor annak a tárcának a 2016-os hazai költségvetési támogatása ugyanannyival csökken.”
Forrás:
A pályázók felelőssége az uniós forrásból készülő fejlesztések végrehajtása; Miniszterelnökség; 2015. január 29.
