„Ahogyan interjúnk első részében írtuk, szeptembertől jogszabály-hurrikán söpör végig Magyarországon. Új bírósági szervezetrendszer, új fogalmak, online keresetindítás. Az új közigazgatási perrendtartásról Rozsnyai Krisztina miniszteri biztossal, a kodifikációs munkálatok vezetőjével beszélgettünk. Interjúnk második része.
Valóban a kormányablaknál vagy interneten keresztül lehet majd formanyomtatványon benyújtani a keresetlevelet? Elég modern elgondolás az online keresetlevél.
A kormányablakos benyújtást végül elvetettük, mert az inkább lassította volna a folyamatot, pedig egy azonnali jogvédelmes keresetlevélnél nem mindegy, hogy hány napon belül fog a bíróság dönteni. Viszont formanyomtatvány lesz. Ilyen szempontból a perkultúra fejlesztése a közigazgatási szervek feladata is, hogy az ő honlapjaikon vagy az ügyfélszolgálatukon ezt a formanyomtatványt elérhetővé teszik az ügyfelek számára. Azt nem mondom, hogy segítsenek kitölteni, de az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés lehetősége az ügyfelek számára meg kell, hogy legyen.A jogorvoslathoz való hozzáférés megkönnyítése megfelel a jogállamiság követelményeinek. Ezzel kapcsolatban viszont egyből az jutott eszembe, hogy a vesztes ügyfél majd első mérgében felmegy az internetre és egy kattintással már pert is indít. Ez ilyen könnyű lesz?
Például az építési jogban, mióta a fellebbezési jogot átalakították úgy, hogy indokolási kötelezettsége van a fellebbezőnek és meg kell jelölnie, hogy pontosan mi baja van a határozattal, azóta drasztikusan visszaesett a fellebbezések száma. A közigazgatási perben is a keresetlevélben továbbra meg kell jelölni, hogy milyen jogsérelem van, miből származik ez a jogsérelem, indokolni kell, formai kényszer van. Ezen felül az illetékfeljegyzési jog megszűnik. Lesz tehát a keresetlevél benyújtásakor illetékfizetési kötelezettség, ez arra fogja ösztökélni az ügyfeleket, hogy végiggondolják, hogy érdemes-e pereskedni. Tehát az emberek többsége eleve jogi képviselővel jár el. Ilyenkor azért jobban meggondolja az ember, hogy pereskedjen vagy nem. Persze biztos, hogy valamennyit emelkedni fog az ügyszám, de ez cél is, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés könnyebb legyen.Viszont nem biztos, hogy perre kerül sor attól, hogy egy keresetlevelet benyújt valaki. Mert a Kp. és az Ákr. alapján a közigazgatás maga is orvosolni tudja a jogsérelmet a keresetlevél benyújtását követően. Tehát ha a közigazgatás észbe kap, akkor simán lehetséges, hogy rögtön a keresetlevél alapján orvosolja a jogsérelmet, praktikusan módosítja a határozatot, vagy visszavonja azt, vagy a felügyeleti szerv tesz intézkedést. Főleg azokban az esetekben, ahol nem lesz fellebbezés, ott ez többször elképzelhető. Ilyenkor az ügyfélnek megtérítik a költségeit, amelyek keletkeztek a perléssel. Az a cél, hogy minél gyorsabban orvoslásra kerüljenek a jogsérelmek, és ebben a közigazgatás nagyon sokszor sokkal gyorsabban és hathatósabban tud közreműködni.
…
Mennyire volt széles a társadalmi egyeztetés, vagy a szakmai egyeztetés?
Széles volt. Amikor társadalmi egyeztetésre és közigazgatási egyeztetésre kiküldtük, egyidejűleg a honlapra is felkerült a tervezet, sok észrevételt kaptunk, nagyjából ötszázat. Az OBH a bírókat is megkérdezte. De már eleve egy ún. Nagybizottság működött a koncepció előkészítése során, azt véleményezte. Ez úgy volt összeállítva, hogy jelen voltak benne a bíróságok, a minisztériumok képviselői, de volt benne kormányhivatali perképviseleti főosztályvezető, ügyvéd, ügyész. Tehát már itt is igyekeztünk figyelembe venni a különböző oldalak elvárásait. A Nagybizottság a Kp. előkészítése során folyamatosan véleményezhette a normaszöveg tervezetét is. És a társadalmi egyeztetésen magánszemélyektől, egyesületektől, önkormányzati szövetségektől kaptunk véleményeket, ezek között nagyon sok támogató és pozitív véleményt is.Akkor már csak az a kérdés, hogy a parlament előtt mennyi fog maradni ebből a koncepcióból. Mennyire fél attól, hogy szétszedik a másfél év munkáját?
Már most is sok minden elveszett, amit én fontosnak tartottam volna, de be kellett látni a közigazgatási egyeztetés folyamán, hogy annyira sok az ellenérzés, hogy nem lehet. Nyilván attól is függ, hogy hogyan fog alakulni a törvény véglegesen, hogy az Országgyűlés a szervezeti kérdésekben hogyan dönt. Én igazából nem félek, úgy gondolom, hogy ez most egy összefüggő és koherens egész. Amikor kikerült a kezemből, el is kellett engednem ezt a kérdést. Persze azért reménykedek, hogy a perjog nem annyira kurrens téma. Az Ákr. esetében ez ugye olyan, hogy a hatósági eljárásjoggal mindenki foglalkozik, mindenki ért hozzá, olyan, mint a foci, mindenki tudja, hogy hogy kéne jól csinálni.Én azt gondolom, hogy a perjogban ez kevésbé van így. Ha a Pp.-ben lesznek kardinális változtatások, akkor nekünk is változtatni kell, de én bízom a józan ész győzelmében, máshogy nem vállaltam volna. Remélem, hogy rá fogok ismerni a perrendtartásra azt követően is, hogy az Országgyűlés megszavazza.
A gyakorló jogász szempontjából mi lesz az, ami mindennapi munkánkat fogja érinteni?
Azért igyekeztünk, hogy ne találjuk fel a spanyolviaszt, ami működik a gyakorlatban, azt megtartsuk, legfeljebb picit hatékonyabbá tegyük. Az új fogalmakat az elején meg kell persze tanulni, ez majd biztos eltart egy darabig, de a kardinális változások inkább az elektronikus pervitelből fognak szerintem származni. Sok minden könnyebb lesz, mert nem kell mindig az ágazati jogszabályokban bogarászni, hanem a perrendtartás kellően jó kereteket fog ahhoz adni, hogy ne kelljen külön ágazati szabályozást írni. Így kevesebbszer éri majd meglepetés a jogi képviselőket is.”
Forrás:
„A hatósági eljárás olyan, mint a foci.” – Interjú Rozsnyai Krisztinával (II. rész); Darvas Tamás, Kiss Anna Rita; Ars Boni; 2016. augusztus 23.
