„A digitális technikák bírósági alkalmazásáról és a társadalmi felelősségvállalás fontosságáról is szó esett a Zala megyében működő bíróságok évértékelő sajtótájékoztatóján, amelyre 2017. március 23. napján került sor a Zalaegerszegi Törvényszéken.
A 2016. évet áttekintő bírói értekezlet előtt dr. Handó Tünde, az OBH elnöke, dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke, valamit dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, az Országos Bírói Tanács tagja tartott sajtótájékoztatót a Zalaegerszegi Törvényszéken. A szokásos évértékelést ezúttal egy különleges bemutató előzte meg: a sajtó megjelent munkatársainak a közreműködésével a Zalaegerszegi Törvényszék által tesztelt beszédfelismerő programot mutatta be a törvényszék elnöke, illetve dr. Adorján Csaba törvényszéki bíró.
A jelen levő sajtóképviselők 2-2 köznyelvi, illetve jogi kifejezés adtak meg személyenként, és e szavak (pl.: mezsgyevita, végrehajtó hatalom, kártérítés, perköltségmentesség, szubszidiaritás) felhasználásával egy fiktív tárgyalási jegyzőkönyv készült a beszédfelismerő alkalmazásával. A törvényszéki elnök kiemelte: a 2014 év végén tesztelni kezdett beszédfelismerő szoftver a diktált szöveget a dokumentumkezelő programba (pl.: Word) integráltan azonnal írott, szöveges formában jeleníti meg.
A kezdeti nehézségek után elmondható, hogy a rendszerrel hatékonyabb munkavégzés valósítható meg, mert a használatával készült iratokkal egy írnok munkaidejének 1/3-ad része felszabadítható. A programmal többek között gyorsabb korrektúrázni, szerkeszteni, s a határozatok minősége is javul. Nem utolsó sorban pedig alkalmazásával sokkal gyorsabban készíthetőek el az ítéletek. A rendszert jelenleg 16 fő teszteli, de a jövőben újabb 10 bíró, illetve titkár csatlakozik a beszédfelismerővel dolgozók csoportjához.
A bemutatót követően a „Peren kívül” nevet viselő társadalmi felelősségvállalás program ismertetésé-vel kezdte dr. Sorok Norbert a 2016-os év értékelését. „Megítélésünk szerint a XXI. században a bíró-ság nem maradhat kívülálló. Elengedhetetlen, hogy a társadalmi felelősségvállalás a szervezeti kultúra része legyen. Ennek érdekében elindítottuk a programot, amely révén a bírósági szervezeten belül és kívül is szerepet, felelősséget vállalunk” – hangzott el a törvényszéken tavaly bevezetett program kap-csán, amelyben a bíróság több alkalommal is adományokat gyűjtött a rászorulóknak, illetve jótékony-sági rendezvényeken vett részt.
Az évet összegezve az elnök tájékoztatót adott az ügyforgalmi adatokról, kiemelve, hogy a járásbírósági közvádas büntető perek 90,8%-a 1 éven belül befejeződött: ez a teljesítmény az országos adatok tükrében a legjobb. A törvényszéki I. fokú büntető perek esetében az ügyek 91%-a fejeződött be 1 éven belül. Országos első helyezést tudhat magáénak Zala minden bírósági szinten a büntető ügyszakban a befejezett peres ügyek időszerűsége tekintetében is. A közigazgatási, munkaügyi bíróság is kiemelkedő teljesítménnyel zárt: a közigazgatási perek 90,8%-a 6 hónapon belül befejeződött, s jelentősen nőtt a 3 hónapon belül befejezett ügyek aránya is.
Sikeresen zárta az évet a Nyitott Bíróság Program is: közel 2800 fő élt a „nyitott kapuk” lehetőségével tavaly. A törvényszék elnöke kiemelte a bírósági közvetítői ügyek 150% -os emelkedését is, rámutatva, hogy mindez a mediáció népszerűségét mutatja. Zárásként az elmúlt év fejlesztései, illetve beruházásai mellett a dr. Sorok Norbert röviden ismertette a jövő évi terveket is.
Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, az Országos Bírói Tanács tagja többek között az ún. megaügyekről (pl. a Questor, a Kulcsár, a vörös-iszap ügy) beszélt, kiemelve azt, hogy változtatni kell ezek feldolgozási technikáján, mert az ilyen ügyekre nem lehet a hagyományos ügyekhez hasonló módon felkészülni. A jövő kapcsán hangsúlyozta, hogy az új büntetőeljárási törvény remélhetőleg ezen ügyek hatékonyabb kezelését is meg fogja oldani.
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a XXI. század szellemének megfelelő célt, illetve elvárást fogalmazta meg a digitális bíráskodással. Ennek eszközeiként kiemelte az e-pereket, az ügyfelek tájékoztatását szolgáló alkalmazásokat, a beszédfelismerőt. 2013-ban az e-perek esetében még csak közel 300 ügyről beszélhettünk, de 2016-ban fél év alatt már közel 95 ezer volt ezek száma – jelezte a robbanásszerű változást az OBH elnöke, aki a digitális technikák körében a távmeghallgatást is kiemelte. Ez a módszer lehetőséget ad az egy időben egymástól fizikailag távol levők meghallgatására, ami a bíróság esetében költség- és idő-hatékony, de kedvező az ügyfeleknek is, hiszen például utazástól kíméli meg őket. A rendszert sikerrel alkalmazták a migrációs ügyek kapcsán Szegeden, ahol eddig 206 esetben került sor távmeghallgatásra.
A rendszernek nem csak bíráskodásban van szerepe, hanem az igazgatás, képzés területén is, mivel videokonferenciák lebonyolítására alkalmas a bírósági szervezeten belül. Dr. Handó Tünde a bíróságok személyi állományán belül a bírósági titkárokat emelte ki. Mint mondta, csaknem 900 bírósági titkár dolgozik az igazságszolgáltatásban – némelyikük több mint 10 éve –, s e csoport tagjai élen járnak a nyelvvizsgák, illetve a szakjogászi képzettségek számát tekintve. Feladatkörük pedig egyre bővül, s önállóan hoznak határozatokat. Mindezek ellenére az életpálya, a belátható időn belüli bíróvá válás nincs biztosítva teljes körűen számukra, de a szervezetnek arra kell törekedni, hogy megtartsa ezt a szaktudással felvértezett állományt.
A sajtótájékoztatót követően került sor a zalai bíróságokon dolgozó bírák összbírói értekezletére.”
Forrás:
Digitális bírósági újdonságok és társadalmi felelősségvállalás – Évet értékeltek a zalai bíróságok; Bíróság.hu; 2017. március 24.
