„Két év alatt tízezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek lényegében használhatatlan a lakcíme. A Város Mindenkié tájékoztatást kért a Belügyminisztériumtól arról, hány embernek van olyan lakcíme, ami bizonytalanná teszi a helyzetét vagy megakadályozza, hogy hozzájusson alapvető szolgáltatásokhoz. Legutóbb 2015-ös adatokat közöltünk, azóta a helyzet jelentősen romlott.
– Magyarországon összesen 70.808 embernek nincs érvényes lakcíme
Két évvel ezelőtt még „csak” 63.660 embernek nem volt érvényes lakcíme, vagyis azóta ez a probléma még súlyosabb lett. Azoknak a gyerekeknek a száma is nőtt, akiknek nincs érvényes lakcíme: ma már összesen 4838-an kiskorút érint ez a probléma. Az érvénytelen lakcímmel rendelkező emberek 41%-ának a legutóbbi bejelentett lakcíme Budapesten volt, ezt jelentősen lemaradva követik az olyan nagyobb városok, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged. Kiemelkedő a Bicskén utolsó lakcímmel rendelkezők száma, akik feltehetően a bicskei menekülteket befogadó állomáson rendelkeztek utoljára érvényes lakcímmel, de azóta sem sikerült sehova sem bejelentkezniük.Az, hogy valakinek nincs érvényes lakcíme, több okból lehetséges. A leggyakoribb helyzet az, hogy a lakcímét fiktiválták, azaz a szállásadó érvénytelenítette, amikor elhagyta korábbi lakóhelyét és azóta sem sikerült új helyre bejelentkeznie. Ha valakinek érvénytelen lakcíme van, lényegében semmilyen állampolgári jogát nem tudja érvényesíteni, ami a lakcímhez kötődik (pl. választás, szociális ellátások, iskolalátogatás, egészségügyi illetékesség). Ebből a szempontból különösen nagy veszélyben vannak a gyerekek. Ezt a problémát nagyon régóta jeleztük az EMMI-nek, ami azóta sem volt képes valódi megoldást kidolgozni a helyzetre.
– Magyarországon összesen 23.865 embernek van csak ún. település szintű lakcíme, ebből 6728 fő Budapest valamely kerületébe van bejelentve.
Két évvel ezelőtt ez a szám több, mint ezerrel volt kevesebb, akkor 22.624 embernek volt lényegében használhatatlan lakcíme.Noha a település szintű lakcím teljesen törvényes és elméletben teljes értékű lakcím, nagyon sok diszkrimináció éri azokat az embereket, akiknek ilyen típusú lakcíme van (pl. nem tudnak sim-kártyát venni, nehezen tudnak bankszámlát nyitni és a munkahelyen sem szívesen fogadják az ilyen lakcímmel rendelkező embereket). Nagyon sok ember, akinek település szintű lakcíme van, hajléktalanként él, de nem feltétlenül. Sajnos sok olyan ember van, aki nem tud bejelentkezni oda, ahol él, így kénytelen település szintű lakcímet létesíteni. Ami különösen megdöbbentő, hogy 1453 kiskorúnak van település szintű lakcíme annak ellenére, hogy ez a hatályos törvény és annak végrehajtási rendelete értelmében nem is lenne lehetséges.
– Magyarországon 5818 főnek csak tartózkodási cím van a lakcímkártyáján, vagyis nincs állandó lakcíme (hivatalos nevén lakóhelye).
Két évvel ezelőtt ez a szám valamivel magasabb, 6377 volt, de ez valójában alig jelent javulást.Ha valakinek csak tartózkodási helye van, akkor nagyon sok esetben olyan, mintha érvénytelen lakcíme lenne, hiszen nem tudja azokat a szolgáltatásokat és ellátásokat igénybe venni, amikhez állandó lakcím (lakóhely) szükséges (pl. sim-kártya, bankszámla). Azok az emberek, akiknek nincsen állandó lakcímük, a társadalombiztosítás szempontjából külföldinek minősülnek, vagyis nem jogosultak az államilag támogatott TB ellátásra (a hajléktalan emberek kivételt képeznek, akik állandó lakcím nélkül juthatnak hozzá a társadalombiztosítási ellátásokhoz).
A Város Mindenkié és az Utcajogász álláspontja szerint a lakcím nélküli vagy problémás lakcímmel rendelkező emberek helyzetének megoldása az, ha minden ember élni tud a lakcímhez való jogával. Ehhez a kormánynak és az illetékes minisztériumoknak a következő lépések megtételére van szükség:
- Kötelezzék a lakcímbejelentést intéző járási hivatalokat arra, hogy tartsák be a törvényt és engedjék, hogy az bérlők élhessenek a lakcímhez való jogukkal. A hatályos törvény szerint, ha egy albérlő rendelkezik egy két tanú által aláírt vagy ügyvéd által ellenjegyzett lakásbérleti szerződéssel, nincs szükség a szállásadó külön hozzájárulására a bejelentkezéshez.
- A hajléktalanellátó intézményekhez hasonlóan törvényben kötelezzék a családok átmeneti otthonait és a mukásszállókat, hogy 10 nap ott tartózkodás után jelentsék be a náluk lakó személyeket és családokat.
- Tegyék kötelezővé a szállásnyújtással foglalkozó cégeknek és magánszemélyeknek, hogy a tulajdonukban lévő lakások bérlőknek biztosítsák a bejelentkezési lehetőséget.
- Utcán élő emberek esetében tegyék lehetővé, hogy bejelentkezhessenek abba a szociális intézménybe, amely az ellátásukat végzi (pl. nappali melegedő).
- Módosítsák a családok és gyermekek ellátására vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy lakcím hiányában a család vagy egy szociális szakember nyilatkozattal igazolhassa, valójában hol élnek.
”
Forrás:
Több, mint 100 ezer ember van bizonytalan lakcím helyzetben; A Város Mindenkié; 2017. augusztus 8.
