„Nem tudják használni a súlyos látássérült emberek az általános nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), mert a szoftver megírásánál nem figyeltek oda az alkotók az ernyőolvasó szoftveres hozzáférhetőség megteremtésére. Pedig az elektronikus űrlap “már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni” – írja az adóhatóság saját honlapján.
Aki tehát ernyőolvasó szoftverrel netezik, hiába próbálná meg önállóan, elektronikusan beadni adóbevallását, semmire sem menne. Ha pedig ezek után úgy dönt a vak ember, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul, mégpedig úgy, hogy nem szeretne szívességet kérni másoktól – pl. borítékot címezni, feladóvevényt kitölteni -, megint hoppon marad: elektronikusan az EBH-hoz is az ÁNYK-n keresztül vezet az út. Hagyományos e-mailben közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni nem lehet.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvények előírják az egyenlő bánásmód követelményét és az esélyegyenlőség előmozdítását. A közforgalmú honlapok és szoftverek esetében a látássérült emberek használatból történő kizárása e szerint tilos. Lenne. Hazánkban ugyanis sem a közigazgatás, sem a forprofit szféra nem sokat törődik maradéktalanul a jogszabályok vonatkozó paragrafusaival.
Pedig a vak emberek számára a világhálón történő ügyintézés, vásárlás, információszerzés jelentette életminőség-javulást szinte lehetetlen lenne túlbecsülni. Ezek a lehetőségek a történelem során eddig soha nem tapasztalt mértékben szüntethetnék meg az érintetteket sújtó kiszolgáltatottságot.
Márpedig – a közhiedelemmel ellentétben – az akadálymentes hozzáférés biztosítása nem igényelne sem különleges berendezéseket, sem drága fejlesztéseket. A látássérült emberek gyakorlatilag ugyanakkor kezdtek el személyi számítógépeket használni, mint ép társaik.
A 90-es évek eleje óta töretlen az a trend, hogy a nem látók is a bárki számára hozzáférhető computereken dolgoznak, a különbség pusztán egy ernyőolvasó szoftver, mely a képernyőn megjelenő szöveges információt olvassa fel vagy küldi át egy Braille-kijelzőre nekik.
Egy akadálymentes honlap – szintén a közhiedelmekkel és a Magyarországon magát makacsul tartó gyakorlattal szemben – a látók számára semmiben sem különbözik az ernyőolvasó szoftverrel nem használható társától. Mivel a látássérültek által futtatott szoftver a weboldalak kódjából nyeri ki az információt, a látó felhasználók által „tapasztalt” felület (látvány) a jogkövető oldalon nem feltétlenül tér el a jogsértőtől.
Az akadálymentes weboldalak elkészítésére ma már rendelkezésre áll az ISO 40500 számú, a világon mindenütt elfogadott szabvány is, melynek tartalma bárki számára ingyenesen hozzáférhető. A szabványt alkalmazó oldal elkészítése pedig egy fillérrel sem kerül többe, mint az ezt figyelmen kívül hagyóé.
A hazai gyakorlat mégis meglehetősen vegyes: a hozzáférhető weboldalak tekintetében is valószínűsíthetően inkább az áll, hogy „így sikerült”, minthogy a készítők tekintettel lettek volna a jogszabályokban meglévő követelményekre.
A legbicskanyitogatóbb megoldásra minden bizonnyal az ELMŰ-ÉMÁSZ pályázhat, mely ügyintézésre szolgáló oldalán szemmel nem, csak ernyőolvasó szoftverekkel érzékelhető módon azonnal így indít:
„Online ügyfélszolgálatunk felülete nem akadálymentes”.
Ez nagyjából egyenértékű azzal, mintha egy étterem bejárata fölé kiírnák: “cigányt nem engedünk be”.Az igazsághoz tartozik, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ honlapjának bizonyos funkciói, például a korábbi óraállások lekérdezése, elérhetőek. Ugyanakkor az elkészült számlákat letölteni, elolvasni, ellenértéküket bankkártyán befizetni a nem látó felhasználó hiába próbálná. Holott ezek a lehetőségek éppen ennek a fogyasztói csoportnak szolgálnának relatíve a legnagyobb haszonnal.
A látássérült emberek tavaly hiába próbáltak volna meg az “Otthon melege” programban támogatásra pályázni új mosógépükhöz: a pályázati űrlap egyik pontját ernyőolvasó szoftverrel nem lehetett kitölteni. Idén július 4-én indul a kormány új, ezúttal hűtőgépek beszerzését támogató programja. A nyilvánosan elérhető információk között semmi jele annak, hogy javították volna a tavalyi hibát.
