Skip to main content
gazdaságinformatikaInternetjogközigazgatás: külföldönmédiaművelődéstudomány

Európai Unió helyzete 2016-ban: a Bizottság átfogó szerzői jog szabályozás bevezetésére készül

Szerző: 2016. szeptember 18.No Comments

„Azt akarom, hogy az újságírókat, kiadókat és szerzőket tisztességesen fizessék meg a munkájukért, függetlenül attól, hogy stúdióban vagy a saját otthonukban dolgoznak, és hogy munkájuk eredményét offline vagy online, fénymásolt formában vagy internetes linkek formájában teszik közzé.” Jean-Claude Juncker, 2016. évi értékelő beszéd az Unió helyzetéről

Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő, 2016. évi beszéde alkalmából a Bizottság a mai napon javaslatokat terjesztett elő a szerzői jogi szabályozás korszerűsítésére. A javasolt intézkedések célja, hogy növeljék Európa kulturális sokféleségét és az interneten elérhető kulturális kínálatot, egyúttal pedig világosabb szabályokat vezessenek be minden online tartalomszolgáltatóra vonatkozóan. A tervek szerint az új intézkedések ezen túlmenően innovációs eszközöket biztosítanak majd az oktatási, kutatási és kulturális örökségvédelmi intézmények számára.

A digitális technológiák fejlődésének hatására folyamatosan változnak a zenei termékek, a filmek, a televízió- és rádióműsorok, a könyvek és a sajtókiadványok előállítását, forgalmazását és elérését szolgáló módszerek. Az új online szolgáltatások – zeneszolgáltató platformok, online videotékák, hírgyűjtő portálok stb. – nagy népszerűségre tettek szert, és a fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy tartózkodási helyüktől függetlenül és utazásaik során bárhol hozzá tudjanak férni az általuk keresett kulturális tartalmakhoz. Az új digitális környezet növelni fogja az európai alkotók lehetőségeit – feltéve, hogy a szabályok jogbiztonságot és áttekinthetőséget biztosítanak minden érintett számára. A javaslatok, melyeket a Bizottság a digitális egységes piaci stratégia részeként ma fogadott el, lehetővé fogja tenni a következőket:

  • a választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása;
  • jobb szerzői jogi szabályozás az oktatás, a kutatás és a kulturális örökségvédelem terén, valamint a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára;
  • méltányosabb feltételeket garantáló, fenntartható piactér az alkotók, a kreatív ágazat és a sajtó számára.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az európaiak számára fontos, hogy gazdag és sokszínű kultúránk országhatártól független bárhol hozzáférhető legyen a számukra. Az általunk javasolt intézkedések naprakésszé teszik az uniós szerzői jogi szabályokat annak érdekében, hogy azok igazodjanak a digitális tartalomszolgáltatás területén bekövetkezett változásokhoz. Javaslataink ezáltal azt eredményezik majd, hogy bővülni fog a hozzáférhető tartalmak köre. Nem szabad «lelakatolnunk» a kreatív európai tartalmakat, de gondoskodnunk kell megfelelő védelmükről, különösen azért, hogy javítsuk a szerzők jogdíjakkal kapcsolatos kilátásait. Azt mondtuk, hogy az év végéig kidolgozzuk a digitális egységes piac létrehozására irányuló összes kezdeményezésünket, és betartjuk, amit ígértünk. Megfelelően működő digitális egységes piac nélkül nem fogjuk tudni teljes mértékben kiaknázni az alkotókészségben rejlő lehetőségeket, és nem fogjuk tudni a kreatív iparágat a növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatába állítani”.

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Ezek a reformok segíteni fogják az uniós kreatív ágazatokat, hiszen sikeresen kezelik a digitális tartalomszolgáltatás terén jelentkező kihívásokat, egyúttal pedig bővítik az online tartalmak kínálatát. Olyan szerzői jogi szabályozás kialakítását javasoljuk, amely ösztönzi a kreativitást, méltányos feltételeket teremt, és díjazza a beruházásokat.”

