„…míg kezdetben az internet a demokrácia végső eszközének tűnt, a decentralizáltság, az alulról jövő kezdeményezések, a civil önszerveződés globális keltetőjének, a kultúra közvetítőjének, ma egyre gyakrabban a manipuláció, a gyűlöletbeszéd eszközeként, konkrétan a demokráciát veszélyeztető globális hálózatként tűnik fel. Mi ment félre, és hogyan lehet megjavítani?
Az internet csak annyira lesz tökéletes, mint az ember
MacKinnon régóta tanulmányozza a kérdést, és van egy rossz híre: az internet az emberi természeten csúszott el, tehát nem javítható. „Nem fogjuk tudni jobban kijavítani az internetet, mint a társadalmat és a politikai kultúrát. Ahogy az emberi társadalom sem lesz soha tökéletes, az internet sem.”Az internetet emberek hozták létre, és közben szem elől veszítették azt a kérdést, hogy milyen társadalmat akarnak teremteni általa. Márpedig az internet világát az ideálisnak vélt társadalmi berendezkedéshez, az emberi jogokon alapuló demokráciához kellene igazítani – mondta. Megvan annak az oka, hogy miért van szükség vezetőkre, kormányzásra az emberi társadalmakban. Szabályok nélkül kitörne az anarchia, az életünk pedig rövid és szörnyű lenne. Az internetnek is tűrnie kell valamiféle szabályozást, de nem mindegy, hogyan zajlik a hálózat kormányzása, az internet governance.
…
Facebook, Google: netes monarchiák?
Nagy gond, hogy az internettel együtt gigantikus cégek nőttek fel, amelyek egyfajta privát kormányzást gyakorolnak az életünk fölött. Miközben a közérdeket vitathatatlanul érintő kérdés, hogy a Facebook, a Google és a többi közösségi oldal mit művel az adatainkkal, a válasz céges, pontosabban magánérdekek mentén dől el. Márpedig „nincsenek már monarchiák, miért éppen a netes szférában fogadnánk el ezt a fajta irányítást”?
A felhasználóknak sokkal többet kellene tudniuk arról, hogy mit kezdenek magánszférájukkal ezek a cégek – ezt a célt szolgálná a fenti elszámoltathatósági rangsor, de abban is csak azokat a vállalatokat tudták feltüntetni, amelyek ráálltak, hogy megméressék magukat. Így aztán továbbra is kérdés, hogyan lehet elszámoltatni az internetes cégeket.
…
Nem maradhatunk szimpla felhasználók
MacKinnon szerint a techcégeknek, a kormányoknak és az internetre hatást gyakorló közösségeknek együtt kellene kidolgozniuk a menekülőutat. Egyik szereplőt sem lenne tanácsos kihagyni: a kormányok szakértelem híján vannak, a cégek önszabályozásával pedig az a gond, hogy általa magánszereplők hoznának a közösségre vonatkozó döntéseket.
…
MacKinnon szerint is nagyon messze vagyunk még a megoldástól. Az a módszer biztosan nem működik, hogy a tartalomszolgáltatókat teszik felelőssé a felhasználók véleményeiért, ez ugyanis öncenzúrához vezet. A Facebook szűrői sem elég okosak ahhoz, hogy megkülönböztessék a valóban jogsértő tartalmakat például egy sima hírtől.De a másik véglet, a felelősség teljes hiánya sem célravezető. MacKinnon úgy látja, ígéretes kísérlet a jövő évre ígért új európai adatvédelmi irányelv, amely a cookie-k passzív leokézásánál nagyobb mozgásteret enged a felhasználónak, illetve az átláthatóság jegyében némileg fellebbenti a fátylat arról, hogy mi mindenhez férnek hozzá a felhasználók adataival zsonglőrködő cégek.
Ha ez még nem lenne elég bonyolult, az internet szabályozásakor fontos elvi iránymutatásokat is újra kell gondolni. A felelősség kérdése mellett ilyen a monopólium fogalma is. Elég arra gondolni, mi a Facebook sikerének titka: az, hogy egyeduralkodó. Az ember nem teheti meg, hogy nincs fönt, főként ha valamilyen közösségi ügyet szeretne képviselni.
Átgondolandó az adathordozhatóság is: legalábbis jó nagyot lendítene a felhasználói szabadságon, ha facebookos profiladatainkat, amely tele van érzelmes emlékekkel, egy mozdulattal átvihetnénk egy másik platformra (ahogy a számhordozhatóság kiharcolása is mérföldkő volt a mobiltelefóniában). Segítene az is, ha adatainkat nem a cégek birtokolnák, hanem mi magunk – jegyezte meg MacKinnon… ”
Forrás:
Hol rontottuk el az internetet, és miért nem lesz soha tökéletes? ; Rácz Johanna; Qubit; 2018. február 3.
Szerkesztői megjegyzés: Az illusztráció nem az eredeti cikkből származik.
