„A CIE avagy Cleantech Incubation Europe (INTERREG IVC) kutatási program azért jött létre, hogy Európa-szerte összegyűjtse és megossza azokat a legjobb gyakorlatokat a „tiszta technológiai” fejlesztések területén, amelyek segíthetik a szektorban létrejövő új vállalkozások (startupok) elindítását. A kutatási program eredményei közé tartozó kutatási összefoglaló „Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe” címmel jelent meg 2014-ben, mely szakmai kiadvány tartalmazza azokat a tudományos
elemzéseket és megállapításokat, amelyeket a programban részt vevő szakértők saját és közös tapasztalataik alapján megfogalmaztak. Különösen fontos megjegyezni az elkészült elemzésekkel
kapcsolatosan, hogy még azokban fejlesztési régiókban (Peterborough-Cambridge, Helsinki, Koppenhága, Delft) is sok kritikát fogalmaz meg az ott működő inkubátorszervezetekkel kapcsolatosan,
amelyek Európa leginnovatívabb gazdasági térségeinek tekinthetők.A „TISZTA FEJLESZTÉSEK INKUBÁCIÓJÁNAK LEGJOBB GYAKORLATA INKUBÁTOR SZERVEZETEK SZÁMÁRA” című szakkönyv a Cleantech Incubation Europe kutatási program olyan analizáló kivonatának tekinthető, amely egyrészt hazai szempontú összefoglalását adja az elvégzett kutatásoknak, valamit a szakmai tartalmak bemutatása során értelmezi azokat az eltérő gazdasági körülményeket és fejlesztési irányokat, amelyek nélkül az európai best practice-ok megértése nehezen menne. Az egyes fejezetekben nemcsak a vizsgált inkubációs központok és az azokat támogató egyéb európai infrastruktúrák részletes leírását találhatjuk meg, hanem a hozzájuk tartozó elemzéseket is. Jelen szakkönyv ugyanakkor nem tartalmazza az elvégzett nemzetközi vizsgálatok, elemzések mélyebb részleteit, viszont a könnyebb megértés elősegítése érdekében belekerültek olyan, a hazai fejlesztési környezet számára kevéssé ismert elméleti kiegészítések, mint a transition thinking (átalakuló gondolkodás) és transition management (átalakulás menedzsment) fogalmai és az ezekhez tartozó mélyebb értelmezések. A kézikönyv utolsó fejezetében a tiszta fejlesztések megvalósításához
kapcsolódó hazai modell és az ezt támogató inkubációs lehetőségek is bemutatásra kerülnek, melyek a nemzetközi tapasztalatok egyfajta magyar, a hazai gazdasági környezetre vonatkozó adaptációjának tekinthetők.A klímaváltozás hatásainak egyre nagyobb mértékű megjelenése a váratlan gazdasági kiadások között, jól érzékelteti, hogy eljött az ideje egy olyan közös fejlődési stratégia kidolgozásának, mely lehetővé teszi Európa számára, hogy maga mögött hagyja a fosszilis energiahordozók felhasználásán alapuló technológiákat, minimalizálja az üvegház-hatású gázok kibocsátását, és maximalizálja a saját termelésű megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. Az elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy a gazdasági válság okozta piaci ellentmondások miatt, a piaci rendszerek önállóan nem képesek megoldani a tiszta fejlesztések, új innovációk gazdasági érvényesülését. Mindenki számára világos, hogy ezek a fejlődési utak nem csak a környezetvédelmi célok okán lesznek fontosak a jövőben, hanem kiemelkedő szerep jut ezen szektornak a munkanélküliségi problémák kezelésében, a lokális gazdasági rendszerstruktúrák megerősödésében, illetve egy hatékony köztulajdonhoz és magántulajdonhoz kapcsolódó együttműködési gyakorlat kialakításában. A tiszta technológiákat adaptáló startup–vállalkozások reményeink szerint aktívan részt vesznek ebben a mindenki számára előnyös folyamatban, melynek konkrét környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyei vannak…”
Forrás:
A tiszta fejlesztések inkubációjának legjobb gyakorlata inkubátor szervezetek számára; Fogarassy Csaba; L’Harmattan Kiadó; ISBN 978 963 4142 17 1; 2016 (pdf)
Lásd még korábbi cikkünket: Tiszta fejlesztések inkubációjának „jó gyakorlata” politikai döntéshozók részére a megfelelő startup környezet kialakításához és
Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe (pdf)