Manapság az EU-ban az internetezők csaknem fele a világhálón hallgat zenét, online játékokat játszik, és az interneten nézi kedvenc tévéműsorait, filmjeit is. A műsor- és tartalomszolgáltatók és más ágazati szereplők azonban jogi nehézségekkel szembesülnek, amikor más EU-országokban kívánnak online vagy digitális szolgáltatást nyújtani. A társadalmi-gazdasági szempontból fontos ágazatokban, például az oktatás és a kutatás, valamint az örökségvédelem terén is gyakoriak az olyan korlátozások, illetve jogbizonytalanságot előidéző tényezők, amelyek fékezik a szerzői jog által védett tartalmak – akár belföldi, akár külföldi – felhasználását és az ezzel járó digitális innovációt. Végezetül pedig: az alkotók, más jogtulajdonosok és a kiadók sokszor nem tudnak megegyezni az alkotások és előadások online közzétételének, illetve közvetítésének feltételeiről, ideértve a jogdíjakra vonatkozó feltételeket is.

A mai napon előterjesztett, a szerzői jogi szabályozás korszerűsítését célzó javaslatok alapvetően három fő prioritás megvalósítását szolgálják:
1. A választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása
Az online tartalomszolgáltatások hordozhatóságára vonatkozó, 2015 decemberében benyújtott jogszabályjavaslatunkban biztosítottuk a fogyasztók számára a jogot arra, hogy külföldön is – szabadságuk alatt, vagy ha üzleti úton vannak – igénybe tudják venni azokat az online médiaszolgáltatásokat (zenestreaming, online videotéka, e-könyv stb.), amelyekre hazájukban előfizettek. Ma pedig olyan jogi mechanizmus bevezetését javasoljuk, amely megkönnyíti a tartalomszolgáltatóknak, hogy beszerezzék a jogtulajdonosok engedélyét a szerzői jog hatálya alá tartozó programok más uniós országokban történő online közvetítéséhez. Olyan programokról van szó, amelyeket a műsorszórók a közvetítéssel egy időben az interneten is közreadnak, vagy amelyeket utólagosan lehet megtekinteni a szolgáltató honlapján. A tervezett jogszabályok értelmében tehát az ilyen programok közvetítésére irányuló szolgáltatások (például a MyTF1 Franciaországban, a ZDF Mediathek Németországban, a TV3 Play Dániában, Svédországban és a balti államokban, valamint az AtresPlayer Spanyolországban) külföldön is igénybe vehetőek lesznek. Ha a tartalomszolgáltatók az általuk közvetített tartalmak – hírek, dokumentumfilmek, politikai, kulturális, szórakoztató műsorok stb. – túlnyomó többségét más tagállamokban is elérhetővé tehetik, EU-szerte bővülni fog ezeknek a termékeknek a kínálata.

A mai napon előterjesztett jogszabályjavaslatok meg fogják könnyíteni a televíziós csomagokat (pl.: Proximus TV – Belgium, Movistar + – Spanyolország, IPTV Entertain – Deutsche Telekom, Németország) nyújtó szolgáltatók számára, hogy beszerezzék a szükséges engedélyeket: ahelyett, hogy külön-külön kellene tárgyalniuk mindegyik jogtulajdonossal azért, hogy más uniós tagországból származó televíziós csomagokat kínálhassanak a nézőiknek, az engedélyeket be fogják tudni szerezni a jogtulajdonosok képviseletében eljáró, közös jogkezelést végző szervezetektől. Ez a szabály is bővíteni fogja a kínálatot a televíziós csomagok előfizetői számára.

Az online videotékák választékának bővítése érdekében arra kérjük a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan tárgyaló szervezeteket, amelyek közreműködnének audiovizuális jogok birtokosai és online videotékák között kötendő – más tagországokban nyújtott szolgáltatásokra is kiterjedő – licencmegállapodások előkészítésében. A javasolt mechanizmust az audiovizuális ágazat szereplőivel engedélyezési kérdésekről folytatandó párbeszéd és innovatív eszközök, pl. ún. engedélyezési csomópontok fogják kiegészíteni.

Annak érdekében, hogy a gazdag európai kulturális örökség részét képező alkotások elérhetőbbé váljanak mindenki számára, az új szerzői jogi irányelv meg fogja könnyíteni a múzeumok, levéltárak és egyéb hasonló intézmények számára, hogy digitalizálják gyűjteményeiket, és EU-szerte hozzáférhetővé tegyenek olyan, szerzői jogvédelem alá tartozó műveket (könyveket, filmeket stb.), amelyek már nincsenek kereskedelmi forgalomban.

