Skip to main content

2. szám, 2011. január 10.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 2. szám, 2011. január 10.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Személyzeti ügyek a központi közigazgatásban 2011-ben

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nem készül elbocsátásokra, de sor kerülhet létszámleépítésre a kormány által meghatározott mértékben, illetve eljárás szerint – tájékoztatta a tárca a Napi Gazdaságot. Tovább hízik viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó közigazgatás, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.”

Forrás:
Hatalmasra hízik az új APEH, Papp Zsolt, Napi Gazdaság, 2011. január 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányablak Hódmezővásárhelyen

„2013-ra fejeződik be az államigazgatás bürokratikus rendszerének átalakítása. Az országban eddig megnyílt 29 kormányzati ügyfélszolgálati iroda egyelőre még nem teljes körűen látja el az államigazgatási feladatokat, tanácsot és útbaigazítást azonban minden esetben adnak. Három év múlva a legtöbb településen lesz kirendeltsége a kormányhivatalnak, Vásárhelyen legalább 20-30 kormányablakkal kell majd számolni.

Vásárhelyen egyelőre két kormányablak várja az ügyfeleket a Polgármesteri Hivatal földszint 18-as irodájában. 2013-ra – amikorra az államigazgatási feladatokat ellátó hivatalok teljes integrációja befejeződik – már 20-30 hasonló ügyintézési ablak fogadja majd a lakosságot a város több pontján. A cél, hogy a megyében jelenleg 1100 munkavállalót tömörítő tizennégy különböző szervezet beolvadjon a kormányhivatalba, s ezáltal egységes és racionális működés valósuljon meg.

– Egy olcsóbb és hatékonyabb, szerethető államigazgatást szeretnénk kialakítani a következő három évben. Ennek első lépcsőjeként Csongrád megyében Vásárhelyen és Szegeden nyílt január 3-án kormányablak – tájékoztatott B. Nagy László, a megyei kormányhivatal vezetője.

A lakosság azt tapasztalhatja majd, hogy valamennyi ügyét egyetlen hivatalnál el tudja intézni, a lakóhelyén. Vásárhelyen eddig körülbelül ötvenen keresték fel a kormányablakokat, s a legtöbben azt a változást üdvözölték, hogy a Magyar Államkincstár helyi kirendeltségének hiányában nem kell Szegedre utazni, hogy a Családi pótlék, az Anyasági támogatás, a Gyermekgondozási Kedvezményt (Gyes), vagy akár a Gyermeknevelési támogatást (Gyet) elintézzék. Mindemellett persze számos egyéb ügyet el lehet már most is intézni a kormányablakoknál.

– Lehet ügyfélkaput nyitni, földhivatali dokumentumokat lekérni, illetve lakossági ügyintézéssel kapcsolatban tanácsadási és útbaigazítási feladatokat is ellátnak a kormányablakok – tette hozzá B. Nagy László.

A feladatkör hónapról hónapra bővül, valamennyi államigazgatási ügyet 2013 végére tudja majd a lakosság a kormányablakoknál intézni.”

Forrás:
B. Nagy László: szerethető államigazgatás, helyben, 2011. január 5., szerda, Hódmezővásárhely.hu, 2010. január

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kamarai biztos irányítja az agrárkamarákat

„Agrárkamarai biztosnak nevezte ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Dr. Zöld Sándor mérnök-közgazdászt, akinek a többi között feladta lesz az agrárkamarai törvény előkészítése, a társadalmi vita lefolytatása, továbbá a kamarai alapszabály tervezetének összeállítása és a vagyonjogi jogutódlás tisztaságának biztosítása.
Szándékaink szerint az új agrárkamara kiterjesztené tagságát az agrár- és élelmiszergazdaság valamint a vidékfejlesztés gazdasági szereplőinek legszélesebb körére, mindamellett jól működő szolgáltatásaival vonzani fogja a gazdákat az agrárkamarában történő aktív részvételre. A tervek szerint a tagság alanyi jogon jár – hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter.

A Kormány célul tűzte ki, hogy önálló törvényt alkot az agrárkamarai rendszerről. Egy jól működő agrár-önkormányzati rendszer hatékonyan segítheti a magyar gazdák tájékozódását a hazai és európai uniós pályázati feltételek, a földügyi és adózási kérdések, jogszabályok rengetegében, továbbá segítséget nyújthat a szakoktatás területén.

Az agrárkamarai biztos kirendeléséről szóló törvény értelmében az Országgyűlés úgy döntött, hogy az új agrárkamarai rendszer felállásáig, a szervezési munka irányítására agrárkamarai biztost nevez ki. Az agrárkamarai biztos kinevezésével a Vidékfejlesztési Minisztérium célja szervezetileg és vagyonjogilag olyan helyzetet teremteni, hogy az új törvény alapján felálló Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara és a megyei és fővárosi agrárkamarák a jövőben igazi köztestületként működhessenek, és munkájukat a tagsággal és a választmánnyal 2011 közepén megkezdhessék.”