…
Bár a TÁMOP-pályázatok lassan kifutnak, az uniós pénzeket kiosztó rendszer pályázati űrlapja ugyanakkor ernyőolvasó szoftverekkel szintén használhatatlan, pedig a TÁMOP-pályázatok is jelentős részben érintettek fogyatékos személyeket.Számos látássérült ember dolgozik a civil szférában is, de önállóan pályázatot beadni itt sem képesek: az EPER (Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer) ernyőolvasóval nem használható.
A vak munkatársak nem végezhetik foglalkoztatási támogatásban részesülő munkahelyüknél a társaik alkalmazásával összefüggésben járó állami támogatás megkövetelte adminisztrációt: A Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapjáról nyíló dedikált felület ugyanis ernyőolvasóval nem működik. Pedig a finanszírozók által előírtan, kötelezően foglalkoztatott rehabilitációs mentorok és tanácsadók feladatait akár vakok is elláthatnák.
Még a vakok között is különösen balszerencsések az ügyvédek, jogtanácsosok: az általuk használt, közpénzből készült vagy piacon árult szoftverek, például jogtárak, céges adatbázisok szinte egyöntetűen elérhetetlenek a számítógépet vakon használók számára. Ilyen adatbázisokat jelenleg négy cég gondoz, de jelenleg egyiké sem működik kifogástalanul képernyőolvasóval.
A vak ügyvédek önállóan nem tudnak hozzáférni az ingatlannyilvántartáshoz sem, de például a Magyar Közjegyzői Kamara ügyintézési felülete sem hozzáférhető, így az érintettek itt a többi között nem kezdeményezhetnek fizetési meghagyást. Küszöbön az elektronikus pervitel. Az ügyvédek hamarosan már csak az ÁNYK-n keresztül kommunikálhatnak a bíróságokkal. Persze csak ha látnak.
Egy a praxissal már felhagyott vak ügyvéd szerint az államigazgatási szervek a vak jogászok felvetéseire rendre azzal reagálnak, hogy az adminisztratív lépéseket amúgy is az ügyintézők végzik. Az ügyvéd csak ellenőriz. Csakhogy a jelenleg használatban lévő irattovábbítási és információs rendszerekben, ha vak, ellenőrizni sem tud. Márpedig hiába tanultak hosszú éveket, képtelenek ledolgozni ezt a versenyhátrányt a vak jogászok.
…“Folyamatban van az oldalunk fejlesztése. Figyelembe vettük javaslatait” – válaszolta a Webkincstárat üzemeltető Magyar Államkincstár honlapjának szerkesztősége egy felhasználói panaszra, mely az állampapír-műveletek on-line végrehajtására szolgáló portál nehézkes használatáról értesítette őket.A Webkincstárnak jelenleg csak bizonyos funkciói, azok is csak egyféle ernyőolvasó szoftverrel érhetőek el. Jegyezni például éppenséggel – ha nehezen és csak bizonyos böngésző-ernyőolvasó párosítással is – tudnak a vak felhasználók is, ám például az úgynevezett naptárnézetek egyáltalán nem használhatóak. Holott ezeken mutatja meg az oldal, mikor jár le egy-egy papírod, mikor van fizetési kötelezettséged, stb.
…Szintén tavaly indította útjára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Szélessáv.hu elnevezésű weboldalt, ahol bárki megmérheti az internetszolgáltatója által biztosított otthoni sávszélességet. Kivéve a látássérültek: a mérés ugyanis olyan grafikus felületen történik, amelyet az ernyőolvasók nem tudnak kezelni.Az üzemeltetők 2015-ben egy felhasználói panaszra, idén pedig már az Indexnek is fogadkoztak: fejlesztenek, megcsinálják. A tapasztalat azonban az, hogy ezeket az ígéreteket nálunk sajnos nem szokás betartani…[Az eredeti cikkből főként a közigazgatási, közszolgáltatási példákat válogattuk ki. De sok példát sorol fel a szerző a kereskedelmi cégek gyakorlatából is. Szerk.]”
Forrás:
Webakadálymentesítés: még az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz sem tudnak online fordulni a vakok; Takács Péter; Átlátszó blog; 2016. június 11.
Lásd még: Web Content Accessibility Guidelines; Wikipédia
Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0; W3C
A WCAG 2.0 Értelmezése. Segédlet a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) Értelmezéséhez és Alkalmazásához; W3C
Web Accessibility Initiative (WAI); W3C