Ugyanebből a célból a Bizottság az 1,46 milliárd eurós költségvetésű Kreatív Európa MEDIA program keretében fokozottan támogatni fogja a kreatív tartalmak tagországokon átívelő terjesztését. A program keretében a Bizottság növelni fogja a feliratozás és a szinkronizálás céljára szánt pénzforrásokat, egy új katalógust állít össze azokról az európai audiovizuális alkotásokról, melyeket az online videotékák üzemeltetői közvetlenül felhasználhatnak műsorprogramjuk összeállításához, valamint online eszközöket fog létrehozni, amelyek javítani fogják az európai audiovizuális alkotások digitális forgalmazását, és amelyek segítségével könnyebben meg lehet találni és könnyebben meg lehet tekinteni ezeket az alkotásokat az interneten.
Ezek az intézkedések együttesen elő fogják segíteni, hogy az emberek más európai országok tévé- és rádióműsorait is felfedezhessék, illetve – ha egy másik uniós tagországban élnek – hazájuk műsorait is rendszeresen nézhessék/hallgathassák, és – más uniós országokban is – nagyobb nyilvánosságot fognak biztosítani az európai filmeknek, reflektorfénybe állítva ezzel Európa kulturális gazdagságát és sokszínűségét.

2. Jobb szerzői jogi szabályozás a kutatás és az oktatás területén, valamint a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára
A tanárok és a tanulók egyaránt előszeretettel használnak digitális erőforrásokat és technológiákat, ám ma csaknem minden negyedik pedagógus szerzői jogi korlátozással szembesül hétről-hétre, amikor digitális oktatóanyagot szeretne felhasználni az osztályteremben. A mai napon a Bizottság olyan szabály bevezetését javasolja, amely nagyobb mozgásteret hivatott biztosítani az oktatási intézményeknek arra, hogy – többek között más országokban is kínált online tanfolyamok során – digitális eszközöket és oktatóanyagokat vegyenek igénybe.

A most előterjesztett irányelv meg fogja könnyíteni továbbá a kutatók számára EU-szerte, hogy a nagyobb adatkészletek elemzése céljából szöveg- és adatbányászati technológiákat vegyenek igénybe. Ez lendületet fog adni az innovációs kutatási tevékenységeknek, amire nagy szükség van, hiszen ma szinte minden tudományos mű digitális formában jelenik meg, és mennyiségük évről évre 8–9%-kal nő világszerte.

A Bizottság új és kötelező jelleggel alkalmazandó uniós kivételi szabály bevezetését javasolja, mely – ha életbe lép – lehetővé fogja tenni az örökségvédelmi intézményeknek, hogy digitális formában megőrizzék a kulturális örökség részét képező alkotásokat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek az alkotások fennmaradjanak, és hosszú távon hozzáférhetők legyenek a nyilvánosság számára.

Mindezeken túlmenően a Bizottság jogszabályjavaslatot dolgozott ki a marrákesi szerződés végrehajtása céljából, mert meg szeretné könnyíteni, hogy a vakok és gyengénlátók és a nyomtatott szöveget más okból használni képtelen személyek számára is elérhetők legyenek ezek a művek. A felsorolt intézkedések nagyon fontosak ahhoz, hogy a szerzői jogok ne gátolják senki számára a társadalomban való teljes részvételt, és lehetővé fogják tenni a szellemi alkotások hozzáférhető formátumú másolatainak cseréjét az EU-n belül és a szerződésben részes nem uniós országokkal. Ez az erőforrásokkal való gazdálkodás szempontjából is előnyös, hiszen így el lehet kerülni ugyanazoknak a műveknek a többszöri előállítását.

3. Méltányosabb feltételek garantáló, fenntartható piactér az alkotók és a sajtó számára
A szerzői jogi irányelv célja, hogy javítsa a jogtulajdonosok helyzetét az általuk birtokolt alkotásoknak az internetes videomegosztó platformokon – pl. a YouTube-on vagy a DailyMotion portálon – történő terjesztésével kapcsolatos tárgyalások során és az őket megillető jogdíjak tekintetében. A tervezett szabályok értelmében az ilyen platformok üzemeltetőinek hathatós eszközök (pl. technológia) használatával automatikusan azonosítaniuk kell a jogtulajdonosok portálon elérhető dalait vagy audiovizuális alkotásait, hogy azokat a jogtulajdonossal való megállapodásnak megfelelően a tőlük kapott engedély birtokában továbbra is terjesszék, engedély hiányában pedig eltávolítsák a honlapról.

