„A jövő évi büdzsé tervezete szerint 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre 2018-ban, így az idei évi többlettel együtt a teljes növekmény eléri a GDP 1,5 százalékát – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusát záró egészségpolitikai blokkban.
Az intézmények eladósodásának üteme havonta 2,2-3 milliárd forinttal növekszik, ugyanakkor összesen 10 milliárd forintos többlet jutott idén a HBCS és a német-pont értékének növelésére, ezért aztán – mint az egészségügyért felelős államtitkár az adósság mértékéről szólva fogalmazott –, „nem lenne jó, ha a 20 milliárd forintot meghaladná a növekedési ráta” az év végéig. A kórházak konszolidációját egyébként a tavalyi évben bevált pályázati alapon tervezik, a hatékonyságot növelő, illetve a gazdálkodást ésszerűsítő lépésekre kaphatnak majd pluszforrást a szolgáltatók. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója a fórumot megelőző szakmai kerekasztalnál azt mondta el, hogy a tavalyi, 15 milliárd forintos konszolidációs keretre három-négyszeres túljelentkezést tapasztaltak. A kongresszuson egyébként kiderült az is, hogy miért tűnik úgy, hogy kevésbé adósodnak el az egyetemi klinikák, mióta kancellárok felügyelik a felsőoktatási intézmények gazdálkodását, Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megbízott főigazgatója pedig a szakmapolitikai fórumon megemlítette, hogy megkezdték a minőségi és a betegbiztonsági mutatók vizsgálatát, terveik szerint – amelyekről korábban már beszámoltunk – ezek a jövőben meghatározhatják a finanszírozást.
Mennek, vagy maradnak?
Trendváltásról számolt be az ágazat vezetője az elvándorlás mértékében: a béremelések hatására mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében mérséklődött. Mindezt bizonyára örömmel nyugtázták az intézményvezetők, ugyanis Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke ezt megelőzően éppen arról beszélt, hogy vannak olyan ellátók, ahol 30-40 százalékos az ápolóhiány a minimumrendeletben előírtakhoz viszonyítva. A szakápolók a kórházak helyett nagyáruházakban vállalnak munkát, ahol 160-190 ezer forintos fizetés helyett 220-350 ezer forintot keresnek, lényegesen kisebb felelősség mellett. A szolgáltatók különféle módszerekkel igyekeznek munkaerőt találni, például bérnővéreket alkalmaznak (az ő díjukat egyébként nem a bérkeret, hanem a dologi költségek terhére lehet kigazdálkodni), ám ezt a megoldást a MESZK nem támogatja, álláspontjuk szerint ez mind a betegbiztonságot, mind a munkavállalók biztonságát veszélyezteti.A vidéki kórházak jelentős részében a vezető orvosréteg hamarosan nyugdíjba megy, és mivel a rezidensek kétharmada a fővárosban, illetve az egyetemi centrumokban igyekszik elhelyezkedni, kérdéses, hogy ki fogja ellátni a vidéki intézményekben a betegeket – nyitott újabb, a munkaerőhiányt érintő kérdést Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Álláspontjuk szerint ezen a képzés minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásával, és a vezető rezidensi rendszer bevezetésével lehetne változtatni.
Az ÁEEK és az államtitkárság is tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ágazati mentességet kapjon az egészségügy a nyugdíjas dolgozók továbbfoglalkoztatására vonatkozó tilalom alól, azonban ezt nem sikerült elérni – magyarázta Németh László arra a felvetésre, hogy ez is enyhíthetne a krónikus munkaerőhiányon. Míg a kérelmező orvosok szinte 100 százaléka megkapja az engedélyt, hogy tovább dolgozhasson, addig a 62 éven felüli szakdolgozók kérelmét kivétel nélkül visszautasítják, de az ennél fiatalabbak közül is csak keveseket engednek foglalkoztatni.
Hiányzik néhány tízmilliárd
A betegek és a gyógyítók egyre elégedetlenebbek – ezt már Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke fogalmazta meg szintén az államtitkári megszólalást megelőző etapban. A kamara vezetője a háziorvos-hiányra hívta fel a figyelmet. A letelepedési pályázatokra célozva elmondta, nem elegendő az üres praxisok betöltését anyagilag segíteni, amíg a hátrányos helyzetű településeken a praxis nem biztosít tisztes megélhetést. Emlékeztetett, hogy az alapellátási kasszában idén már nem szerepel a plusz tízmilliárd forintos többlet, amit a megelőző két évben megkaptak a praxisok, és tartani lehet attól, hogy ezt a jövő évi költségvetés sem tartalmazza, pedig a praxisok eltartó képességét 5×10 milliárd forintos plusz forrásból lehetne biztosítani.Az alapellátásról egyébként Ladányi Márta helyettes államtitkár tett említést a szakpolitikai fórumon, és elmondta, hogy már megkezdődött az egységes törzskartonhoz kapcsolódó jogalkotási folyamat, amelyben a MOK javaslatait is figyelembe vették, és készül – a 2015 júliusában elfogadott – alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletcsomag, így néhány hónapon belül lezárulhatnak a nyitott kérdések. Néhány mondatban összefoglalta a szakpolitikai munkát a népegészségüggyel és a kompetencia alapú minimumrendeletekkel kapcsolatban, ezekről a MedicalOnline-nak már korábban beszámolt.
Miközben Éger István 2 százalékos GDP többletet sürgetett az ágazat számára, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, hogy az idei és a jövő évi költségvetésbe kerülő plusz forrás 1,5 százalékos GDP-arányos többletet jelent. A MOK elnöke szerint egyébként az elmúlt másfél év bértárgyalás-sorozatának legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a szereplők – az egyeztetéseken a gazdasági tárca is képviseltette magát – „nem bírnak kompetenciával az egészségügyet illetően.”
BELLA nem veszett el, csak késik
A BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért (BELLA) programban, amelynek kidolgozására uniós forrásból (TÁMOP 6.2.5 B és A) összesen mintegy 1,4 milliárd forintot szántak, 55 pilotintézmény vett részt. A hazai sajátosságokra épülő akkreditációs rendszert 2012 és 2014 között tesztelő intézmények – az ígéreteknek megfelelően – arra számítottak, hogy a folyamat végét lezáró felülvizsgálat nyomán ingyenes akkreditációt szerezhetnek – számolt be egy korábbi előadásban Antal Gabriella, a projektben részt vevő Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója.Az egykori kórházfenntartó (GYEMSZI) átszervezése után, 2016-ban az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központban (OBDK) kellett volna létrehozni a helyszíni felülvizsgálatokat végző Akkreditációs Irodát, ám ez elmaradt, és az akkreditációra vonatkozó végrehajtási utasítás sem született meg, bár 3-4 változata már korábban elkészült. Azóta az újabb háttérintézményi átszervezések miatt úgy tűnt, elvész a BELLA-ba fektetett energia, – mint Antal Gabriella előadásából kiderült – akadt olyan pilotintézmény, amely ennek ellenére azt tervezte, hogy 100 százalékban beépíti a standardokat a napi működésbe. A tüdőgyógyintézet főigazgatójának kérdésére válaszolva Mészáros János helyettes államtitkár azt mondta, szeretnék folytatni a programot, a MedicalOnline információi szerint pedig az ezzel kapcsolatos első egyeztetések már május első napjaiban megkezdődnek.”
Forrás:
Ónodi-Szűcs Zoltán: „Kemény év után erős eredmények”; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2017. április 28.
