„Komoly lemaradásban van Magyarország az okos városok (smart cities), hálózatok, egymással kommunikáló rendszerek kialakításában – derült ki az IIR által rendezett Smart Conference 2016 konferencián.
Smart city, okos város alatt lényegében az energiaellátás intelligens eszközökkel történő megoldásait, felhasználási módjait értjük.Míg több európai és tengerentúli városban, országban az okos megoldások gyakorlati aspektusai és a meglévő rendszerek összekapcsolása jelent kihívást, Magyarországon még a rendszer bevezetését szabályozó elméleti kereteket, irányvonalakat sem határozta meg a kormány, hangzott el az IIR Magyarország energetikai rendezvényén, a Smart Conference 2016 konferencián, kedden. Ugyan több, leginkább tesztprogram fut országszerte, ezek elsősorban a technológiai megvalósíthatóságra összpontosítanak, gyakorlati, üzleti megtérülést egyelőre nem ígérnek.
A centralizáltról decentralizált rendszerekre történő átállás, a fix termelésről rugalmasságra váltás, a fogyasztók elkötelezetté tétele egyébként sem egyszerű, külföldön is küzdenek ezekkel a nehézségekkel. Itthon azonban még az irányvonalak sem tisztázottak. Jó példa erre, hogy az uniós tagországoknak 2012-ig kellett dönteniük arról, hogy – egy uniós irányelvet követve – ellátják-e okosmérővel a fogyasztók 80%-át vagy eltérően járnak el. Magyarország máig nem döntött a kérdésben, semmilyen szabályozás nem született, ami nyilvánvalóan nem ösztönzi a piacot/szolgáltatókat a fejlesztésekre. Az elosztóhálózatokba történő beruházások mértéke 2010 óta csökken, ahogy ezen társaságok büdzséje is, emiatt az ország rosszabb helyzetben van nyugat-európai társaihoz képest, mondta Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese.
A rezsicsökkentés sem kedvez a költségigényes beruházásoknak – ezt nem csak Grabner, hanem Balog Róbert, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt kiemelt ügyfelek és termékfejlesztési vezetője is hangsúlyozta. Az okos mérések bevezetésekor a rezsicsökkentés még nem volt napirenden. Magasabb energiaárak mellett a beruházások gyorsabban térülnek meg és a fogyasztókat is könnyebb meggyőzni, mondta Balog.
Az sem tisztázott, ki fogja finanszírozni a smart rendszerek fejlesztését, mondta Grabner. A szakember egy, a versenypiacra épülő modell kialakítását szorgalmazza: olyan körökben kell okos rendszereket kiépíteni, ahol bizonyítottan megtérül. A jelenleg használt mérőrendszerrel és versenyző szolgáltatók híján ugyanis nincs megtérülés, mondta. További források bevonása helyett a rendelkezésre álló összegek okosabb felhasználásában hisz Dan Byles, a Smarter UK elnöke. (A szervezet az egyik vezető okos infrastrukturális kezdeményezéseket segítő műhely az Egyesült Királyságban.) A szakember szerint ma is rengeteg pénzt költünk energiára, hálózatokra, az iparág feladata, hogy a meglévő pénzből jobb eredményt érjenek el.
Byles szerint a legfontosabb a gondolkodásmód, nem izoláltan, hanem egy rendszer részeként kell ezekre a fejlesztésekre tekinteni. A korábban parlamenti képviselőként is dolgozó szakember szerint az egységes, összehangolt működés az okos hálózatok lényege. Hiába sikeresek önmagukban, az egymástól szeparáltan futó programok lassítják az okos városok, rendszerek gyors terjedését. Nem segít az sem, hogy területtől (pl. közlekedés, háztartás) függően más-más minisztérium, szervezet felügyeli és finanszírozza az okos rendszerek kialakítását. Byles Barcelonát hozta példaként arra, hogy nem szabad csinálni. A város vezetése elhatározta, hogy vezetők lesznek az okos technológiák alkalmazásában, ám minden projektjük különálló, ami stratégiai hiba. Az Egyesült Királyságban számos okos projektet közösen fejleszt és finanszíroz a kormány és a piac, külön parlamenti csoport dolgozik azon, hogy párttól függetlenül valamennyi képviselő megismerje az okos hálózati rendszereket. A brit szabványügyi testületen belül pedig egy smart csoport szabványok készítésével támogatja a folyamatot.
Nem a technológia a fő kihívás, hanem a hozzá kapcsolodó üzleti modellek létjogosultságának érvényesítése. Ma ugyan még kevés a jó példa, de jövőre biztosan találunk olyan városokat, ahol megtérülnek a beruházások, mondta Byles. A világ számos városa versenyez a legfenntarthatóbb és okosabb cím elnyeréséért, ami nemcsak a státuszról szól, hanem a lakókról – a lényeg ugyanis egy olyan város létrehozása, ahol jobb élni és dolgozni.
Magyarországon ma a folyamat technológiai központú, az ebben rejlő lehetőségeket mérik fel, s ezután rendelnek hozzá üzleti modellt, mondta Balog. Az, hogy a fogyasztó is jól járjon, csak ezek után veszik fontolóra, tette hozzá…”
Forrás:
Smart cities: elszáguldhat hazánk mellett a világ; Végh Zsófia; NRGReport.hu; 2016. április 27.