Forrás:
Kamarai biztos irányítja az agrárkamarákat, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. január 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jóri András nagyobb nyilvánosságot kezdeményez a közbeszerzéseknél

„Sérti az állami feladatok ellátásának átláthatóságához fűződő közérdeket az, hogy közbeszerzések esetén alvállalkozó igénybevételével kivonhatók a nyilvánosság köréből az állammal kötött szerződés alapján végzett tevékenység részletei. Ezért az adatvédelmi biztos a Ptk. módosítását kezdeményezte a közigazgatási és igazságügyi miniszternél.

Állampolgári panaszra vizsgálta a biztos a 2010. évi országgyűlési választások informatikai rendszeréről kiírt közbeszerzés teljesítésének, valamint a közbeszerzési pályázat nyertese. által bevont alvállalkozó tevékenységnek nyilvánosságát.

Az adatvédelmi törvény szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

Közbeszerzés esetén a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) határozza meg a pályázati dokumentációban és a szerződésben szerepeltetendő adatok körét, amelyek a pályázatot kiíró kezelésébe kerülve nyilvános közérdekű adattá válnak. A Kbt. szabályai alapján alvállalkozó igénybevétele esetén adatot szolgáltatni az alvállalkozóról csak akkor kell, ha annak tevékenysége meghaladja a szerződés értékének 10%-át. A pályázatot kiíró KEKKH ezért nem rendelkezik részletes adatokkal a nyertes pályázó által alkalmazott alvállalkozókról, azok tevékenységéről, a fővállalkozóval kötött szerződésükről.

Jelenleg tehát alvállalkozó igénybevételével kivonhatók a nyilvánosság köréből az állammal kötött szerződés alapján végzett tevékenység részletei. Ez sérti az állami feladatok ellátásának átláthatóságához fűződő közérdeket – szögezte le a biztos. Jóri András ezért a hasonló helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében a Ptk. módosítását kezdeményezte.”

Forrás:
Jóri András nagyobb nyilvánosságot kezdeményez a közbeszerzéseknél, sajtóközlemény, 2011. január 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Dr. Kovács Zoltán: most zajlik a közigazgatás rendszerváltása

„Január 1-jén tizennégy, addig önállóan működő területi államigazgatási szervezet integrációjával létrejött a megyei hivatal. Persze, ez így múlt időben igazán csak papíron történt meg. A konkrét átalakításról az új hivatal vezetőjét, a kormánymegbízotti rangban dolgozó dr. Kovács Zoltánt kérdeztük.
– Én úgy gondolom, hogy nemcsak egyszerűen valamilyen átszervezés folyik, hanem most zajlik a közigazgatás rendszerváltása. Egy olyan integrált középszintű, területi közigazgatási szervet alakítunk ki, amelyik megyei szinten ellátja és koordinálja az állami feladatokat. E téren a legerősebb szervezet lesz. Különösen fontos a kormányablakok – az egyablakos ügyintézési rendszer – kialakítása, működtetése és bővítése, amellyel reményeim szerint az állampolgárok járnak jól.

Az átalakítási feladat nagyságát talán érzékelteti, hogy a 14 szervezet összerakásával egy olyan új, sokmilliárdos költségvetésű szervezet jön létre, aminek jó néhány telephelye és közel 900 dolgozója van. A munkának még az elején vagyunk. Van egy ideiglenes szervezeti és működési szabályzatunk, zajlanak a leltárok, átadás-átvételek, meg kell csinálni a költségvetési zárásokat, el kell készíteni az egységes költségvetést. A következő másfél-két hónap főleg ezzel telik.
– Mennyi közük lesz a megyében működő más állami szervekhez?
– Vannak olyan szervezetek, amelyek nem integrálódnak a kormányhivatalba, például a statisztikai hivatal, az államkincstár vagy a most összekapcsolódott APEH és vámhivatal megyei szervei. Ezeknél koordinációs feladata és bizonyos kérdésekben véleményezési joga lesz a kormányhivatalnak.
– Ki lesz a főnöke a szakigazgatási szerveknek?
– A rendszer osztott irányítással működik. Szakmai kérdésekben az illetékes minisztériumoknak van irányítási joga, a működés pedig a kormányhivatalhoz tartozik.
…
– Az egyes szakigazgatási szervek vezetőivel kapcsolatban ki rendelkezik a kinevezési joggal? A rendszer most zajló kiépítésénél megmaradnak-e automatikusan az állások?
– A kormányhivatal vezetőjének az érintett ágazati miniszterrel együttműködve kell a vezetők kinevezéséről dönteni.
…
– Hogy fog kinézni és hogyan működik az új szervezet?
– A törzshivatal a korábbi megyei közigazgatási hivatal jogutódjaként jött létre, ehhez kapcsolódik az oktatási hivatal. A többi szervezet az ÁNTSZ-től a földhivatalon át, a megyei egészségbiztosítási szervezetig a jövőben a közös hivatal részeként, szakigazgatási szervként fog működni. Az egységes hivatalnak köszönhetően remélhetőleg gyorsabb, pontosabb lesz a munka, és szemléletváltásnak is be kell következnie legalábbis ezt szeretném. Másrészt nem kell az eddigi nagyságrendű közigazgatást megyei szinten fenntartani.
– Hol tudnak konkrétan spórolni a pénzzel, állásokkal?
– Vannak olyan funkcionális feladatok, amiket elég egy helyen, a kormányhivatalban ellátni. Ilyen például a pénzügyek intézése, amit a 14 eddigi szervezet helyett egyetlen főosztály fog végezni, a szakigazgatási szerveknél minimális szolgáltatás marad. Hasonló elven működtetjük majd a humán erőforrásokkal való gazdálkodást, az informatikai hátteret. Már önmagában az is jelentős megtakarítást eredményezhet, hogy a beszerzéseket a jövőben egy egységként végezzük. Úgy számolom, hogy ez az integráció és koncentráció a béreknél, működési kiadásoknál milliárdos nagyságrendű megtakarítást eredményezhet a megyében egy ciklus alatt.”

