„2015 májusában kezdődött és 2015 decemberében zárult az EGT Alapok által finanszírozott, az Alkalmazkodás az éghajlatváltozás programon belül megvalósított projekt, amelyet Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése címmel az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete valósított meg. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe olyan adatokat állítson elő, amelyek területi bontásban tartalmaznak Magyarországra, 2050-ig tartó kitekintéssel társadalmi-gazdasági indikátorokat. Ezek segítségével a jövőben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és különféle szakpolitikai beavatkozások különböző területi szinteken (ország, megye, járás, település) hatékonyabban tervezhetők.
A projekt a szakirodalmi feltárás tanulmányai mellett járási szintű demográfiai, települési szintű földhasználati és megyei szintű gazdasági modelleket épített, valamint a lakosság éghajlatváltozásra való felkészültségét számszerűsítette kérdőíves lekérdezésből származtatott indikátorokkal. Az adatok mellett a projekt fontos módszertani fejlesztést tartalmazott arról, hogy a társadalmi-gazdasági előreszámításokban milyen módon lehet figyelembe venni a klímaváltozás hatásait, és az egyes témákon belül milyen területi szinten tehetők érvényes állítások a jövőre vonatkozóan.
A szakirodalmi áttekintés fő eredménye, hogy rámutatott arra a hiátusra, amely a klímaváltozás modellezésében a társadalmi-gazdasági folyamatok figyelembevétele, illetve a társadalmi-gazdasági előreszámításokban a klímaváltozás figyelembevétele között húzódik.
Az általunk fejlesztett területi modellek olyan fontos kísérleti számításokat tartalmaztak, amelyek további szakmai párbeszédet indíthatnak el a klímaváltozás, a társadalom és a gazdaság kapcsolatáról, illetve felhívták a figyelmet azokra a területi különbségekre, amelyek a klímaváltozással összefüggésben a társadalom és a gazdaság alkalmazkodóképességében kimutathatók.
A járási szintű kohorszkomponens-modell a hazai népesség-előreszámítások módszertanára és korábbi eredményeire építve új adatokon mutatta be Magyarország népességszámának csökkenését, az elöregedés területileg differenciált folyamatait, a várható élettartam alakulását. A demográfiai számítások kiegészültek egy országos „status quo” mortalitási és morbiditási jövőképszámítással, valamint a deprivációs index jövőbeli alakulását vizsgáló munkarésszel.
…
A földhasználati modellezés a CORINE Land Cover, jelenlegi és múltbeli társadalmi, gazdasági és jövőbeli éghajlati adatokra alapozva jelezte előre a hazai földhasználat várható alakulását. A modell a mesterséges neurális hálózatok és a Markov-láncok eljárásait kombinálta. A számítások rámutattak a hazai földhasználat várható homogenizálódására: az erdőterületek és a mesterséges felszínek (pl. lakott területek, úthálózat, elhagyott ipari területek) bővülése várható, a gyepek, szántók és a komplex mezőgazdasági területek (pl. a tanyás területek vagy az alföldi mezővárosok kertségei) viszont vissza fognak szorulni.
…
A gazdaság hosszú távú fejlődési irányait egy strukturális makromodellen alapulva mutattuk be. A kutatás újdonsága az, hogy egyrészt a nemzetközi szakirodalomban is csak formálódó terület eredményei alapján kísérleti számításokat tartalmazott arról, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolhatja a legfontosabb gazdasági mutatószámok (GDP, fogyasztás, foglalkoztatás stb.) alakulását. Másrészt az országos makromodellt megyei szintre bontottuk, amellyel a gazdaság működésének területi különbségei is bemutathatók voltak.
…
A részletes eredmények elérhetők a projekt honlapján, az elkészült adatbázisok és térképi rétegek pedig 2016 április végétől hozzáférhetők a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben…”
Forrás:
Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése
Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése; MTA Regionális Kutatások Központja
Klímaváltozás–Társadalom–Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon; Czirfusz Márton, Hoyk Edit, Suvák Andrea (szerk.); Publikon Kiadó, Pécs; 2015 [a zárókötet letölthető pdf-ben]
Lásd még: Demográfiai katasztrófa vár Magyarországra; Kovács András; Origo.hu; 2016. február 15.
