„A kisebb kábelszolgáltatóknak csak összefogva lesz igazán esélyük a széles sávú infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatokon. Az új hálózatok után járó közműadó-kedvezmény levonása a támogatási összegből tovább nehezíti a helyzetüket.
Okozott néhány meglepetést a kábelszolgáltatók számára a széles sávú infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázat dokumentációjának tervezete – jelezte a Világgazdaság érdeklődésére Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke.
A kisebb vállalatoknak komoly problémát jelent, hogy az elképzelések szerint a projekteket járásokra lebontva kell megtervezni, hiszen vannak olyan cégek, amelyek ennél kisebb területen tevékenykednek csak.
A szervezetnél ezért azt tanácsolják a tagoknak, hogy fogjanak össze egymással, és közösen adják be a pályázataikat. Jelentős mértékben befolyásolhatja a szolgáltatók pályázati szándékait az is, hogy a megjelent tervezet alapján a vezetékes infrastruktúra után fizetendő közműadóból az új fejlesztések kapcsán elszámolható kedvezményt le kell vonni a támogatási összegből – mutatott rá Kéry Ferenc.
A pályázati dokumentum megfogalmazása szerint azok a vállalkozások, amelyek hálózati infrastruktúrával ellátott, de újgenerációs hozzáférési (NGA) hálózat nélküli területen kívánnak fejleszteni, és 100 Mbit/s-os sebességet nyújtó rendszert alakítanak ki, az érintett vezetékszakasz hossza után járó, a közművezetékek adójára vonatkozó kedvezményt kizárólag a vissza nem térítendő támogatás terhére, azzal összevonva vehetik igénybe. A nyertes pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy mekkora szakasz után veszi igénybe az adókedvezményt, ki kell számítani az öt évre szóló kedvezmény támogatástartalmát, és le kell vonni azt a vissza nem térítendő támogatás összegéből.
Az MKSZ elnöke jelezte azt is, hogy komoly problémák vannak egyelőre azzal a térképpel is, amely alapján meghatározzák, hogy mely területeken lehet majd igénybe venni a pályázati forrásokat. „Egyes szolgáltatók közlése szerint annak ellenére, hogy leadták, hogy adnak hozzáférést bizonyos területeken, azok nem jelentek meg a térképen.
Ahhoz, hogy a tagjaink eldönthessék, indulnak-e, és milyen formában a megjelenő pályázatokon, fontos, hogy pontos térkép álljon rendelkezésre” – fűzte hozzá Kéry Ferenc. A hírközlési piac szereplői július 12-ig véleményezhették az új generációs széles sávú infrastruktúra fejlesztésének támogatását ösztönző pályázat tervezetét. A dokumentum alapján ezekre a beruházásokra 68 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás, illetve 10 milliárd forintnyi beruházási hitel áll rendelkezésre. A pályázati dokumentáció tervezetének alapján a kiírók legfeljebb 154 támogatási kérelemmel számolnak.
A Digitális Nemzet Fejlesztési Programban megfogalmazott célkitűzés szerint 2018-ra Magyarország teljes területén elérhetővé tennék a 30 Mbit/s sávszélességű internetet. Emellett az otthonok felében meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy 100 Mbit/s-os kapcsolatot vásárolhassanak. Mivel ehhez olyan területeken is fejleszteni kell a hálózatot, ahol csak az üzleti szempontokat figyelembe véve nem érné meg a beruházás, a távközlési cégek a modernizációhoz és az infrastruktúra bővítéséhez uniós forrásokra pályázhatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.
A projekteket járásokra lebontva kell megtervezni, és 25 millió és 3 milliárd forint közötti összegre lehet majd pályázni. A jelentkezőknek a projekt elszámolható összköltségének legalább 10 százalékát elérő önerővel kell rendelkezniük, azonban azok a pályázók, amelyek megfelelnek a feltételeknek, előleget is kaphatnak majd.”
Forrás:
Gondban a kis szolgáltatók; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2015. július 20.