Forrás:
Dr. Kovács Zoltán: most zajlik a közigazgatás rendszerváltása, Győrffy Árpád, napló-online.hu, 2011. január 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője értékeli a helyzetet

„- Hogyan válik érzékelhetővé térségünkben az államigazgatási reform?

– 14 önálló igazgatási szerv koncentrálódik a kormányhivatalba január elsejétől, akik eddig önálló tevékenységet folytattak. Kétszintű irányítási rendszer lesz: egy strukturális irányítás, amit a kormányhivatal, és annak az elnöke fog ellátni, és egy szakmai irányítás, amelyet a minisztériumok koordinálnak és felügyelnek. Ehhez hasonló rendszer már működött korábban a tárcák esetében, de a területi államigazgatás területén ilyen még soha nem fordult elő Magyarországon ebben a formában. A Kormányablak teljesen új intézmény. Mérföldkő a hatékony, integrált ügyfélszolgálati rendszer kiépítésének a területén. Azt szeretnénk elérni, ha ezek a Kormányablakok olyan ügyfeleket fogadnának, akik nagyon nehezen igazodnak el az államigazgatási feladatellátás útvesztőiben. Nekik lehetőségük lesz arra, hogy tájékozódjanak, és meg vannak azok a konkrét ügyek, amelyeket itt intézhetnek. Reményeink szerint ezek az ügyek folyamatosan bővülni fognak, most ez még kevés, de a munkatársaink segítenek abban minden érdeklődő és tájékozódó ügyfélnek, hogy könnyedén megtalálják azokat az illetékeseket és kontaktokat, akik a szakhatóságoknál továbbviszik a kérdéseiket, problémáikat.

– Az új kormány programjai között szerepelt a bürokrácia enyhítése. Lecsökkenthető az új ügyintézéssel az óriási méretűvé duzzadt adminisztráció?

– A bürokráciát nem, de a hatékonyságot nagyon erősen befolyásolja a kormányablak. A bürokrácia lebontásához az kell, hogy a jogalkotók áttekintsék a jelenlegi jogrendszert, és ott a felesleges eljárásszámot radikálisan csökkentsék. Az a 18 ezer joganyag, ami Magyarországon van, az talán Európa-csúcs. Ennek nagy részét át kell alakítani, egyszerűbbé kell tenni az ügymenetet, a hatóságok befolyását az emberek életére. Az öngondoskodás és a felelősségvállalás sokkal nagyobb mértékűvé kell, hogy váljon Magyarországon, mint ami eddig megszokott volt. Nem a hatóságoknak kell irányítani az emberek életét, hanem az embereknek önmaguknak, de nagyon nagy körültekintéssel és felelősségteljesen. Más országokban ez már működik, mind a hatósági eljárások, mind az adózás tekintetében. Az nem lehet dicsőség egy baráti társaságban, ha valaki adócsaló, és ha valaki adót titkol el. Hazánkban ez még egy ilyen betyáros virtusnak tekinthető. A magyar kormány átalakította az adórendszert, úgy gondolom, hogy ezzel most már mindenki alkalmassá válhat a tisztességes adófizetésre, mert olyan mértékű tételekről beszélünk, amelyet nem érdemes kockáztatni. Ez egy lépés. A hatósági eljárásoknál ugyanilyen lépéseket kell megtenni, drasztikusan csökkenteni kell a jogszabályok általi kiszolgáltatottságot. Ha egyszerűbbé, átláthatóbbá válnak, könnyebben tartják majd be az emberek őket, de hogy be is akarják-e tartani, az már erkölcs és etika kérdése.
…
– Úgy fogalmazott, hat hét múlva elégedettségi vizsgálatot készítenek a Kormányablakok tevékenységéről. Ön mikor lenne elégedett?

