„A megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fogalma ma már széles körben használt, jóllehet az értelmezése körüli vita még messze nem jutott nyugvópontra. A lehetséges kategóriák között szó van sajátos piaci mechanizmusról, új típusú együttműködési hálózatról, értékvezérelt társadalmi mozgalomról vagy akár alternatív gazdasági paradigmáról is. Kétségtelen, hogy a fogalommal összefüggésbe hozható folyamatok érzékelhetően befolyásolják egyre több gazdasági szereplő körülményeit. A vélt vagy valós negatív hatások pedig érthető módon felerősítik a szabályozás iránti igényeket. Problémát jelent ugyanakkor, hogy kevés megbízható adat áll rendelkezésre, így sokszor felszíni jelenségeken alapulnak az értékelések és a szabályozási elképzelések. A cikk a megosztáson alapuló gazdaság egyik emblematikus szereplője, az Airbnb budapesti tevékenységét vizsgálja. A cég honlapján 2014–2017-ben megjelent valamennyi fővárosi magánszálláshely adatainak automatizált, szisztematikus gyűjtésére alapozva értékeljük a budapesti szálláshelypiacon végbemenő változásokat, kitekintve a versenykörülményeket érintő szabályozási kérdésekre is.[Közgazdasági Szemle]”
—
„…A Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus Tanszékének egyetemi docense, Jancsik András által vezetett kutatás azért is nagyon érdekes, mert a KSH által gyűjtött adatokban nem jelent meg külön a piacot elég jelentősen felforgató Airbnb, másrészt pedig az eddig hozzáférhető adatokban nem voltak benne a hatóságoknak be nem jelentett szállások…2017 elején a piaci szereplők visszajelzései és a hozzáférhető adatok alapján arról írtunk cikket, hogy Budapesten véget ért az Airbnb-láz, és már egyre kevesebben vesznek lakást kifejezetten azért, hogy rövid távra adják ki turistáknak. Azóta eltelt több mint egy év, és az új Közgazdasági Szemlében megjelent egy nagyon érdekes új kutatás, amiből kiderül, hogy a budapesti Airbnb-s férőhelyek ideiglenes stagnálása után megint nőni kezdett a platformon kiadott lakások száma. Olyannyira, hogy 2017 júniusára a pesti airbnb-s kínálat kis híján már elérte a szállodák kapacitását.
…
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az Airbnb vendégéjszakákban is utolérte volna a szállodákat: még 2017 végén is több mint kétszer annyi vendégéjszakát töltöttek el turisták szállodákban, mint airbnb-s szállásokon.
…
Az adatok alapján is az derül ki, hogy nagyon sokan foglalkoznak professzionálisan Airbnb-s lakáskiadással. Konkrétan Budapesten az összes airbnb-n kiadott lakások több mint felét üzemeltetik olyan tulajdonosok, akik egyszerre legalább kettő vagy több lakást adnak ki.
…
Az adatok alapján az is kiderül, hogy minél több lakást üzemeltet valaki, arányosan annál több bevételt lehet összehozni lakásonként. Egy lakás esetén az átlagos havi jövedelem még csak 186 ezer forint körül alakul, de 11-nél több lakás esetén az egy lakásra jutó havi bevétel már csaknem 300 ezer forint körül van.
…
Kell-e közös szabályozás?
MIközben az Európai Unióban 2010 ás 2015 között csaknem 25 százalékkal nőtt a turizmus forgalma, Magyarország ennél jóval nagyobb, 50 százalékos volt a fellendülés. A tanulmányból kiderül, hogy ebből a fellendülésből talán a Airbnb-s szállásadók profitáltak a legtöbbet, ugyanakkor általában minden budapesti szállásadónak elég kedvező volt ez az időszak.És bár a szállodások egy része Magyarországon is szerette volna, hogy szigorítsák az Airbnb-kre vonatkozó szabályokat, olyan komoly átszabályozásra vagy tiltásra végül nem került sor, mint amilyet néhány amerikai vagy nyugati-európai város vezetése tető alá hozott ebben az időszakban. Ennek a tanulmány szerint az is lehetett az oka, hogy minden szegmensben bővülés volt. Azt ugyanakkor megjegyzik a szerzők, hogy a megélénkülő turisztikai keresletre a budapesti szállodaipar nem reagált hatalmas kapacitásbővítéssel, ami alapján akár arra is következtethetnénk, hogy a fejlesztéshez szükséges extra bevételek az Airbnb felfutása miatt nem a szállodáknál kötöttek ki.
Ha viszont bebizonyosodna, hogy tényleg a lazább szabályozás mellett működő Airbnb-s szállások veszik el a piacot a szállodáktól, akkor egyből legitimmé is válna a szállodák szigorúbb szabályozásra irányuló igénye. A tanulmány szerint ugyanakkor csak annyi látszik, hogy a szállodai és a kisebb méretű magánszállások vendégeinek utazási szokásai nagyon hasonlítanak egymáshoz. A szerzők szerint egy esetleges újraszabályozás előtt azt lenne érdemes megnézni, hogy például középkategóriájú hotelek és jó minőségű, 2–4 férőhelyes lakások mennyire számítanak ugyanannak a piacnak.
Azt ugyanis elismerik, hogy a például 30-40 lakást üzemeltető Airbnb-zők már-már a hotelekéhez hasonló szervezési módszereket alkalmaznak, és a szállodák komfortszintjét igyekszik elérni, de arra is emlékeztetnek, hogy az egy nagy különbség, hogy a legtöbb Airbnb-ingatlan egyaránt megfelel szálláshelynek és lakásnak is. Emiatt gyorsan lehet ilyen lakások hosszú vagy rövid távú kiadása között váltani, amire például jó példa a tavalyi FINA-világbajnokság, amikor csúcson voltak a magánszállások kapacitásai. Egy túl szigorú szabályozással pedig a szálláspiac ilyen jellegű rugalmasságát egy csapásra tönkre lehetne tenni – figyelmeztetnek a szerzők.[Index.hu]”
Forrás:
Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása; Jancsik András, Michalkó Gábor Csernyik Márta; Közgazdasági Szemle; 2018, 65 (3); ISSN 0023-4346; 259-286. oldalak (PDF) (regisztráció után letölthető)
Havi 186 ezret hoz egy átlagos pesti Airbnb-lakás; Stubnya Bence; 2018. március 24.