A napilapok, a folyóiratok és más sajtótermékek kiadói számára is előnyös volt a nyomtatott médiáról a digitális és online szolgáltatásokra – többek között a közösségi médiára és a hírgyűjtő portálokra (híraggregátorokra) – történő átállás. A digitális hírközlés korszakának beköszöntével nőtt kiadványaik olvasottsága, az átállás azonban a hirdetési bevételekre is hatással volt, és egyre jobban megnehezíti az engedélyezést és a kiadványokhoz fűződő jogok érvényre juttatását.A Bizottság egy új, a szerzői joggal szomszédos jog bevezetését javasolja. Ez a kiadókat megillető új jog hasonló lenne ahhoz, amelyet az uniós jogszabályok a filmkészítőknek, a hangfelvétel-előállítóknak és a kreatív ágazat egyéb szereplőinek, például a műsorszolgáltatóknak biztosítanak.
A lapkiadók fontos szerepet játszanak a magas színvonalú újságírásba történő beruházás és a színvonalas sajtótermékek létrehozása terén, ami demokratikus társadalmainkban alapvetően fontos ahhoz, hogy a polgárok megfelelően tájékozódhassanak a közélet minden területéről. Mivel most először jogtulajdonosként fogják őket elismerni, a sajtótermékek kiadásával foglalkozó cégek jobb tárgyalási pozícióban lesznek a szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmakat felhasználni, illetve közvetíteni kívánó online szolgáltatókkal való tárgyalások során, és ezáltal jobb helyzetben lesznek ahhoz is, hogy felvegyék a küzdelmet a szelllemitulajdonjog-sértések ellen. A tervezett szabályozás minden ágazati szereplőnek egyértelmű jogi keretet biztosít a szellemi alkotások digitális felhasználásának engedélyezése terén, és elő fogja segíteni innovatív üzleti modellek kifejlesztését, ami a fogyasztók javát fogja szolgálni.

Az irányelvtervezet arra kötelezi továbbá a szellemi alkotások létrehozóit és kiadóit, hogy tevékenységüket átláthatóan végezzék, s hogy tájékoztassák a szerzőket és előadókat a műveik terjesztése révén szerzett nyereségükről. A javaslat emellett egy olyan mechanizmus bevezetéséről is rendelkezik, amely segíteni fog a szerzőknek és előadóknak abban, hogy méltányos jogdíjakról állapodjanak meg a producerekkel és kiadókkal. Így a tervezett jogszabály minden bizonnyal növelni fogja a bizalmat a digitális ágazat szereplői között.

A digitális egységes piac kiépítése
A 2015 májusában előterjesztett digitális egységes piaci stratégia részeként a mai nap benyújtott jogszabályjavaslatok a jogi tartalmak hordozhatóságára vonatkozó rendeletjavaslatot (2015. december), az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvet és az online platformokról szóló közleményt (2016. május) egészítik ki. Még idén ősszel a Bizottság javaslatot fog beterjeszteni az összes szellemitulajdon-jog, köztük a szerzői jog érvényre juttatásának javítására.

A mai nap bemutatott uniós szerzői jogi szabályok és az ezekkel együtt előterjesztett, az EU-beli összekapcsoltság javítására irányuló kezdeményezések (sajtóközlemény) a digitális egységes piac létrehozását célzó uniós stratégia részét képezik. A Bizottság jó úton halad afelé, hogy az általa meghirdetett 16 kezdeményezés (sajtóközlemény) mindegyike tekintetében az év végéig teljesítse a kitűzött célokat.

További információk

A mai napon elfogadott dokumentumok

Forrás:
Értékelő beszéd az Unió helyzetéről (2016): a Bizottság korszerű uniós szerzői jogi szabályok bevezetését javasolja az európai kultúra virágzásának és az európai kulturális javak terjesztésének előmozdítása érdekében; Európai Bizottság; IP/16/3010; 2016. szeptember 14.