– Ennyi idő biztosan kell, hogy az emberek tudatába elraktározódjon, hogy van egy Kormányablak, ahová kérdéseikkel, tapasztalataikkal, panaszaikkal bejöhetnek. A kormányhivatal egy másik nézőpontból lesz érdekes, mert az államigazgatási problémák kapcsán biztosan sok nagyobb léptékű, akár régóta megoldásra váró ügy fog megjelenni. Ezeknek a kezelésére fel vagyunk készülve, a szakigazgatási szervek bevonásával fogunk minden esetben véleményt formálni, vagy megnyilatkozni. Az elégedettség szerintem majd az év vége felé lesz lemérhető, tehát a kormányhivatalok és a kormányablakok tevékenységének is kell, hogy legyen egy éves kifutása, amikor már olyan véleményt mondhatunk, ami a továbblépést meg fogja alapozni.”

Forrás:
Csökkenteni kell a jogszabályok általi kiszolgáltatottságot!, Nyugathír, 2011. január 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

A kormányhivatalok webhelyei


Összegyűjtöttük az újonnan megalakuló kormányhivatalok listáját. (Az Észak-Alföldi Régió megyéinek kormányhivatalai a bejegyzés írásakor még nem rendelkeztek elérhető webhelyekkel):

Általános tájékoztató webhely a kormányhivatalokhoz: Kormányablak
(A listát folyamatosan frissítjük.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Linuxra fog átállni az orosz államigazgatás

„Vlagyimir Putyin személyes kezdeményezésére indul el 2011 közepétől az a program Oroszországban, ami az összes állami intézmény számítógépeit Linux operációs rendszerre, és más nyílt forráskódú szoftverekre állítaná át. A teljes átállás 2015-re fejeződne be a tervek szerint.
…
A Linuxra váltás fő indoka, hogy olcsóbb és biztonságosabb a Windowsnál, és csökkenti az ország függőségét az amerikai technológiától.

A terv első, mindössze 17 oldalas dokumentációja szerint 2011 az előkészítéssel és tesztekkel fog telni, és a konkrét átállás 2012-ben kezdődik, és a kormányzati szerveknél alkalmazott végleges ingyenes programcsomag csak 2014-ben mutatkozik be. Tervben van egy App Store-szerű, linuxos alkalmazások ellenőrzött terjesztésére szolgáló központi disztribúciós rendszer kiépítése is.”

Forrás:
Putyin windowstalanítja Oroszországot, Index.hu, 2010. december 28.
Putin Orders Russian Move to GNU/Linux, open… blog, 2010. december 27. (hivatkozik az eredeti orosz nyelvű dokumentumra is)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elindult az elektronikus ügyintézés a katasztrófavédelemnél

„Élesben működik szerdától az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon az elektronikus hatósági ügyintézés, illetve elektronikus iratkezelés. Az ügyfelek mostantól így intézhetik hatósági ügyeiket, elektronikus nyomtatványokat nyújthatnak be az ügyfélkapun keresztül. Az OKF szerint a rendszerrel lehetővé vált a dokumentumok hatékonyabb kezelése is.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) célja, hogy a teljes közszférában létrejöjjenek a hatékonyabb munkavégzés feltételei, beleértve az elektronikus közigazgatás megteremtését. A katasztrófavédelemnél mostanáig majdnem minden dokumentációt papír alapon kezeltek, a változás első lépéseként az EKOP résztvevői bemutatták az átalakítással kapcsolatos terveket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon.

A most elkészült rendszerek fejlesztésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program „Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása” felhívásra nyújtott be pályázatot 2009 áprilisában. Ennek elbírálása után, 2009 decemberében indult meg a projekt megvalósítása 425 millió forint támogatásból. Ennek 85 százaléka az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából, 15 százaléka pedig a Magyar Köztársaság központi költségvetéséből származik.

Szerdától a rendszer már élesben működik. Az ügyfelek mostantól elektronikus úton intézhetik hatósági ügyeiket, elektronikus nyomtatványokat nyújthatnak be az ügyfélkapun keresztül, valamint lehetővé vált a dokumentumok hatékonyabb kezelése, csökken a papír alapú munkavégzés. Az OKF ígérete szerint a fejlesztés hatására a társhatóságokkal való együttműködés gyorsabbá és jobb minőségű válik, az ügyintézés folyamata pedig egyszerűbb lesz.”

