„2015 júniusának utolsó és júliusának első napjaiban Poznan adott otthon az Európai Agrárinformatikai Szövetség (EFITA) kétévente megrendezendő konferenciájának, melynek mottója ezúttal a „Fenntartható mezőgazdaság az IKT-innovációk segítségével” volt.
Az EFITA 1997 óta szervezi kétéves konferenciasorozatát, azaz immár kilencedik alkalommal jöttek össze az agrárinformatika és a kapcsolódó területein dolgozó kutatók és cégek képviselői megvitatni az IKT-eszközök mezőgazdaságban történő használatnak legfrissebb trendjeit, kutatási eredményeit és fejlesztéseit. Az EFITA mellett az International Network for Information Technology in Agriculture – World Congress on Computers in Agriculture (INFITA – WCCA) és az International Commission of Agricultural and Biosystems Engineering (CIGR VII) szerepelt még a szervezők között, a helyszínt pedig a Poznan-i Supercomputing és Networking Center biztosította.
Manapság az informatika és a mezőgazdaság iránt érdeklődők, illetve a tudomány és a technikai híreit rendszeresen követők szinte minden héten értesülhetnek olyan újabb műszaki megoldásról, illetve találkozhatnak egy-egy új, gazdálkodói információs rendszert fejlesztő start-up céggel, amely terméke rövid időn belül forradalmasítja a mezőgazdaságot, szinte gyerekjátékká változtatva egy gazdasággal kapcsolatos szervezési, adminisztrációs és szakmai kérdések összességét. Mivel az EFITA konferenciáknak immár mintegy 20 éve vissza-visszatérő eleme a különböző információs rendszerek és megoldások gazdálkodók általi adaptálása, talán érdemes ezeket a híreket összevetni a legújabb tudományos eredményekkel és törekvésekkel.
Két dolgot egész biztosan kijelenthetünk: egyrészt az Európai Unió kutatáspolitikája, illetve finanszírozási gyakorlata markánsan meghatározza az agrárinformatikai fejlesztéseket is, ami már a konferenciaprogramban is visszatükröződött: míg a „hagyományos” előadások forgószínpad-szerűen a nap közepére kerültek, délelőtt és délután különböző műhelymunkák/workshopok zajlottak, több-kevesebb interaktivitással, viszont szinte kivétel nélkül valamilyen európai finanszírozású K+F projekthez kapcsolódóan. Ez alól üdítő kivétel volt egy, a flipped classroom (magyarban fordított vagy tükrözött osztályterem néven ismert) módszerét egy sikeres esettanulmányon keresztül bemutató délutáni program. A blended learning egy alfajának tekinthető metódus lényege, hogy az elméleti tananyagot multimédiás formában, otthon sajátítják el a tanulók, míg a korábban házi feladatként ismert gyakorlás, azaz a tananyag elmélyítése és az ismeretek felhasználása történik a tanteremben. Az előadok egy amerikai-olasz kooperáció keretében két félév tapasztalatával a hátuk mögött határozottan állították, hogy meglátásuk szerint a megszerzett tudás különböző élethelyzetekben történő alkalmazása sokkal jobb hatásfokkal történik a módszer használatával.
A másik egyértelmű trend az adatok felértékelődése (amit nevezhetünk a big (de inkább talán medium) data térnyerésének), azaz gyűjtésük, feldolgozásuk, valamint megosztásuk, illetve az ehhez kapcsolódó interoperabilitási kérdések szinte minden részterületen a középpontba kerültek. Ehhez kapcsolódott már az első napi plenáris előadások, majd a délutáni műhelymunka központi témája, az agro-IKT „szigetek” összekötése. A témát egy régi és egy újabb „motoros” vezette elő: Walter Mayer, a mezőgazdasági informatikai megoldásokat több mint 20 éve készítő PROGIS részéről, valamint Andrej Mertelj, a feltörekvő, számos európai országban jelen lévő, gyakorlatilag egy teljes körű farm-ERP-t, a Pantheont fejlesztő Datalab részéről. Az elektronikus közigazgatásban jártasak számára talán nem meglepő módon mindketten állították, hogy a hasonló rendszerek hatékony működésének manapság technikai akadályai nincsenek. A szabályozási és szemantikus kérdések sokkal nagyobb kihívást jelentenek, a Datalabnak például gyakorlatilag az éves fejlesztési költségeinek több mint felét teszi ki évente a különböző jogszabály-változásoknak az átvezetése, illetve bizonyos adatbázisok összekötése. Ehhez a témához kapcsolódott a második nap első programja is, a precíziós állattartás szemantikai kérdéseiről szervezett workhsop.