Forrás:
Elindult az elektronikus ügyintézés a katasztrófavédelemnél, Lánchír Rádió, 2011. január 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalmi és gazdasági adatok

„500 mutató, 325 ezer térkép, 32 millió adat
Az Erőforrástérkép az MTA Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) kutatócsoportjának fejlesztése, amit a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között megkötött szerződések, illetve az Szociális és Munkaügyi Intézet és a MTA KTI közötti együttműködési megállapodás tett lehetővé, közölte az intézet. Az adatbázis a készítői szerint az 1990-2008 közötti időszakra vonatkozóan közel 500 féle társadalmi, gazdasági és szociális indikátor segítségével kíván képet adni magyar és angol nyelven Magyarország régióinak, megyéinek, kistérségeinek és településeinek fejlődéséről és fejlettségéről.

Az adatok hatféle csoportosításban érhetők el (régiós, megyei, valamint három kistérségi és egy munkaerőpiaci körzetek szerinti csoportosításban), a program közel 32 millió egyedi adatot tartalmaz, és nagyjából 325 000 féle térkép megrajzolását teszi lehetővé. Négy kategóriában – társadalmi jelzőszámok, munkaerőpiac és gazdaság, elérhetőség és infrastruktúra, valamint szociális ellátások – csaknem háromszáz mérőszámot lehet lekérdezni ingyenes regisztráció után; az adatok excelben letölthetők, térképen megjeleníthetők; ez utóbbiak képfájlként letölthetők.”

A következő indikátorcsoportok érhetőek el az Erőforrástérképen belül:
Társadalmi jelzőszámok: Demográfia – Iskolázottság – Etnikumok, vallások – Bőnözés – Háztartások és családok
Munkaerőpiac és gazdaság: Adók, adózók – Munkanélküliség – Foglalkoztatottság – Gazdasági szervezetek
Elérhetőség, infrastruktúra: Lakásállomány – Közlekedés, hírközlés – Közúti távolság
Szociális ellátások jelzőszámai: Családtámogatás – Rendszeres szociális segély – Lakásfenntartási támogatás – Átmeneti segély – Egyéb önkormányzati támogatások – Közgyógyellátás – Ápolási díj – Súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása – Időskorúak járadéka – Köztemetés/temetési segély – Alapszolgáltatások – Családsegítő szolgáltatás – Gyermekjóléti alapszolgáltatások – Veszélyeztetett gyermekek

Megjegyzendő, hogy van egy részben hasonló témájú adatbázisa a VÁTI-nak is: a TeIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer). Igaz ez nagyon nehezen használható (ügyfélkapus azonosító kell hozzá). Az üzemeltetők meghatározása szerint:

„A TeIR alapvető feladata a területi politika, igazgatás, fejlesztés, tervezés és elemzés számára olyan megbízható információk biztosítása, melyek révén a tényleges térbeli és időbeli vonatkoztatási keretek között válnak megragadhatóvá a területi folyamatok, viszonyok, illetve az azokba történő beavatkozások következményei.”

Kérdés: Mikor jön már el az az idő, amikor a közpénzekből finanszírozott adatokhoz automatizáltan, gépileg olvasható formában is hozzá lehet jutni?

Forrás:
Húsz év alatt eltűnt 300 000 adózó, Index.hu, 2011. január 3.
Erőforrástérkép, MTA Közgazdaságtudományi Intézet
TeIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer), VÁTI

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kiszivárgott a kiszivárogtatás megelőzését célzó intézkedés

A WikiLeaks ügy kapcsán az amerikai szövetségi kormányzat a titkos információk titkosságának biztosítására fokozott figyelmet szándékozik fordítani. Ennek keretében a szövetségi kormányzati szervezeteknek felül kell vizsgálniuk, hogy hogyan állnak ezen a téren. A felülvizsgálatot segítendő egy ellenőrző kérdéssort állítottak össze, és ezt a dokumentumot valakik kiszivárogtatták. Némiképpen csökkenti a hír értékét, hogy a dokumentum nem titkos („unclassified”), viszont végigolvasva világos képet kapunk a lehetséges problémákról és az alkalmazandó eszközökről.

Forrás:
US Gov’t Strategy To Prevent Leaks Is Leaked, Techdirt, 2011. január 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vályi-Nagy Vilmos: Jut lehetőség a külső tanácsadóknak is

„Vályi-Nagy Vilmos, a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár az Infoter.eu-nak adott videóinterjújában elmondta, hogy korábban sok esetben kellett a külső tanácsadó cégeknek azt a feladatot is ellátniuk, hogy definiálják az állami szervezet igényeit egy rendszerrel kapcsolatban. Ezzel szemben most az a céljuk, hogy legyen a közigazgatásban egy olyan állomány, amely képes a megrendelő oldal feladatait ellátni, de a projektvezetés külső része továbbra is a külső cégeknél marad.

A helyettes államtitkár a költségmegtakarítással kapcsolatban elmondta, hogy az első félévben mintegy 10 milliárdos költségmegtakarítást értek el, és mivel ez jellemzően üzemeltetési költségek csökkentését jelenti, a megtakarítás a további években is megjelenik. Minden esetben sikerült olyan megoldást találniuk a rendszereket illetően, hogy azonos tartalommal olcsóbb, vagy ugyanolyan áron, de több szolgáltatást nyújtson a szolgáltató. A következő időszakban legalább mégegyszer ilyen mértékű megtakarítást terveznek – tette hozzá.

Vályi elmondta, hogy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség létrehozásával létrejött a projektvezetéssel, fejlesztéssel foglalkozó fő állami szervezet, míg a biztonságos infrastruktúrán való üzemeltetés a Kopint-Datorg Zrt-nek a feladata.
2011. májusára készül el a kormányzat informatikai konszolidációnak a felmérése, amelyet cselekvési terv alapján 2014-ig szeretnének megvalósítani. Szintén 2011. májusára tehető a – többek között – EKOP-os projektek indulása is, amelyeknél a korábbiaktól eltérően szélesebb pályázói, gazdálkodói körben szeretnék a projekteket megvalósítani.”

A videó megtekinthető a wbehelyünkön lévő eredeti bejegyzésben.

Forrás:
Vályi-Nagy Vilmos: Jut lehetőség a külső tanácsadóknak is, Kott Ferenc, Infotér, 2011. január 5.

Vissza a tartalomjegyzékhez

WikiLeaks: lékek és ellensúlyok

„A titkos dokumentumokat közlő nemzetközi internetes szervezetet a jogvédők és a média hajlamos az információszabadság hősének, a kormányok viszont kiberterroristának tekinteni.

Ma még nem tudjuk megítélni, hogy mennyit változtat a világon a Wikileaks által közzétett tengernyi dokumentum, például az afganisztáni katonai tevékenység vagy a kordonbontó fideszes képviselőkről szóló amerikai diplomáciai jelentések megismerése. A konkrét leakekkel, azaz kiszivárgásokkal ellentétben a WikiLeaks-jelenség vizsgálatához és az értékelési keret kialakításához már ismertek a szükséges elemek.”

Forrás:
WikiLeaks: lékek és ellensúlyok, Szigeti Tamás, Szuverén, 2011. január 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

E-ügyintézés bevezetése az építésügyi hatósági eljárásokban

„A kialakítandó építésigazgatási szakrendszert az elektronikus kormányzat már eddig kialakult és működő rendszeréhez, mint általános keret-rendszerhez kell igazítani. Ennek a keretnek a pillérei az ügyfélkapu, a hivatali kapu, az elektronikus fizetés, a már működő ügyviteli-ügyintéző szolgáltatások és más szakrendszerekkel való összekapcsolhatóság lehetősége.
Természetesen mivel hatósági engedélyezésről van szó alapvető követelmény az eljárási jogszabályok alapulvétele, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény betartása a folyamatvezérlés kialakítása során. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv kötelezően előírja minden tagállam számára elektronikus egyablakos ügyintézési pontok létrehozását, továbbá az eljárások távolról és elektronikus úton történő teljesíthetőségének biztosítását mind az egyablakos ügyintézési pontoknál, mind az illetékes hatóságoknál, amely követelménynek szintén meg kell felelnie az építésügyi hatósági engedélyek elektronikus eljárása rendszerfejlesztési projektjének.

A projekt a jelenlegi elképzelés alapján a következők szerint alakul:

  • egyrészt megvalósul egy műszaki-tervi dokumentumkezelő rendszer, amely az engedélyezési eljárások tervi mellékleteit kezeli
  • másrészt megvalósul egy folyamatkezelő alkalmazás, amely az építésügyi engedélyezési eljárások szabályai szerint követi le az ügymeneteket”

Forrás:
E-ügyintézés bevezetése az építésügyi hatósági eljárásokban, Építésügyi Portál, 2011 január 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az e-közigazgatás szolgáltatásai és használata az Európai Unióban

„A szolgáltatások on-line elérhetősége az uniós országokra átlagosan 74% volt 2009-ben, ami két év alatt 15 százalékpontos emelkedést jelent. Magyarország a 19. helyen áll 63%-kal. (2007-ben még a 17. helyen állt, a mutató értéke viszont lényegesen alacsonyabb, 50% volt.) A friss adatok szerint Ausztria, Málta, Portugália és az Egyesült Királyság a szolgáltatások összességét elérhetővé teszi az állampolgárok, illetve a vállalkozások szá- mára; Svédország és Szlovénia 95%-kal követi ezeket. Nyolc országénál magasabb a magyar mutató, ezek mindegyike – Görögország kivételével – új tagállam. A kelet- és közép-európai országok többsége a rangsor második felében helyezkedik el.