A precíziós gazdálkodásról elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott megoldások tekintenek vissza jelentősebb múltra, de az állattenyésztés (különösen a tejelő tehenészetek) sem maradhat le, ehhez járulhat hozzá a szemantikus alapú információ-menedzsment, valamint a kapcsolt adatok (linked data) használata. A különböző szenzorok és automatizálási megoldások megjelenésével a tejtermelés egy igen innovatív területté vált az állattenyésztésen belül, ahol viszont jelentős problémát jelent a különböző forrásokból származó adatok integrálása, illetve ezek felhasználása az időzítés-érzékeny döntések meghozatalában. Születtek már különböző megoldások a területen (különböző ontológiák, un. Dairy Farming Ontologies, DFO), de egy egységes személet és a meglévő megoldások integrálása várat magára. Ennek megalkotásában többek között az agriOpenLink projekt segíthet.
Az utolsó nap délelőttje szintén a gazdálkodást segítő információs rendszerek körül forgott, mivel az ICT-AGRI következő, 2016-os éves tematikus akcióterve is ezt a témát állítja a középpontjába, mely abból a felismerésből táplálkozik, miszerint az IKT és a robotika használatának kulcsterülete egy minden területet összefogó menedzsment rendszer: közös felhasználói interfészt biztosít, információs repozitórium, ugyanakkor kommunikációs eszköz is a külső partnerekkel, hatóságokkal. Az egyértelműen látszik, hogy egy ilyen rendszernek modulárisnak kell lennie, ahol a modulok képesek az együttműködésre.
A tízperces előadások két-két párhuzamos szekcióban zajlottak, és noha elvileg tematikusan kerültek csoportosításra, leginkább arra mutattak példát, hogy mennyire sokrétű az informatika alkalmazása jelenleg a mezőgazdaságban. Nagyon sok „hagyományos” mezőgazdasági kutatási eredmény került bemutatásra, melyeknél az informatika leginkább számolási kapacitást, modellezési módszert jelentett, esetleg valamilyen új képalkotási módszer került alkalmazásra. A második nagyobb csoportba a teljes ellátási lánc biztonságos nyomon követésére alkalmas megoldások kerülnek, míg szintén körülírható a különböző, gazdálkodóknak, esetleg fogyasztóknak fejlesztett programok, applikációk vagy webes szolgáltatások (pl. B2B platformok, esetleg a két csoportot összekapcsolva az iskolai élelmezésben használt alapanyagok monitorozására). Az eredmények után érdeklődők a konferencia előadásait a közeljövőben megtalálhatják majd a rendezvény weboldalán, illetve azok az alábbi folyóiratokban is megjelennek majd:
Journal of Agricultural Informatics
Computational Methods in Science and Technology
Journal of Research and Applications in Agricultural EngineeringÖsszegzésül annyi mindenképpen elmondható, hogy a korábban a konferenciát jellemző, markáns adaptációs vonal egyre inkább átadja a helyét a teljes gazdaságra kiterjedő információs rendszerek kutatásának és megvalósításának gyakorlati kérdéseinek, ahol a piacon lévő cégek és a tudományos szereplők is leginkább az interoperabilitás problémáival küzdenek. Mindeközben az is látható, hogy számos más, a mezőgazdasághoz kapcsolódó K+F területen érnek el komoly eredményeket a megnövekedett számítási kapacitás és az új képalkotó és egyéb informatikai eszközök segítségével. Ugyanakkor véleményem szerint az új megoldások jó része nem könnyen illeszthető be a kis/családi gazdaságok napi menedzsmentjébe még kelet-európai viszonyokban sem, pedig az ő támogatásuk több szinten is deklaráltan kiemelkedő fontosságú lenne.”
Forrás:
Köszönjük Csótó Mihály beszámolóját, amelyet szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott.