Amellett, hogy vizsgáljuk az elektronikus úton igénybe vehető szolgáltatások összesített arányát, érdemes azt is áttekinteni, hogy e szolgáltatások milyen szinten érhetők el. Nem minden szolgáltatásra értelmezhető mind az öt szint; az egyes szolgáltatásokra értelmezhető szinteknek való megfelelést a szolgáltatásokkal súlyozva állítják elő az úgynevezett „szofisztikációs”, azaz kifinomultsági mutatót, amely lényegében azt mutatja meg, hogy a nyújtott elektronikus szolgáltatások milyen szinten érhetők el. Ez a mutató a magas elérési szintet teljesítő országokban természetesen magasabb: Málta, Portugália, Ausztria, Svédország 99–100%-ot tud felmutatni, de az Egyesült Királyság, ahol teljes volt a lefedettség, e téren még nem érte el a 100%-ot. Magyarország mutatója 76%, hat tagországot (köztük 5 új tagállamot, illetve Görögországot) előzünk meg.”

A KSH kiadványa részletesen elemzi az összehasonlító európai adatok fényében Magyarország helyzetét a többi európai ország között.

Forrás:
Az e-közigazgatás szolgáltatásai és használata az Európai Unióban, KSH jelenti, 2010/10., 2010. december 20., 13-23. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Magyar főnök vezetésével készülnek a Gmail újdonságai

„Nem félti a Gmailt a Facebooktól vagy a Messengertől, és még mindig valóságos ötletgyárnak írja le a Google-t Takácsi Pál, a cég levelezőszolgáltatásának egyik vezető fejlesztője, akinek csapata olyan újításokat valósított meg, mint a fontos leveleket kiemelő funkció, vagy a postafiók univerzális keresője.”

Forrás:
Magyar főnök vezetésével készülnek a Gmail újdonságai, Vámosi Gergő, [origo], 2011. január 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fókuszban a spektrumpolitika

„…Kiemelt EU távközlési témában, a rádióspektrum-politikai program (RSPP) jogalkotási dosszié tárgyában folytatott magas szintű egyeztetést ma Budapesten a magyar EU elnökség képviseletében Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár, Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke és Gunnar Hökmark, az Európai Parlament rádióspektrum témakörében megbízott jelentéskészítője.
…
A három EU-intézmény képviselője egyeztetett a spektrumprogramról szóló javaslat fő elemeiről és ütemezéséről, és egyetértettek abban, hogy a magyar elnökség ideje alatt jelentős előrehaladást kell elérni. Szoros és konstruktív együttműködésben egy olyan program elfogadását tervezik, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli szélessáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az európai állampolgárok és vállalkozások érdekeit szem előtt tartva.

A rádióspektrum az egyik kulcsfontosságú dosszié a magyar elnökség IKT programjában. Minden erőfeszítésemmel azon leszek, hogy közös megállapodást alakíthassunk ki a Tanács, a Parlament és a Bizottság álláspontjai alapján, a szakmai érdekkörök véleményének figyelembevétele mellett. Fontos, hogy megteremthessük a megfelelő egyensúlyt az EU szintű rádióspektrummal kapcsolatos szakpolitikai intézkedések és a tagállami szinten megvalósuló gazdálkodási tevékenységek között annak érdekében, hogy Európa számára biztosítsuk azokat a nélkülözhetetlen eszközöket, melyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren – hangsúlyozta Nyitrai.”

Forrás:
Fókuszban a spektrumpolitika, ZETApress, 2011. január 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nyitrai Zsolt a Digitális Megújulás Cselekvési Terv fejlesztéseiről

„A száz százalékos szélessávú lefedettség, az egymillió új internetező képzése, a vállalkozások versenyképességének radikális növelése, a kormányzati szolgáltatások bürokrácia-csökkentő megújítása nagyságrendileg százmilliárd forintot mozgat meg Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár szerint. Az év végén kiadott Digitális Megújulás cselekvési terv alapján olyan fejlesztések várhatók, mint például az állampolgári kártya, amely leváltja a jelenlegi TAJ-kártyát, adókártyát és személyit. A program ambiciózus, de könnyen számon kérhető.”

Forrás:
Egy kártya mind felett, Tóth Balázs, Index.hu, 2011. január 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől

„Jön az e-book. Vége a könyvnek? Alighanem nagyobb veszélyek is fenyegették már. 2000 év cenzorai vélekedtek úgy, hogy a szabad gondolat e mindig „megbízhatatlan” hordozóját és jelképét könyvtárak mélyére száműzve jól el kell zárni; a könyvtárakkal pedig az is gyakran megesett, hogy porig égtek. És a mindenkori lángok sok olyan remekművet is elemészthettek, amelynek ma már a címe is kitörlődött az emberiség emlékezetéből. A kultúra az, ami fennmarad. Akárhogy keresünk-kutatunk, könyvtárainkban és múzeumainkban csak azt találjuk, aminek az idő megkegyelmezett.

Két jó barát, két notórius bibliofil: Jean-Claude Carrière és Umberto Eco – egyikük neves színpadi és filmforgatókönyv-szerző, Buñuel és Peter Brook egykori alkotótársa, a másikuk világhírű tudós regényíró – leült, hogy elbeszélgessen közös szenvedélyük tárgyáról, a könyvről. Beszélgetéseik többek között erről: az emlékezetről és az emlékezetből kihagyhatatlan lyukakról, jóvátehetetlen veszteségekről szólnak. Sziporkázó dialógusuk ma, amikor az írott szó hovatovább globális közkinccsé válik, hasznos szempontokat ad a jövő esélyeinek megítéléséhez is.

Az eredmény, olvasók és könyvbarátok örömére: mosolygó főhajtás a Gutenberg-galaxis előtt. ”

Forrás:
Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől, Európa Könyvkiadó, 2010

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A „Run like a business” jelszó ideológiakritikája

„Ebben a dolgozatban a „Run like a business” jelszó mögött meghúzódó ideológiát kívánom elemezni, bevallottan kritikai éllel. Aki az állam és közigazgatás kérdésével akár csak érintőlegesen is foglalkozott az utóbbi két évtized során az aligha kerülhette el, hogy a fenti jelszóval illetve a mögötte álló ún. Új Közmenedzsment mozgalommal találkozzon. Az Új Közmenedzsment (az angol eredetiből: New Public Managemenet képzett, általában használt rövidítéssel: NPM) lényege, hogy a fel kell hagyni a klasszikus-bürokratikus állami működési móddal.1 Ehelyett a piaci mechanizmus és a vállalatok jelentik az ideált. A mögöttes filozófia szerint: A piac mindig jobb, hatékonyabb, mint az állam, a vállalat mindig hatékonyabb, mint a közigazgatási szerv. A több piac, kevesebb állam mindig jobb a társadalomnak.
Nem nehéz felfedezni az NPM, mint – a közigazgatásra vonatkoztatott – alkalmazott elmélet mögött az elvontabb elméleti megközelítéseket. Az NPM nyilvánvaló összefüggést mutat a neoliberális-neoklasszikus közgazdaságtan felfogásával, illetve általában azzal a mainstream közgazdaságtannal, amely a piacot egy optimális társadalomszervező elvként értelmezi.2 Ennek a közgazdaságtannak a gondolatiságát, és különösen módszertani alapvetését, ti. a kizárólag egyéni hasznait maximalizáló, racionálisan cselekvő egyénből való kiindulást alkalmazza a Public Choice, vagyis a Közösségi Választások elmélete, a közszférára, illetve az államra.
…
E dolgozat módszere-stílusa vállaltan: ideológiakritka. Ebben a dolgozatban az NPM mögötti gondolat-együttest vizsgálom és kritizálom. Ezt a gondolati rendszert ideológiaként ragadom meg, mivel nem kívánom tudományos paradigmaként kezelni. Egyrészt mert több okból is kérdéses, hogy az lenne-e (Gow-Dufour 2000). Másrészt, mert elsősorban nem mint tudományos teljesítményt kívánom vizsgálni. Ez esetben ugyanis az általánosító megállapítások mindig megkérdőjelezhetők, hiszen az egyes szerzők között mindig vannak különbségek. Engem azonban csak az alapgondolat érdekel, végső soron annak hatása miatt. A piaci ideál ugyanis alapvetően határozta meg az utóbbi évtizedek szellemiségét. Az NPM a zeitgeist manifesztálódása volt az állam tekintetében. Annak az érdekes, bár a történelemben nem egyedülálló esetnek lehettünk tanúi, amikor az állam működtetésével kapcsolatos elképzeléseket egy, az állammal élesen szembenálló ideológia határozta meg.
…
három fő témát érintek: a piac idealizálását általános társadalmi mechanizmusként, a piac idealizálását gazdasági mechanizmusként, hatékonyság-ideálként, végül a vállalati idealizálását hatékony szervezetként. (Emellett vázlatosan utalok az NPM magyarországi jelenlétének sajátságaira.) Mindhárom esetben (a) rekonstruálom az ideológia piacra és vállalatra vonatkozó legfontosabb állításait. Ezután (b) megvizsgálom ezek valóságtartalmát önmagukban, majd (c) azt, hogy miként lehet ezeket az államra illetve közigazgatásra vonatkoztatni.”

Forrás:
A „Run like a business” jelszó ideológiakritikája, Gajduschek György, 2009. szeptember 17. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium iratkezelési rendje és irattári terve


Forrás:
1/2011. (I. 7.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium iratkezelési rendjéről és irattári tervéről, Hivatalos Értesítő, 2011/1. szám, 2011. január 7., 2-64. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzata

Forrás:
2/2011. (I. 7.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról, Hivatalos Értesítő, 2011/1. szám, 2011. január 7., 65-85. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.